Nem LRAD-ot, hanem Vortexet vetettek be Belgrádban?

Továbbra is ellentmondások és kérdések övezik a belgrádi március 15-i incidenst, az LRAD típusú hangfegyvert gyártó cég ugyanis rövid közleményt adott ki, amelyet pro és kontra is lehet értelmezni, és ez már meg is történt.

A Genasys nyilatkozata szerint a független vizsgálatok tükrében megállapította, hogy az eddig megvizsgált felvételek nem támasztják alá az LRAD (hangágyú) használatát a március 15-i belgrádi incidens során.”

Ez lehetőséget ad arra, hogy a belgrádi hatóságok elutasítsák a hangágyú használatát, lesöpörve az asztalról azokat a vádakat, hogy valamilyen fegyvert mégis bevetettek a demonstrálókkal szemben.

A Genasys közleményét a belgrádi hatóságok máris ütőkártyaként használják fel, Ivica Dačić belügyminiszter ugyanis kijelentette, hogy olyan kulcsfontosságú bizonyítékok jelentek meg, amelyek cáfolják a „hazugságokat és manipulációkat”, ugyanakkor megerősítik a kormányzati verziót, miszerint a hatóságok nem használtak hangágyút.

Csakhogy a Genasys közleménye nem zárja ki más fegyver használatát a tüntetőkkel szemben, és utal is arra, hogy az Earshot nevű, hangkutatásra szakosodott civil szervezet vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy a belgrádi felvételeken hallható hanghatás nem egy LRAD-tól, hanem egy úgynevezett Vortex Ring Gun-tól (vagy Vortex Cannon) származik.

Vagyis továbbra sincs szó arról, hogy a belgrádi kormányzat ártatlan, és nem akart erőt demonstrálni a tüntetőkkel szemben; vita csupán akörül lehet, hogy ezt milyen fegyverrel tette.

Amit tudunk, és amit elhallgatnak

A március 15-én Belgrádban történt események kapcsán, ahol a helyszínen lévő tüntetők hanghatásról számoltak be, komoly vita alakult ki az alkalmazott eszközök mibenlétéről.

A Genasys vállalat, amely többek között az LRAD (Long Range Acoustic Device) rendszerek gyártásával foglalkozik, rövid közleményt adott ki az X platformon, amely szerint „a videó- és hangfelvételek, amelyeket eddig átnéztek és meghallgattak, nem támasztják alá az LRAD használatát a március 15-i belgrádi incidens során.”

Kapcsolódó cikk

Ha nem hangágyú, akkor mi? A saját népére!?

Ha itt megállunk, és nem olvassuk tovább a közleményt, akkor akár bizonyítottnak is láthatjuk a belgrádi kormány állításait, hogy semmilyen fegyvert nem vetettek be a tüntetők ellen, pedig a Genasys közleménye csak arról szól, hogy LRAD típusú hangágyú használatára nem került sor.

A következő mondatok ugyanis azt tartalmazzák, hogy egy független, non-profit szervezet, amely a hanganyagok és akusztikus jelenségek kutatására és elemzésére szakosodott, szintén megvizsgálta a rendelkezésre álló felvételeket — 12 videóról van szó — és megállapította, hogy 4 felvételen egy Vortex Ring Gun, vagyis egy Vortex ágyú bevetésének jelei fedezhetők fel.

Tehát a szerb hatóságok nem hangágyút, hanem gázágyút vetettek be, ami jelenlegi tudásunk szerint sokkal jobban megfelel a belgrádi tüntetésen tapasztalt jelenségeknek és panaszoknak, amelyekről a résztvevők számoltak be.

Tehát továbbra sem lehet felmenteni a belgrádi vezetést az alól, hogy semmilyen fegyvert sem használt a békésen demonstrálókkal szemben.

Mi a különbség az LRAD és a Vortex között?

Az LRAD (Long Range Acoustic Device) és a Vortex Ring Gun (vagy Vortex Cannon) egyaránt hangfegyverként került be a köztudatba, technológiai alapjuk és hatásmechanizmusuk azonban teljesen eltérő.

Az LRAD egy irányított, koncentrált hanghullámot kibocsátó akusztikus eszköz, amely nagy teljesítményű hangszórók és akusztikus rendszerek segítségével akár 150–160 decibeles hangnyomást képes előállítani, és azt szűk sugárban, nagy távolságra továbbítani.

