Elhunyt az Újvidéken történt tragédia 16. áldozata

A szerbiai Katonai Orvostudományi Akadémia (VMA) közleménye szerint elhunyt az a fiatalember, aki az újvidéki vasútállomás előtetőjének tavaly november 1-jei összeomlásakor súlyos sérüléseket szenvedett. Halálával a tragédia áldozatainak száma tizenhatra emelkedett.

A mindössze 19 éves Vukašin Crnčevićet kezdetben a Vajdasági Klinikai Központban ápolták, majd január 28-án átszállították a belgrádi Katonai Orvostudományi Akadémiára.

A VMA közleménye szerint a személyzet maximális elkötelezettsége és minden orvosi beavatkozás ellenére a beteg belehalt súlyos, összetett sérüléseibe és az azok következtében kialakult szövődményekbe.

Kapcsolódó cikk

Vučić viccelődik, Újvidéken újabb áldozat

A tragédia következtében ez a tizenhatodik haláleset. Annak az újvidéki iskolának az épületén, ahova a fiatalember járt, fekete zászlót helyeztek ki, és a helyszínen gyászoló emberek gyűltek össze, hogy leróják kegyeletüket a 16. halálos áldozat előtt.

A baleset kapcsán tiltakozó és blokádot fenntartó egyetemisták arra kérték a lakosságot, hogy a megemlékezés csendjét most 16 percre hosszabbítsák meg: tisztelegve az újabb áldozat emléke előtt is.

Az újvidéki vasútállomás épületének előtetője 2024. november 1-jén omlott össze, 14 ember életét oltva ki. November 17-én elhunyt a 24 éves Anja Radonjić is, aki a baleset során szintén súlyos sérüléseket szenvedett.

A Vajdasági Klinikai Központ tájékoztatása szerint egy másik, 24 éves nő, aki szintén megsérült, március 13-a óta nincs életveszélyben.

Az EU is vizsgálódik

Közben Laura Codruța Kövesi európai főügyész megerősítette, hogy vizsgálják az uniós pénzekkel történő esetleges visszaélést az újvidéki vasútállomás felújításával kapcsolatban. A főügyész erről a napokban beszélt a szerbiai állami televíziónak (RTS), egyelőre azonban nem világos, hogy pontosan miről van szó.

Kövesi hangsúlyozta, hogy a vizsgálat kizárólag a pénzügyi visszaélésekre vonatkozik, és semmilyen összefüggésben nem áll a tragikus balesettel, amelynek során 16 ember életét vesztette az előtető leomlása miatt.

Az európai főügyész közlése szerint a nyomozás alapját egy magánszemély által benyújtott feljelentés képezi, és az ügyben a belga és luxemburgi bíróságok illetékesek, tekintettel arra, hogy a finanszírozásban érintett intézmények székhelyei ezekben az országokban találhatók.

Kövesi kiemelte: reméli, hogy a szerb igazságszolgáltatás együttműködő lesz a szükséges információk és bizonyítékok rendelkezésre bocsátásában.

Laura Kövesi ugyanakkor üdvözölte, hogy a szerb társadalomban egyre nagyobb a korrupcióellenes érzékenység, amely — szavai szerint — „a társadalmi tudatosság pozitív jele, és bizonyítja, hogy az emberek felismerik a probléma súlyosságát.”

Mit vizsgálnak?

A vizsgálat középpontjában a szerbiai vasúthálózatának rekonstrukciójára felvett kölcsönök állnak, amelyeket az Európai Beruházási Bank (EIB) biztosított.

A szerbiai vasúti fejlesztések, különösen a Belgrád és a magyar határ közötti szakasz, elsősorban kínai közreműködéssel valósult meg, azonban az Európai Unió is részt vett a projekt előkészítésének bizonyos, nagyon kezdeti fázisaiban.

Kapcsolódó cikk

BOLDOGSÁG: A szerb elnök „szuper happy”, mert 700 millió eurót kap az EU-tól

Az EU szerbiai képviselete és a szerbiai európai integrációs minisztérium ugyanakkor azt állítja, hogy az Unió nem járult hozzá közvetlenül az újvidéki vasútállomás felújításának kivitelezéséhez. Az EU legutóbbi kapcsolódó tevékenysége több mint egy évtizeddel ezelőttre tehető:

Az Európai Unió 2009–2010-ben 300 ezer eurót fordított a Magyarország és Szerbia közötti vasúti kapcsolat korszerűsítését célzó előzetes megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére.

Az IPA-program keretében 2011-ben további 4,76 millió eurót biztosítottak környezeti hatásvizsgálatokra, költség-haszon-, vagyis megtérülési elemzésekre, és előzetes tervezésre az Újvidék–Szabadka szakaszon.

Az Európai Unió emellett hozzájárult a NATO-bombázás során lerombolt Žeželj-híd újjáépítéséhez 40 millió eurós támogatással, a teljes beruházási érték megközelítőleg 60 millió euróra rúgott.

Mindezek tükrében a kérdés továbbra is nyitott, hogy pontosan milyen uniós forrásokkal való visszaélésről lehet szó, hiszen az EU részvétele a vasúti projektben a jelek szerint legutóbb több mint 14 évvel ezelőtt történt.