Albánia
Korrupcióval vádolják az egyik nagy albán túlélőt, Ilir Metát
A SPAK sokak szemében egy új korszak szimbóluma lett – amelyben már nem lehet biztosra venni, hogy a hatalom megragadása és görcsös szorongatása védelmet nyújt-e a felelősségre vonás ellen
Ilir Meta politikai karrierje során volt már minden – miniszterelnök, házelnök, külügyminiszter, sőt, öt éven át köztársasági elnök is – most azonban komoly vádakkal néz szembe, így lehet, hogy a „nagy túlélőből” végül elítélt lesz.
Közel 200 oldalon sorolják a bűneit
Az albán korrupcióellenes különleges ügyészség, a SPAK (Special Structure Against Corruption and Organized Crime) egy vaskos, 192 oldalas vádiratban részletezi, hogy mi mindenért akarják felelősségre vonni: korrupció, pénzmosás, adócsalás, vagyoneltitkolás – szóval megadják a módját!
Meta, aki jelenleg a Szabadság Párt elnöke, természetesen tagadja a vádakat. Nyilvános megszólalásaiban – különösen közösségi oldalán – következetesen azt állítja, hogy az eljárás politikai indíttatású, és szerinte Edi Rama miniszterelnök irányítja a háttérből.
Úgy véli, hogy a különleges ügyészség nem független szerv, hanem egyfajta „ellenzékellenes különítményként” működik, amelynek célja az ellenzéki hangok elhallgattatása.

Ilir Meta esküszik (Forrás: Facebook, Illir Meta)
A volt elnök szerint az ellene folyó eljárás csupán a „választási bűncselekmények” része, amelyeket nem lehetett volna lebonyolítani a SPAK segítsége nélkül. Egyúttal üdvözölte a „hosszasan elnyújtott” nyomozás lezárását, amely már 2019 decemberében elkezdődött, de szerinte csak azért húzódott ilyen sokáig, mert időközben választások voltak.
Kapcsolódó cikk
PÚDER: Feljelentették a volt albán elnököt, mert túl sok állami pénz költött szépítkezésre
Kijelentette, hogy alig várja a nyilvános tárgyalás kezdetét, mert szeretné bebizonyítani, hogy a SPAK egy olyan intézmény, amely Meta szerint vakon szolgálja Edi Ramát, és mindezt csak azért teszi, hogy elterelje a figyelmet a választási visszaélésekről, és biztosítsa Rama számára, hogy újabb – szerinte – illegitim parlamenti többséget és kormányzati megbízatást szerezzen.
Meta szerint a vádiratban megfogalmazott vádakat semmiféle bizonyíték nem támasztja alá – szerinte „nulla bizonyíték, nulla jogalap” áll rendelkezésre. Azt mondja, kész megcáfolni minden vádat és szembenézni minden tanúvallomással, mert úgy véli, ezek többsége olyan személyektől származik, akiknek már korábban is voltak problémáik az igazságszolgáltatással.
Meta szerint ez az egész ügy valójában nem más, mint egy kísérlet arra, hogy őt – a Szabadság Párt elnökét és egykori államfőt – politikailag megsemmisítsék.
Az asszony is sáros
A politikai szappanopera egyébként nem csak Metáról szól: volt felesége, Monika Kryemadhi is ugyanazokkal a vádakkal néz szembe. Kryemadhi maga is ismert politikus, korábban vezette is a Szabadság Pártot.
A nyomozók szerint közösen húztak hasznot abból, hogy Meta gazdasági miniszterként befolyásolt egyes üzleti döntéseket – természetesen nem önzetlenül. Az ügyészek szerint több mint 400 ezer eurót költöttek amerikai lobbitevékenységre, amelynek eredete kérdéses, a jogtalanul szerzett pénzből ingatlanokra is futotta, amelyeket nem jelentettek be.
Ha mindez bebizonyosodik, a volt elnökre, stb. akár 12 év börtön is várhat.
És a történetnek még nincs vége: a nyomozás egyre magasabb köröket érint, ha ennél egyáltalán még lehet magasabbra menni. Sali Berisha, szintén volt államfő és kormányfő, jelenleg az ellenzéki Demokrata Párt vezetője, ugyancsak vádlottként várja, hogy bíróság elé állítsák.
Az EU-tagság küszöbén
Albánia az EU-tagság küszöbén áll, de a korrupció mélyen beágyazódott az ország politikai életébe.
Az európai uniós reformnyomás hatására létrejött új igazságügyi szervezetek – úgy tűnik – most már valóban hozzá mernek nyúlni a darázsfészekhez, még akkor is, ha ott olyan nevekre bukkannak, mint Ilir Meta vagy Sali Berisha.
Az egyik kulcsszereplő ebben a harcban épp a fent már említett SPAK, Albánia korrupcióellenes különleges ügyészsége, amely az EU és az Egyesült Államok támogatásával jött létre. Része az igazságügyi reformnak, amelynek célja a befolyásos, gyakran érinthetetlen szereplők elszámoltatása.
A SPAK hatásköre kiterjed a legmagasabb szintű korrupciós és szervezett bűnözési ügyekre, különösen akkor, ha politikusok, bírák, ügyészek vagy magas rangú hivatalnokok érintettek.
Külön bírói testülettel is rendelkezik
A SPAK-hoz tartozik egy önálló bíróság is, a Special Court Against Corruption and Organized Crime, amely kizárólag az általuk kezdeményezett perekkel foglalkozik. Ez egyfajta „mini különbíróságként” működik az albán igazságszolgáltatás rendszerében, megerősített biztonsággal és függetlenségi garanciákkal.
Kapcsolódó cikk
Bár működését kezdetben sokan kétkedve figyelték, az elmúlt években több nagyszabású ügyet is elindított, így komolyan megnőtt a presztízse – ugyanakkor politikai viták kereszttüzébe is került.
Vannak, akik szerint időnként politikai befolyás alatt áll, mások viszont úgy látják, hogy ez az egyetlen intézmény, amely valódi esélyt kínál Albániának arra, hogy elinduljon egy átláthatóbb, tisztább politikai kultúra irányába.
A SPAK sokak szemében egy új korszak szimbóluma lett – amelyben már nem lehet biztosra venni, hogy a hatalom megragadása és görcsös szorongatása védelmet nyújt-e a felelősségre vonás ellen.
Egy dolog biztos: Albánia politikai elitje ma már nem érezheti magát teljesen érinthetetlennek. És ki tudja, mit hoz még a nyilvános tárgyalás, amelyet Ilir Meta maga is izgatottan vár – talán nem is ok nélkül.

