Ötödik kudarc a koszovói parlament megalakítása során​

Ötödik – jubiláris – alkalommal is kudarcot vallott a parlament megalakítása Koszovóban, ahol az új házelnök megválasztása okoz gondot, miután Albulena Haxhiu, a Vetëvendosje (Önrendelkezés) Mozgalom jelöltje csak 57 szavazatot kapott, a megválasztásához viszont 61 támogatóra lenne szükség. Ez az ötödik sikertelen próbálkozás a parlament megalakítására a február 9-i választások óta.​

A kudarc oka

A 120 fős parlamentben az Önrendelkezés (LVV) 48 mandátummal rendelkezik, ami nem elegendő a többséghez a 120 tagú parlamentben. A főbb ellenzéki pártok – a Koszovói Demokrata Párt (PDK), a Koszovói Demokrata Liga (LDK) és a Koszovó Jövőjéért Szövetség (AAK) – elutasították Haxhiu jelölését, és nem hajlandók koalícióra lépni az Önrendelkezés Mozgalommal, amelyet Albin Kurti eddigi miniszterelnök vezet.

Ramush Haradinaj, a Koszovó Jövőjéért Szövetség vezetője kijelentette, hogy Haxhiu nem egységesítő jelölt, és az Önrendelkezésnek olyan személyt kellene javasolnia, aki elfogadható az ellenzék számára is.

Hykmete Bajrami, a Koszovói Demokrata Liga parlamenti csoportvezetője hangsúlyozta, hogy pártja nem hajlandó politikai megállapodásra az Önrendelkezéssel, és jogi lépéseket fontolgat az intézményi patthelyzet miatt.

Kapcsolódó cikk

Újabb válság: Kurti lemondott, a parlament nem alakult meg

Memli Krasniqi, a Koszovói Demokrata Párt elnöke szerint az Önrendelkezés az államot tartja túszul egyetlen jelöltje miatt, és felszólította a pártot, hogy tegyen lépéseket a politikai válság megoldására.​

Mimoza Kusari, az Önrendelkezés képviselője szerint Haxhiu rendelkezik a szükséges legitimitással, mivel ő a jelenlegi törvényhozásban a legtöbb szavazatot kapott női képviselő. Hangsúlyozta, hogy Haxhiu politikai súlya és legitimitása megkérdőjelezhetetlen.​

Az újabb szavazásra pénteken kerül sor, de a jelenlegi politikai megosztottság és az együttműködés hiánya miatt továbbra is bizonytalan, hogy sikerül-e áttörni a patthelyzetet.

Amennyiben a parlament nem tudja megválasztani a házelnököt, az ország politikai válságba sodródhat, amely új választások kiírásához vezethet. A válság nemcsak a kormányalakítást hátráltatja, hanem Koszovó nemzetközi kapcsolatait is érinti, különösen a Szerbiával folytatott „normalizációs tárgyalások” terén.​