Bosznia
Dodik március 19-én Moszkvába utazik, de vajon ott marad-e?
Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője úgy véli, hogy jelenleg nem reális az alkotmányjogi és politikai természetű válság katonai eszkalációja. Megítélése szerint az erőszak alkalmazására azok sem állnak készen, akik eltökéltek a kisebbik boszniai országrész függetlenségének kivívása mellett
Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője a profil.at-nek adott interjúban amellett foglalt állást, hogy a boszniai lakosokat rettegésben tartó háborús eszkalációra nem lát esélyt. A főképviselő rövid nyilatkozatában meglepően nyíltan beszélt Dodik terveiről, és azok valóra váltásának reális esélyéről. Mint arról már korábban beszámoltunk, a boszniai bíróság kiadta az az elfogató parancsot Miloard Dodik és támogatói ellen.
Schmidt szerint nem lesz eszkaláció
Christian Schmidt a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője a profil.at osztrák hírportálnak adott interjút. Ennek keretében a boszniai rend nemzetközi felhatalmazással bíró őre olyan részleteket osztott meg az olvasókkal, amiket a korábbiakban nem akart nyilvánosságra hozni.
Schmidt elismerte, hogy Bosznia-Hercegovina komoly alkotmányos válsághelyzetben van. Ezt szerinte Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke és az általa vezetett Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) idézte elő.
A rutinos bajor politikus értékelése szerint jelenleg nem reális az alkotmányjogi és politikai természetű válság katonai eszkalációja. Megítélése szerint az erőszak alkalmazására azok sem állnak készen, akik eltökéltek a kisebbik boszniai országrész függetlenségének kivívása mellett.
A főképviselő értékelése alapján „Dodik nem blöfföl, amikor arról beszél, hogy készen áll arra, hogy békés úton új határt jelöljön ki.”
Schmidt tudomása szerint Dodik a szerb entitás új alkotmányának Bosznián belüli elfogadtatásán dolgozik, ami megteremtené számára annak a lehetőségét, hogy a későbbiekben a szerb entitás önállóvá válhasson.
Ezzel szemben a bosznia-hercegovinai állami intézmények változatlanul működnek, és Dodik az általa egyoldalúan megkezdett alkotmányozási folyamattal zsákutcába vezette a szerb entitást.
A főképviselő kitérő választ adott azonban arra a kérdésre, hogy melyik állami intézménynek kellene végrehajtani a boszniai szerb vezetők, köztük Dodik elfogását. Schmidt mindezt annyiban kommentálta, hogy ezt a problémát az illetékes szervezeteknek kell egymás között megoldaniuk.
Kinek az érdeke a feszültség?
Arra a kérdésre, hogy kinek az érdeke a feszültség keltése Bosznia-Hercegovinában, Schmidt közölte, hogy a válasz lényegében abban rejlik, hogy a legfőbb boszniai szerb a főképviselő ismeretei szerint március 19-én Moszkvába utazik. Ebből a kijelentésből adta magát az újságírói kérdés, miszerint vissza fog-e onnan térni Dodik a tervezett programjai végeztével.
A főképviselő megjegyezte, hogy „ez egy érdekes kérdés különösen amiatt, mert észrevették, hogy van egy (direkt módon meg nem nevezett) EU tagállam, amelyik már láthatóan megfontolta a védelem nyújtásának lehetőségét” Dodik számára.
A diszkrét bajor vélhetően a magyar TEK múltheti Banja Lukában tett jelenésére utalt, amit a boszniai szerb belügyminisztérium vezetése egy gyakorlaton való részvétellel magyarázott.
Zárásként Schmidt abban való bizodalmát fejezte ki, hogy reményei szerint nem támogatják túlzott elvakultsággal a boszniai szerbség körében Dodikot. Ezt támasztja alá, hogy Dodik megszavaztatta a boszniai szerb nemzetgyűlésben azokat a jogszabályokat, amelyek betiltják ugyan a központi állami szervek tevékenységét a boszniai Szerb Köztársaságban, az ott dolgozóknak pedig felajánlották, hogy fordítsanak hátat ezeknek az intézményeknek, és lépjenek át a szerb entitás intézményeibe.
Erre azonban csak nagyon kis létszámban voltak fogékonyak az érintettek. Schmidt ezt annyiban foglalta össze, hogy Dodik azon stratégiája, miszerint mindenkit megnyer magának, láthatóan nem működik.
A bíróság jóváhagyta az előzetes letartóztatást
A Schmidt által tett nyilatkozattal párhuzamosan a boszniai igazságszolgáltatás malmai sem tértek nyugvó pontra. A bíróság ugyanis jóváhagyta az ügyészség indítványát, ami kezdeményezte Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Radovan Višković a szerb entitás kormányfője és Nenad Stevandić a boszniai szerb nemzetgyűlés házelnöke előzetes letartóztatását.
Az intézkedésre tett indítványban az ügyészség arra hivatkozott, hogy megítélésük szerint az érintettek megalapozottan gyanúsíthatók a boszniai alkotmányos rend elleni szervezkedéssel.
A döntés meghozatalát az is indokolttá tette, hogy a három említett személy a korábbi napokban nem tett eleget a boszniai ügyészség által kiadott idézés szerinti megjelenési kötelezettségének.
Az ügyészség ezt követően döntött úgy, hogy kezdeményezi az előzetes letartóztatás elrendelését a bíróságnál.
A mostani döntés amiatt is jelentőséggel bírhat, mert Dodik esetleges külföldre távozása után az ügyészség kezdeményezheti a nemzetközi körözés elrendelését az Interpol bevonásával, ha a legfőbb szerb netalán Moszkvában ragadna, vagy ha egy (direkt módon meg nem nevezett) EU tagállamtól kérne védelmet.