Az LRAD hangja rendkívül erős, intenzív és folyamatos. Ez a hang azonnali kellemetlenséget, fejfájást, fülzúgást, sőt, hosszabb expozíció esetén halláskárosodást okozhat. Az eszközt gyakran használják tömegirányításra, figyelmeztetések közlésére vagy tömegoszlatásra.

A belgrádi incidens pillanatai

Az LRAD folyamatos, tipikus, monoton, magas hangfrekvenciájú sípolást vagy éles zajt bocsát ki, amely változó frekvenciájú lehet.

A Vortex Ring Gun (Vortex Cannon) ugyanakkor sűrített gázt vagy égésterméket lő ki hengeres csövön keresztül, amelyből örvénygyűrű (vortex ring) képződik.

Az örvénygyűrű nagy sebességgel (akár 185 mérföld/óra, kb. 300 km/h) halad előre, és fizikailag is érezhető lökéshullámot hoz létre. A kilövéskor keletkezett gázok ionizálódhatnak, ami elektromágneses interferenciát okozhat.

A vortexgyűrű lökéshulláma akár 700–800 méterre is eljuthat. Közvetlen fizikai hatást (meglökést, egyensúlyvesztést) okozhat, valamint akusztikailag jellegzetes, „süvítő” hangot hallat, amely pánikot kelthet.

A valóságban ez úgy néz ki, hogy egyetlen rövid, hangos „robbanás” történik, amelyet hosszú, elhúzódó sípolás követ, hasonlóan a repülőgép-turbinák zúgásához.

Hevenyészett elemzés

Mint már említettük, a Vortex Ring Gun körülbelül 300 kilométeres sebességgel lövi ki a gázgyűrűket, hanghatása a repülőgépmotorhoz hasonlítható. További jellegzetessége, hogy ionizált gázgyűrűket hoz létre, amelyek elektromágneses interferenciát keltenek – ez összecseng a támadást elszenvedők beszámolóival, akik hallókészülékeik működési zavarairól számoltak be, egy szívritmusszabályzót használó személy pedig kórházba is került.

Az Earshot szakértői szerint a felvételeken hallható, pánikot keltő hanghatás akár 700 méteres távolságból is érkezhetett, így a lövedék robbanásának hangja ebben a távolságban már nem észlelhető – csupán a „süvítő” nyomáshullám halad át a tömegen, pánikot okozva.

A résztvevők arról számoltak be, hogy ahhoz hasonló hangot hallottak, mint amilyet a versenyautók vagy a repülőgépek bocsátanak ki, többen el is estek a lökéshullám hatásának következtében. Ha a csatolt videót megnézzük, azon láthatjuk, hogy a süvítő lökéshullám útjába eső fa – a képernyő jobb oldalán – erősen megremeg, miközben a többi meg sem mozdul.

Az élő közvetítés felvételeit újranézve szembetűnő, hogy a szervezők sem tudták azonnal, mi történik, milyen zaj szakította félbe a 15 perces néma hallgatást, és ezért kétszer is felszólították a demonstrálókat, hogy tartsák meg a tizenöt perces megemlékezést, és ne zajongjanak.

Kommunikációs káosz

A belgrádi események körüli kommunikációs káosz közepette megállapíthatjuk: jelenleg semmilyen tényfeltáró vizsgálat nem zárta ki egyértelműen, hogy a március 15-i belgrádi tüntetésen a hatóságok valamilyen fegyvert vetettek be a demonstrálók, vagyis a szerb társadalom jövőjét jelentő fiatalok ellen.

Ezzel párhuzamosan a következő napokban a kormányzat minden erejével azon lesz majd, hogy elhitesse a közvéleménnyel, „nem történt semmi”, miközben a Genasys nyilatkozatát eszközként használja fel a diákok és az ellenzék befeketítésére.

Az események tükrében jól látható, hogy a szerb hatóságok vagy a velük kapcsolatban álló szervezetek elzárkóznak a részletes válaszoktól, miközben a diákok és az ellenzék a sötétben tapogatózik, és rejtett csatornákon keresztül próbál meg hiteles információkhoz jutni.

Az eset súlyosságára és a civil lakosságot érintő potenciális egészségügyi következményekre tekintettel azonban indokolt lenne a nyilvános, független vizsgálatok lefolytatása – az Earshot egyébként tovább vizsgálja a történteket, és ehhez további felvételeket kért be -, valamint a technológiai átláthatóság erősítése a szerb karhatalmi szervek háza táján. Tudjuk, hogy ez a jelen pillanatban lehetetlen.