Kényszerszabadságon a Szabad Európa szerbiai újságírói

A belgrádi Vreme hetilap értesülései szerint a Szabad Európa Rádió (Radio Free Europe/Radio Liberty, RFE/RL) szerbiai szerkesztőségének újságírói kényszerszabadságra mentek, miután az amerikai kormány – Donald Trump elnöksége alatt – jelentősen visszavágta az intézmény finanszírozását. A helyzet kritikus: a 24 főt számláló belgrádi iroda jelenleg mindössze hét fővel működik, köztük öt újságíróval, egy informatikussal és egy könyvelővel.

Az EU fizeti a Szabad Európát?

A rádiót, amely az amerikai kongresszus által fenntartott U.S. Agency for Global Media (USAGM) alá tartozik, korábban az Egyesült Államok rendszeresen finanszírozta, az elmúlt két évben azonban a támogatás kiszámíthatatlanná vált, a havi részletek bizonytalansága miatt a szervezet világszerte – így a Balkánon is – megszorító intézkedések bevezetésére kényszerült.

A Vreme információi szerint a fizetett kényszerszabadság 45 napos ciklusokban történik, és a szerb jog szerint a munkatársak ilyenkor a bérük körülbelül 60%-át kapják.

A kialakult válságra reagálva az Európai Unió májusban 5,5 millió eurós támogatást nyújtott a RFE/RL részére. A segítséget az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas jelentette be, aki hangsúlyozta: a támogatás célja a független újságírás megőrzése, különösen olyan országokban, ahol a sajtószabadság komoly nyomás alatt áll.

Be tud-e lépni az Egyesült Államok helyébe az Európai Unió? (Forrás: MI)

Kallas – aki most éppen a Balkánon tartózkodik – személyes példával is érzékeltette a rádió fontosságát: gyermekként az egykori Szovjetunióhoz tartozó Észtországban ő maga is a Szabad Európa Rádióból tájékozódott a nyugati világról, és azt „a demokrácia világítótornyaként” jellemezte. Ugyanakkor elismerte: az 5,5 millió eurós összeg nem elegendő arra, hogy a rádió mind a 27 nyelvi szolgálata zavartalanul működjön tovább.

A rádió szerepe és jelenlegi működése

A Szabad Európa Rádiót 1949-ben alapították a hidegháború idején, elsődleges célja a kelet-európai kommunista rezsimek idején a cenzúrán túli, nyugati hírek közvetítése volt. Kezdetben a CIA is finanszírozta, később az USAGM égisze alatt, állami támogatással, de szervezetileg független formában működött tovább.

Jelenleg a rádió központja Prágában található, a Balkánon pedig szerkesztőségei vannak Szerbiában, Boszniában, Koszovóban, Észak-Macedóniában és Montenegróban. Műsoraikat rádión és online portálokon keresztül sugározzák, számos oknyomozó anyagot és társadalmilag érzékeny témát feldolgozva. Több újságírójuk nyert rangos nemzetközi díjakat is.

A pénzügyi krízis mögött egy összetett politikai küzdelem is húzódik. Az Egyesült Államokban Donald Trump elnöksége alatt többször is megkérdőjelezték a közpénzből működtetett nemzetközi médiumok létjogosultságát. Bár egy amerikai kerületi bíró felfüggesztette a támogatások megszüntetésére vonatkozó döntést, egy szövetségi fellebbviteli bíróság időközben megsemmisítette ezt a határozatot.

Ez azt jelenti, hogy az RFE/RL további amerikai finanszírozása egy elhúzódó jogi vita tárgya, amelynek kimenetele megjósolhatatlan. A helyzet iróniája, hogy a szervezet, amely évtizedeken át a demokratikus értékek terjesztéséért harcolt, most saját működésének szabadságáért kénytelen küzdeni – mind a pénzügyi túlélés, mind a szerkesztői függetlenség területén.

A New York Times is megerősítette

A New York Times friss riportja is megerősíti: az Európai Unió valóban beavatkozott, hogy átmeneti pénzügyi támogatással segítse a Radio Free Europe/Radio Liberty (RFE/RL) túlélését. A döntésre azután került sor, hogy a Trump-adminisztráció leállította a szervezet havi 12 millió dolláros kongresszusi finanszírozását.

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a támogatás bejelentésekor hangsúlyozta: „A független újságírás fontosabb, mint valaha – egyre több a szűretlen tartalom, és az igazság elveszik a zajban.” A New York Times szerint az EU által jóváhagyott 5,5 millió eurós (kb. 6,2 millió dolláros) csomag azonban csupán rövid távú segítség, messze elmaradva az RFE/RL működéséhez szükséges teljes költségvetéstől.

A Trump-féle döntés nem csupán a Szabad Európát érintette: a leépítések a teljes USAGM-t sújtják, amely több nemzetközi médiacsatornát is felügyel, beleértve az Amerika Hangját is (Voice of America, VOA). Bár egy amerikai kerületi bíró korábban felfüggesztette a támogatások megszüntetését, május elején egy szövetségi fellebbviteli bíróság engedélyezte az alapok visszatartását.

Stephen Capus, az RFE/RL elnöke a támogatás kapcsán úgy fogalmazott: „Hálásak vagyunk az EU gyors reagálásáért, ami lehetővé teszi, hogy legalább egy ideig még működni tudjunk.” Capus ugyanakkor kiemelte: a szervezet jövője továbbra is veszélyben van, amíg az amerikai kongresszusi forrásokat nem folyósítják.

A Szabad Európa vészhelyzeti beadvánnyal fordult a Columbia Kerületi Szövetségi Bírósághoz, hogy megszerezze a májusi támogatási részletet. Mint ismert, az áprilisi forrást is csak hathetes késéssel kapták meg, ami miatt műsorcsökkentések és létszámleépítések váltak szükségessé.

Globális jelentőség, balkáni jelenlét

Az RFE/RL ma 23 országban sugároz – többek közt Oroszországban, Ukrajnában, Iránban, Afganisztánban és a Kaukázus térségében. A New York Times szerint a hidegháború óta „független hangként” dokumentálja az emberi jogok megsértését, a korrupciós ügyeket és az autoriter rendszerek működését. A Csernobil utáni első hiteles információk is az ő riportjaik révén jutottak el a nyugati világba.

Kapcsolódó cikk

TELJES MÉDIASÖTÉTSÉG: Problematikus országnak számít Szerbia a sajtószabadság szempontjából

Mark Gitenstein, az Egyesült Államok volt uniós nagykövete szerint a mostani uniós mentőcsomag egy új korszak kezdete is lehet: „Európának nemcsak a katonai, hanem a kulturális és médiabefolyását is növelnie kell. Ez a támogatás azt mutatja, hogy erre van szándék.”

Gitenstein külön kiemelte a független média, így a Szabad Európa szerepét a romániai választások kapcsán, mint a demokratikus intézményrendszer védelmének egyik alappillérét.

A jelek szerint a Szabad Európa Rádió megmaradásának kérdése immár nemcsak amerikai belpolitikai ügy, hanem globális sajtószabadsági kérdés is. Az EU mostani lépése ugyan fontos gesztus, de a fennmaradáshoz stabil, hosszú távú finanszírozásra lenne szükség – akár Brüsszelből, akár Washingtonból. A független sajtó túlélése ugyanis ott a legfontosabb, ahol a nyugati értelemben vett demokrácia már törékeny vagy visszaszorulóban van.