Oroszország
Győzelemnapi díszszemle Moszkvában délszláv vendégekkel
Moszkvában tankok masíroznak, zászlók lobognak, és a dicsőséges múlt fényétől hunyorog a Vörös tér, néhány balkáni politikus pedig boldogan fészkelődik Vlagyimir Putyin mögött a díszpáholyban. Vučić és Fico – az utóbbit megilleti a tiszteletbeli balkáni jelző – légifolyosókat cselezett ki ahhoz, hogy Moszkvába érjen, ahol Dodik Hszi Csin-pinget környékezte meg: lehet, hogy már kínai meghívásról álmodik? A hivatalosan békés tűzszünet alatt közben tovább ropognak a fegyverek, Ukrajna pedig világossá tette: nem parádé ez, hanem geopolitikai színjáték – színészekkel a Balkánról is
Vlagyimir Putyin orosz elnök díszvacsorán fogadta a külföldi delegációk vezetőit a II. világháborús győzelem 80. évfordulójának megünneplése alkalmából. Az eseményre a Kremlben került sor, ahol jelen volt Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, valamint Aleksandar Vučić, Szerbia államfője, és még sokan mások.
Ez most más lesz
Az idei győzelem napi felvonulás nem olyan esemény, mint bármelyik másik. Az 1960-as évek óta a nagy évfordulókon, 1995 óta pedig évente megrendezett esemény Oroszország nemzeti büszkeségének legjelentősebb megnyilvánulásává vált, amely az ország dicsőséges múltját és folyamatos katonai erejét hivatott hangsúlyozni.
Ez a posztszovjet birodalmi nosztalgia Vlagyimir Putyin vezetése alatt érte el a tetőpontját, az orosz elnök különös odaadással „ünnepli és ünnepelteti” a Szovjetunió győzelmét a náci Németország felett.
Idén a győzelem napi felvonulást még vonzóbbnak szánták, mint a korábbi kiadásokat, több tucat külföldi vezetőnek küldtek meghívót, akiknek a jelenléte Oroszország nemzetközi tekintélyét hivatott fényesre suvickolni.

A szokásos társaság, vagyis a közép-ázsiai országok elnökei és Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök mellett az idei parádén részt vesz többek között Hszi Csin-ping kínai elnök, Lula da Silva brazil elnök és Robert Fico szlovák miniszterelnök is, és még sokan mások, a szerbeket majd külön is említjük.
Ez a vendéglista éles ellentétben áll a tavalyi felvonulással, amelyen csak Fehéroroszország, a közép-ázsiai országok, valamint Kuba, Laosz és Bissau-Guinea külföldi vezetői voltak jelen, és még világosabban a 2022-es felvonulással, amelyen egyáltalán nem jelentek meg külföldiek.
Putyin és vendégei
A fogadás során Putyin személyesen üdvözölte Milorad Dodikot, akinek a jelentősége eltörpül Hszi Csin-ping kínai elnök „őfontossága” mellett. Dodik a boszniai szerb televízió által azzal dicsekedett el a boszniai szerb népnek, hogy a díszvacsora mellett kétoldalú megbeszélést is folytatott a kínai elnökkel.
Dodik az eseményt követően kijelentette, hogy büszke őseik „dicsőséges harcára és szabadság iránti elkötelezettségére”. A boszniai szerbek Miléje úgy fogalmazott, hogy az ősök „a gonosz ellen szálltak harcba”, és ezzel az utódoknak helyet biztosítottak a győztesek oldalán.

