Kísérlet Dodik letartóztatására, vér nélkül nem fog menni

Súlyos politikai és jogi válság alakult ki Bosznia-Hercegovinában, ahol a boszniai Állami Nyomozó és Védelmi Ügynökség (SIPA) sikertelenül próbálta meg őrizetbe venni Milorad Dodikot, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét. A boszniai főszerb letartóztatását a szerb entitás rendőrsége akadályozta meg.

A Dodik kelet-szarajevói letartóztatására tett szerdai kísérlet alkalmából egy bosnyák politológus és kriminológus úgy fogalmazott, hogy „minden illúzió, miszerint Dodikot komoly ellenállás nélkül el lehet fogni, véget ért”.

A bosnyák szakértő arra figyelmeztetett, hogy „a kartell, amelyhez Dodik tartozik, harc nélkül nem engedi át a hatalmat”, pedig az „egyértelmű leszámolás lenne a maffiával, amely az általa kirabolt nép mögé rejtőzik”.

A boszniai féldráma

Április 23-án félig-meddig drámai jelenetek játszódtak le a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska, RS) kormányzati központjában, amikor a boszniai Állami Nyomozó és Védelmi Ügynökség (angolul State Investigation and Protection Agency, innen a SIPA rövidítés) nyomozói megkísérelték őrizetbe venni Milorad Dodikot, a szerb entitás elnökét.

A művelet helyszíne a Szerb Köztársasághoz tartozó Kelet-Szarajevó (Istočno Sarajevo) városrészben található adminisztratív központ volt, ahol Dodik éppen önkormányzati vezetőkkel tárgyalt.

A boszniai Állami Nyomozó és Védelmi Ügynökség (SIPA) ügynökei megérkeztek az épülethez, hogy elvigyék Dodikot, aki ellen elfogatóparancs van érvényben.

Érte mentek, de ez egy rosszul megtervezett akció volt, amiből sokféle következtetést lehet levonni

Azonban a helyszínen termettek a szerb rendőrök is, köztük a terrorizmus elleni különleges egység (SAJ, cirillül CAJ) tagjai, akik megakadályozták, hogy a SIPA ügynökei belépjenek az épületbe.

Megjegyzendő, hogy Dodik kevesebb mint egy kilométerre tartózkodott a SIPA főhadiszállásától, ennek a szervezetnek lenne a feladata a letartóztatási parancs végrehajtása, így nem lett volna nehéz komolyabb erőket kivezényelni, ha valóban el akarták volna fogni a boszniai szerbek Miléjét.

Az incidens újabb mélypontot jelent Bosznia-Hercegovina politikai életében és a jogállamiság érvényesítésében, a jelek szerint a központi állam tehetetlen a szerb entitás vezetőjével szemben.

A boszniai állami bíróság korábban elfogatóparancsot adott ki nemcsak Dodik, hanem Radovan Višković, a Szerb Köztársaság miniszterelnöke, és Nenad Stevandić, a helyi parlament elnöke ellen is.

A SIPA nyomozói ennek végrehajtására érkeztek a helyszínre, ám nem speciális egységekkel, hanem néhány nyomozóval, ami elégtelennek bizonyult a művelet végrehajtására, miután a boszniai főszerb nem készül önszántából besétálni a börtönbe.

Rosszul megtervezett akció

Ramo Isak, a bosznia-hercegovinai Föderáció, tehát a másik entitás belügyminisztere a bevetést „rosszul megtervezett akciónak és nem koordinált” kísérletnek nevezte, és egyúttal kétségbe vonta a SIPA vezetésének alkalmasságát, szerinte ugyanis egy ilyen érzékeny akciót kizárólag teljes körű előkészítéssel és a különleges egységek támogatásával lett volna szabad végrehajtani.

Maga Dodik és Siniša Karan, a Szerb Köztársaság rendőrségi minisztere az esti órákban sajtótájékoztatót tartott, amelyen élesen bírálta a SIPA fellépését.

Kapcsolódó cikk

Dodik katonai szövetséget akar Szerbiával és Magyarországgal

Karan kijelentette, hogy „a béke a legnagyobb érték a Szerb Köztársaság számára”, hozzátéve, hogy az entitás folyamatos támadás alatt áll, előbb a nemzetközi közösség részéről, most pedig a boszniai állami szervek által.

A miniszter „közönséges provokációnak” minősítette az esetet, és közölte, hogy a boszniai szerb belügyminisztérium minden jogi eszközzel élni fog az RS törvényeit megsértőkkel szemben. A rendőrség szerinte elegendő kapacitással rendelkezik az összes (boszniai szerb) állampolgár védelmére.

Dodik saját szerepéről is beszélt, hangsúlyozva, hogy „nem hajlandó elhagyni az épületet nyomás hatására”. Leszögezte, hogy a Republika Srpska területén van, és azok, akik oda mentek, megsértették a szerb entitás törvényeit.

Jogállamiság vagy politikai lojalitás?

A SIPA hivatalos álláspontja szerint az akció célja a bírósági döntés végrehajtása volt, a nyomozókat azonban megfenyegették a boszniai szerb rendőrök, és a kialakult helyzet komolyan veszélyeztette a közbiztonságot.

Egyes jogi szakértők szerint a boszniai szerb rendőrség fellépése akár „fegyveres lázadásként” is értelmezhető, ami súlyos bűncselekménynek minősül.

Ramiz Huremagić politológus és kriminológus nyilatkozatában kijelentette, hogy „megdőlt az az illúzió, miszerint Milorad Dodikot jogszerűen őrizetbe lehet venni komoly ellenállás nélkül”.

Véleménye szerint Dodik és szövetségesei „nem hajlandók békésen távozni a hatalomból”, és ma már egyértelmű, hogy „a (boszniai szerb) rendőrség egy bűnöző magánérdekeit szolgálja”.

Kapcsolódó cikk

A TEK-esek civilként érkeztek, mégis egyenruhában tűntek fel

A politológus hozzátette, hogy az eseményeket követően a gyanúsítottak névsorát további két névvel kell bővíteni – az RS belügyminiszterével és az ottani rendőrség igazgatójával, mint mondja, hivatali visszaélés és fegyveres lázadás miatt.

A történtek politikai válságot robbantottak ki, a helyszínen az este gyakorlatilag „ostromállapot” alakult ki: a RS rendőrségi különleges egységei és Dodik személyes testőrsége gépfegyverekkel őriztek az entitás elnökét.

Az eset rávilágít arra, mennyire törékeny Bosznia-Hercegovina belső egysége, és mennyire nem érvényesül egységesen a jog uralma. A Dodik elleni fellépés megtorpedózása újabb jele annak, hogy az ország még mindig nem tudott túllépni a háborút követő megosztottságon és a Daytoni Egyezmény utáni hatalmi ellentéteken.

Az elemzők szerint, ha a nemzetközi közösség nem lép fel határozottabban, Bosznia jövője továbbra is egy labilis, jogilag fragmentált államképletként él tovább, amelyben a hatalom egyes személyek és csoportok kezében összpontosul – és nem függ a közös intézmények működésétől.