Duzzadó tanársztrájk Szerbiában

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Egy héttel ezelőtt arról beszélt Aleksandar Vučić szerb államfő, hogy „kedden csaknem minden iskolában megindul a tanítás” és a gyerekek visszatérnek az iskolapadba. Akkor az iskolák mintegy negyede vett részt a sztrájkban.

Egy héttel később ez a tiltakozás duplájára duzzadt, vagyis az ország oktatási intézményeinek felében valamilyen módon sztrájk van – ki a tanítás teljes beszüntetésével tiltakozik, mások pedig tartják magukat a törvényes keretekhez és 45 perc helyett 30 perces órákat tartanak.

S miközben sztrájk és blokád van, a tanárok is elkezdtek szerveződni: már nemcsak az egyetemista tiltakozásokhoz „csapódnak oda”, hanem önálló megmozdulásokat szerveznek, a támogatottságuk pedig figyelemre méltó, csaknem hasonló, mint az egyetemisták esetében.

Nemcsak a minisztérium előtt tiltakoztak

Több ezer oktatásügyben dolgozó pedagógus, egyetemi hallgató, diák, szülő és polgár vett részt kedden az oktatási minisztérium épülete előtt szervezett tüntetésen a szerb fővárosban. Az „Önök a felelősek – Önöktől függ” jelmondattal szervezett tüntetést tulajdonképpen nem formális szervezetek szervezték: általános és középiskolákban dolgozók, egyetemi hallgatók.

Az Ötödik belgrádi gimnázium tanárai és diákjai kikísérték az iskolából a minisztérium által rájuk tukmált igazgatónőt, aki ettől rosszul lett, ezért mentőt kellett hozzá hívni. Slavica Đukić Dejanović oktatási miniszter -szocialista káder – lincshangulatról beszélt, és elítélte a „támadást” (Forrás: X platform)

A tanárok, professzorok pedig nem kérnek mást, mint hogy teljesítsék az egyetemi hallgatók követeléseit.

Tüntetés volt például Szabadkán is, ahol csaknem ezren gyűltek össze a főtéren, tanárok, diákok, őket támogató szülők, akik kiemelték, a tanárok éppen most tartják a legfontosabb leckét a diákoknak: hogy ki kell állni magukért, a jogaikért és egyenes gerinccel, küzdeni kell.

A nem formális szervezetek közös közleményükben arra hívták fel a figyelmet, hogy véleményük szerint a legnagyobb felelősség éppen az illetékes oktatási minisztériumot terheli, hiszen semmilyen módon nem járult hozzá az intézmény ahhoz, hogy az egyetemi hallgatók követeléseit teljesítsék.

Rámutattak, ahelyett, hogy válaszoltak volna a követelésekre, a diákokat olyan fiatalokként mutatták be, “akik nem akarnak tanulni, a tanárokat pedig olyannak állították be, akik nem akarnak dolgozni”.

A tanárok egyébként elmondták, kötelességüknek érezték, hogy a diákjaik mellé álljanak és elvárják, hogy a minisztérium is ezt tegye. Mert nekik támogatásra és nem ítélkezésre van szükségük.

A tanárok követelései

Az egyetemi hallgatók négy alapkövetelése mellé a tüntetőkhöz csatlakozóknak általában társul egyéb követelése is. Mindennek az lehet az oka, hogy egyik esemény következik a másikból, vagyis a hatalom reakciója váltja ki az újabb és újabb követeléseket.

Így a szerbiai oktatásügyben dolgozóknak is vannak követeléseik: mégpedig, hogy vonják vissza az eljárásokat, amelyeket azok a kollégáik ellen indítottak, akik nem tartanak hagyományos órát.

Emellett kérik a szakszervezetek reprezentatív voltának újravizsgálatát – erre azért van szükség, mert a tanárok elmondása szerint a mostani reprezentatív szakszervezetek már elveszítették a tagságukat és a támogatottságukat is, azokat pártemberek vezetik és nem a tanárok érdekeit képviselik. Követelik az oktatási minisztérium politikamentesítését is, miniszternek pedig szakembert szeretnének.

Egy miniszteri levél nem lehet kötelező érvényű

Hétfőn miniszteri levél érkezett az iskolák igazgatóihoz, amelyben közlik, hogy januárban ugyan a sztrájk ellenére mindenki megkapta a teljes fizetését, februárra ez már nem vonatkozhat. Mindenki annyit keres majd, amennyit dolgozott, írta a minisztérium.

Kapcsolódó cikk

Teljes munkabeszüntetésre készülnek a tanárok, Vučić szerint kedden már minden iskolában volt tanítás

Sőt, arról is beszélt Slavica Đukić Dejanović oktatási miniszter, hogy a fizetésüket azok sem kapják meg, akikben ugyan a szándék megvolt, hogy órát tartsanak, de mivel a szülők nem küldték a gyerekeiket iskolába, így nem volt kinek órát tartani, vagyis nem tudták elvégezni a munkájukat. Hozzátette azt is, hogy utólag megkaphatják a bérüket, mégpedig akkor, amikor az órákat bepótolják.

Az általános és középiskolák titkárainak egyesülete viszont nyílt levélben arra hívta fel a figyelmet, hogy a fizetéscsökkentésnek semmilyen jogalapja nincs. Megfogalmazásuk szerint “egy munkavállaló jogaira, kötelezettségeire vagy felelősségére vonatkozó döntés jogalapja kizárólag törvény vagy rendelet lehet, nem pedig egy miniszteri levél”.

– A Szerb Köztársaság egyetlen jogszabálya sem ír elő olyan eljárást az iskolák igazgatói számára, amilyet az oktatási minisztérium most követel. Ez azt jelenti, hogy a minisztériumi levél alapján történő eljárás jogellenes lenne, és jogalapot teremtene a bérüktől megfosztott alkalmazottak számára a bírósági keresetek benyújtására

– figyelmeztetett az említett egyesület.

Egyébként a szerbiai általános és középfokú oktatásról szóló törvény szerint, ha egy pedagógus sztrájkba lép anélkül, hogy biztosítaná a minimális munkafolyamatokat – amire most számos példát látunk országszerte, akkor az igazgató fizetésmegvonással nem büntethet, de fegyelmi eljárást indíthat, ami a munkaviszony megszűnésével is járhat.

Az egyesület rámutatott, hogy a törvény viszont nem ismer olyan opciót, miszerint „ha nem dolgoztál, nem kapsz fizetést”. Ha ezt a logikát követnénk, az azt jelentené, hogy óriási számú pedagógust kellene elbocsátani, ami ellehetetlenítené az iskolák működését.

Az iskolák fele valamilyen formában sztrájkol

A héten egyébként, február 24-e és 28-a között az oktatásügyben dolgozók nem formális szervezetei általános leállásra szólítottak fel, ami nem remélt és nem várt eredményeket hozott. Míg egy héttel ezelőtt az iskolák negyedében volt valamilyen tiltakozás, ezen a héten 400 iskolában egyáltalán nincs tanítás, további 400-ban pedig törvényes sztrájk van, vagyis 30 percesek az órák.

Az iskolák száma pedig nem végleges, hiszen nap mint nap újabb intézmények csatlakoznak a tüntetésekhez.

Szerbiában egyébként összesen 1730 iskola működik. Belgrádban a gimnáziumokban és a középiskolák többségében nincs tanítás, az általános iskolák felében nem tartanak órákat. A tanárok azt mondják, ha a hét végéig nem hoznak eredményt a tiltakozások, készek hosszabb távon és radikálisabb módszerekkel tiltakozni.