A szerbek az EU helyett inkább a BRICS-be mennének

Szerbia uniós csatlakozásának támogatottsága a legalacsonyabb szintre süllyedt az elmúlt évtized során – ezt tanúsítják a legújabb közvélemény-kutatások eredményei. A szerbiai kutatóintézetek által közzétett adatok szerint jelenleg a lakosságnak csak mintegy 35 százaléka támogatná az uniós tagságot, miközben 44 százalékuk határozottan ellenzi, a fennmaradó rész pedig bizonytalan.

Mélyponton az uniós csatlakozás támogatottsága

A Vreme szerb hetilap és portál szerint a támogatottság csökkenésének tendenciája nem újkeletű, ám az utóbbi hónapok fejleményei még inkább erősítették az euroszkeptikus hangulatot.

Az elemzők véleménye szerint ennek hátterében több tényező is áll: a csatlakozási tárgyalások elhúzódása, Brüsszel kettős mércéje Szerbiával és más nyugat-balkáni országokkal szemben, valamint a jelenlegi geopolitikai helyzet – különösen az ukrajnai háború, az EU Koszovóval kapcsolatos álláspontja, illetve Oroszország és Kína fokozódó befolyása a térségben.

Kapcsolódó cikk

Szerbiai dezorientáció, Aleksandar Vulin virágot helyezett el Sztálin sírjánál

A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a támogatottság visszaesése nem csupán a külpolitikai környezetre vezethető vissza, hanem a hazai társadalom mélyebb rétegeiben lappangó elégedetlenségre is. „Az emberek elvesztették a bizalmukat nemcsak az intézményekben, de magában az európai integráció gondolatában is, amely immár több mint húsz éve húzódik, látható eredmények nélkül” – nyilatkozta Dušan Spasojević politikai elemző.

Ugyanakkor a kormányzati narratíva, amely a „független és semleges Szerbia” képét hangsúlyozza, tovább távolítja az országot az európai eszméktől – még ha hivatalosan meg is marad az EU-csatlakozás iránti elkötelezettség. Egyre több elemző teszi fel a kérdést: vajon még mindig reális lehetőség-e az európai jövőkép, vagy csupán üres politikai szólam?

Mindezek ellenére az Európai Unió továbbra is Szerbia legfontosabb külkereskedelmi partnere, legnagyobb adományozója és befektetője.

Ám ezek a gazdasági tények már egyre kevésbé képesek befolyásolni a közvélemény hangulatát. Úgy tűnik, az „európai út” már nem ideológiai iránytű, hanem csak pragmatikus érdekek mentén értelmezett kérdés – s egyre kevesebben hisznek abban, hogy az EU valóban jobb életet hozhat számukra.

A NATO-t a szerbek végképp elutasítják

A NATO-tagsággal kapcsolatban Szerbiában továbbra is rendkívül alacsony a támogatottság: a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a lakosság 81 százaléka ellenzi az ország csatlakozását az Észak-atlanti Szövetséghez.

Jelena Milić elemző ugyanakkor rámutat arra, hogy az ukrajnai háború kitörése előtt a NATO-tagságot támogatók aránya csupán egyszámjegyű volt.

„A háború kezdetével ezek az arányok enyhén emelkedtek, s a korábban kizárólag EU-párti, de NATO-val szemben tartózkodó polgárok egy része elkezdte támogatni a csatlakozást.

Ez a szám ma 14 százalék körül alakul, ami némileg csökkent a konfliktus kezdetéhez képest – vélhetően a Donald Trump NATO-t bíráló nyilatkozatai hatására”.

Bizalom Trump iránt, szkepszis Amerikával szemben

Az elemzés rámutat arra is, hogy a szerb közvélemény érdekes kettősséget mutat: míg sokan bíznak Donald Trumpban, az Egyesült Államokat – mint intézményt – továbbra is fenntartásokkal kezelik.

A válaszadók szerint Trump elnökké választása javíthatja az amerikai-szerb viszonyokat, a legtöbben ugyanakkor nem hisznek abban, hogy Trump feltűnése gyors megoldást hozhat az ukrajnai háborút illetően.

Érdekes különbség figyelhető meg a politikai szimpátiák mentén is: a kormányzó pártra szavazók optimistábbak Trump szerepével kapcsolatban, míg az ellenzéki pártok támogatóinak körében szkepticizmus uralkodik.

Ráadásul, amikor a a szerb olajcég (Naftna Industrija Srbije, NIS) bizonytalan jövőjéről kérdezték őket, a kormánypárti szavazók hajlamosak voltak az Egyesült Államokat tenni felelőssé – miközben továbbra is támogatják Trumpot –, az ellenzékiek viszont inkább magát Szerbiát tartják felelősnek a kialakult helyzetért.

A BRICS, mint illúzió

A szerbiai kutatások arra is rávilágítanak, hogy míg a NATO-val és az EU-val szembeni bizalmatlanság fokozódik, a BRICS (Brazília, Oroszország, India, Kína, Dél-Afrika) szövetség iránti szimpátia meglepően magas: a megkérdezettek 59 százaléka támogatná Szerbia csatlakozását.

„A BRICS 2023–2024-ben erőteljesen jelen volt a szerb médiatérben, különösen a bulvársajtóban és a Szerbiában működő orosz médiumokban” (Szputnyik, RT) – emlékeztetett Milić.

„Noha a BRICS-tagállamok közötti együttműködés laza, és kevés érdemi tevékenységet végeznek az éves csúcstalálkozókon túl, a szerb lakosság egy része mégis vonzónak találja az olyan alternatív szövetségeket, amelyek a Nyugat ellensúlyaként jelennek meg.

Az EU-, NATO- és USA-ellenes érzelmekkel „megáldott” szerbiai polgárok számára a BRICS afféle menedéket jelent, még ha valójában ez a szervezet nem is képes reális alternatívát nyújtani.