Bosznia
Dodik március 19-én Moszkvába utazik, de vajon ott marad-e?
Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője úgy véli, hogy jelenleg nem reális az alkotmányjogi és politikai természetű válság katonai eszkalációja. Megítélése szerint az erőszak alkalmazására azok sem állnak készen, akik eltökéltek a kisebbik boszniai országrész függetlenségének kivívása mellett

Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője a profil.at-nek adott interjúban amellett foglalt állást, hogy a boszniai lakosokat rettegésben tartó háborús eszkalációra nem lát esélyt. A főképviselő rövid nyilatkozatában meglepően nyíltan beszélt Dodik terveiről, és azok valóra váltásának reális esélyéről. Mint arról már korábban beszámoltunk, a boszniai bíróság kiadta az az elfogató parancsot Miloard Dodik és támogatói ellen.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Alcímek
Schmidt szerint nem lesz eszkaláció
Christian Schmidt a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője a profil.at osztrák hírportálnak adott interjút. Ennek keretében a boszniai rend nemzetközi felhatalmazással bíró őre olyan részleteket osztott meg az olvasókkal, amiket a korábbiakban nem akart nyilvánosságra hozni.
Schmidt elismerte, hogy Bosznia-Hercegovina komoly alkotmányos válsághelyzetben van. Ezt szerinte Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke és az általa vezetett Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) idézte elő.
A rutinos bajor politikus értékelése szerint jelenleg nem reális az alkotmányjogi és politikai természetű válság katonai eszkalációja. Megítélése szerint az erőszak alkalmazására azok sem állnak készen, akik eltökéltek a kisebbik boszniai országrész függetlenségének kivívása mellett.
A főképviselő értékelése alapján „Dodik nem blöfföl, amikor arról beszél, hogy készen áll arra, hogy békés úton új határt jelöljön ki.”
Schmidt tudomása szerint Dodik a szerb entitás új alkotmányának Bosznián belüli elfogadtatásán dolgozik, ami megteremtené számára annak a lehetőségét, hogy a későbbiekben a szerb entitás önállóvá válhasson.
Ezzel szemben a bosznia-hercegovinai állami intézmények változatlanul működnek, és Dodik az általa egyoldalúan megkezdett alkotmányozási folyamattal zsákutcába vezette a szerb entitást.
A főképviselő kitérő választ adott azonban arra a kérdésre, hogy melyik állami intézménynek kellene végrehajtani a boszniai szerb vezetők, köztük Dodik elfogását. Schmidt mindezt annyiban kommentálta, hogy ezt a problémát az illetékes szervezeteknek kell egymás között megoldaniuk.
Kinek az érdeke a feszültség?
Arra a kérdésre, hogy kinek az érdeke a feszültség keltése Bosznia-Hercegovinában, Schmidt közölte, hogy a válasz lényegében abban rejlik, hogy a legfőbb boszniai szerb a főképviselő ismeretei szerint március 19-én Moszkvába utazik. Ebből a kijelentésből adta magát az újságírói kérdés, miszerint vissza fog-e onnan térni Dodik a tervezett programjai végeztével.
A főképviselő megjegyezte, hogy „ez egy érdekes kérdés különösen amiatt, mert észrevették, hogy van egy (direkt módon meg nem nevezett) EU tagállam, amelyik már láthatóan megfontolta a védelem nyújtásának lehetőségét” Dodik számára.
A diszkrét bajor vélhetően a magyar TEK múltheti Banja Lukában tett jelenésére utalt, amit a boszniai szerb belügyminisztérium vezetése egy gyakorlaton való részvétellel magyarázott.
Zárásként Schmidt abban való bizodalmát fejezte ki, hogy reményei szerint nem támogatják túlzott elvakultsággal a boszniai szerbség körében Dodikot. Ezt támasztja alá, hogy Dodik megszavaztatta a boszniai szerb nemzetgyűlésben azokat a jogszabályokat, amelyek betiltják ugyan a központi állami szervek tevékenységét a boszniai Szerb Köztársaságban, az ott dolgozóknak pedig felajánlották, hogy fordítsanak hátat ezeknek az intézményeknek, és lépjenek át a szerb entitás intézményeibe.
Erre azonban csak nagyon kis létszámban voltak fogékonyak az érintettek. Schmidt ezt annyiban foglalta össze, hogy Dodik azon stratégiája, miszerint mindenkit megnyer magának, láthatóan nem működik.
A bíróság jóváhagyta az előzetes letartóztatást
A Schmidt által tett nyilatkozattal párhuzamosan a boszniai igazságszolgáltatás malmai sem tértek nyugvó pontra. A bíróság ugyanis jóváhagyta az ügyészség indítványát, ami kezdeményezte Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Radovan Višković a szerb entitás kormányfője és Nenad Stevandić a boszniai szerb nemzetgyűlés házelnöke előzetes letartóztatását.
Az intézkedésre tett indítványban az ügyészség arra hivatkozott, hogy megítélésük szerint az érintettek megalapozottan gyanúsíthatók a boszniai alkotmányos rend elleni szervezkedéssel.
A döntés meghozatalát az is indokolttá tette, hogy a három említett személy a korábbi napokban nem tett eleget a boszniai ügyészség által kiadott idézés szerinti megjelenési kötelezettségének.
Az ügyészség ezt követően döntött úgy, hogy kezdeményezi az előzetes letartóztatás elrendelését a bíróságnál.
A mostani döntés amiatt is jelentőséggel bírhat, mert Dodik esetleges külföldre távozása után az ügyészség kezdeményezheti a nemzetközi körözés elrendelését az Interpol bevonásával, ha a legfőbb szerb netalán Moszkvában ragadna, vagy ha egy (direkt módon meg nem nevezett) EU tagállamtól kérne védelmet.

- Románia6 nap telt el azóta
Öngólok, avagy ki menti meg a Mentsétek meg Romániát a dilletantizmustól?
- Horvátország7 nap telt el azóta
Decemberben jön a kötelező katonai szolgálat Horvátországban
- Bosznia7 nap telt el azóta
Újabb cég lobbizik Dodiknak az Egyesült Államokban
- Szerbia6 nap telt el azóta
Piszkos energia: Szerbia szénnel csinálja az áramot