Dodik: Én mindent megteszek a boszniai szerb népért, csak ez a pálcika nehogy kiszúrja a szemem
A legfelsőbb szerb, vagyis Aleksandar Vučić részvétele a győzelem napi megemlékezésen szintén jelentős visszhangot váltott ki, különösen az útvonal kapcsán, amelyen – „súlyos betegségből lábadozva” – Moszkvába érkezett.
Vučić számára Litvánia és Lettország megtiltotta a kormánygép átrepülését, Észtországot már meg sem kérdezték, így a szerb elnök kerülő úton, Bulgárián, Törökországon, Azerbajdzsánon és Grúzián keresztül jutott el Oroszországba, amire megjegyezte, hogy a légifolyosók ügye mára már politikai kérdés lett.
Vučić szerint a szerb népnek megkérdőjelezhetetlen joga van jelen lenni ezen az ünnepen, hiszen jelentős áldozatot hozott a fasizmus elleni harcban, de azt sem leplezte, hogy látogatásának fő célja mégiscsak az orosz–szerb földgázszállítási szerződés megújítása és a kétoldalú kapcsolatok további erősítése.
Hasonló megpróbáltatások vártak Robert Ficóra is – hiába, nem könnyű ma Oroszország barátjának lenni. A szlovák miniszterelnöknek szintén nagy kerülőutat kellett tennie, miután a balti államok – Észtország, Lettország és Litvánia – elutasították a felettük elhaladó légifolyosó használatát.
A szlovák kormánygép végül Magyarországon, Románián, a Fekete-tengeren és Grúzián keresztül jutott el az orosz fővárosba, a bakui kitérőt a szlovákok megspórolták.
A győzelem napi ünnepség az orosz diplomácia szempontjából nemcsak történelmi emlékezés, hanem aktuális politikai üzenet is, Moszkva ugyanis aktív kapcsolatokat ápol azokkal az államokkal, amelyek készek nyíltan képviselni érdekeiket – még akkor is, ha ez nyugati kritikát von maga után.
Veszélyes szomszédság
Az elmúlt napokban Moszkva nagy sugárútjait, mint minden év május elején, a tankok morajlása és a katonai járművek által eregetett benzingőz és kipufogógáz szaga árasztotta el.
Sok helybéli örömére a katonák a május 9-i győzelem napi felvonulás többszöri próbáján vonultak fel a tényleges eseményt megelőző héten. De mivel Moszkva az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió kezdete óta a negyedik felvonulásra készül, a hangulat idén más.

Tűzszünet
A múlt hónap közepén Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna „nem tehető felelőssé” azért, ami Vlagyimir Putyin orosz elnök katonai látványossága során történik, és ezzel megnyitotta az ajtót a találgatások előtt, hogy Ukrajna valóban fontolóra veszi-e, hogy az esemény alatt Oroszországon belüli katonai – esetleg nemcsak katonai – célpontokra csapást mérjen.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a moszkvai győzelem napi ünnepségeket „a cinizmus, az epe és a hazugságok parádéjának” nevezte, hangsúlyozva, hogy az orosz vezetés a múlt dicsőségét használja fel a jelenlegi agresszió igazolására.
Zelenszkij szerint a bucsai tömegsírok szervezői a náci atrocitásokról beszélnek, Mariupol ostromának építészei pedig Leningrád ostromára emlékeznek.
Oroszország április végén jelentette be, hogy május 8-a és 11-e között egyoldalú tűzszünetet tart a győzelem napi ünnepségek alkalmából. Azonban az ukrán hadsereg jelentése szerint a tűzszünet első napján több mint 700 támadás történt, beleértve 63 földi hadműveletet és 176 dróntámadást.
Az ukrán külügyminiszter, Andrii Sybiha a tűzszünetet „színjátéknak” nevezte, amelynek célja, hogy politikai fedezetet nyújtson Putyinnak, és lehetőséget adjon a külföldi vendégek fogadására.
Zelenszkij elutasította az orosz tűzszüneti ajánlatot, mondván, hogy Ukrajna nem vesz részt olyan játékban, amellyel kellemes légkört teremtenek Putyin számára a nemzetközi elszigeteltségből történő kilépéshez. Ehelyett Kijev egy 30 napos tűzszünetet javasolt, amely lehetőséget adna a valódi béketárgyalásokra.
Miközben Moszkva a győzelem napját ünnepli, Ukrajna és szövetségesei a tűzszünet megsértését és az orosz agresszió folytatását hangsúlyozzák. Zelenszkij figyelmeztette a külföldi vezetőket, hogy a győzelem napi ünnepségek résztvevői osztoznak az orosz háborús bűnök felelősségében.
Az ukrán álláspont szerint ez alól valószínűleg nem kivétel sem Robert Fico szlovák miniszterelnök, de a kisebb és nagyobb szerb vezető, Dodik és Vučić sem.

