Szerbia
Belgrád négy szerb NGO-t vizsgál az USAID-pénzek ügyében
Az USAID-del kapcsolatos vizsgálatok a továbbiakban kiterjedhetnek más szervezetekre is, mivel az ügyészség és a rendőrség további pénzügyi elemzéseket folytat a szerbiai NGO-szektorban. A következő hónapokban dőlhet el, hogy valóban korrupcióellenes fellépésről van-e szó, vagy inkább politikai megfélemlítésről, vagy mind a kettőről egyszerre
A belgrádi főügyészség korrupcióellenes osztálya elrendelte több szerbiai civil szervezet pénzügyi ellenőrzését, miután felmerült a gyanú az USAID (Amerikai Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség) által biztosított támogatásokkal való visszaélésekre vonatkozóan. Az ügy hátterében az FBI igazgatójának korábbi nyilatkozatai állnak, amelyek szerint világszerte problémák voltak tapasztalhatók az USAID-források felhasználásával kapcsolatban.
A vizsgálat során a hatóságok négy civil szervezet, a CRTA, a Građanske Inicijative, a Centar za Praktičnu Politiku és a Trag Alapítvány dokumentációját vizsgálják, és az ügyészség elrendelte az érintett szervezetek vezetőinek kihallgatását is. A pénzügyi mozgások elemzésébe bevonták a Szerb Nemzeti Bankot és a Pénzmosás Elleni Hivatalt, amelyek a szervezetek bankszámláit és tranzakcióit ellenőrzik.
Rendőrségi rajtaütés
A vizsgálat február 25-én reggel kezdődött, amikor rendőri egységek jelentek meg az érintett civil szervezetek irodáiban, hogy átvizsgálják a dokumentációt és meghallgassák a szervezetek vezetőit.
A CRTA (Átláthatóságot és Felelősséget Kutató Központ) és a Građanske Inicijative (Polgári Kezdeményezések) munkatársai arról számoltak be, hogy a rendőrök házkutatási parancs nélkül érkeztek, és azonnali hozzáférést követeltek az összes pénzügyi és adminisztratív dokumentumhoz.
Maja Stojanović, a Građanske Inicijative ügyvezető igazgatója élesen bírálta az eljárást. Szerinte a rendőrségi akció „egy brutális erődemonstráció” és újabb lépés a szerb civil társadalom elnyomása felé.
Szerinte egy demokratikus országban elfogadhatatlan, hogy húsz rendőr jelenik meg egy civil szervezet irodájában házkutatási parancs nélkül. Ez egyértelmű jele annak, hogy az intézmények politikai nyomás alatt állnak.
Hozzátette, hogy a szervezet nem szüntetni be a tevékenységét, és felszólította a nemzetközi közösséget, hogy figyeljen oda a szerbiai fejleményekre.
A CRTA a közösségi médiában megerősítette, hogy rendőrök jártak az irodájukban, és bejelentették, hogy a jövőben csak a saját hivatalos csatornáikon keresztül kommunikálnak a nyilvánossággal.
A szervezet ugyanakkor feltette a kérdést, hogy a kormányközeli tabloidok hogyan számolhattak be a rendőrségi akcióról, mielőtt az megtörtént volna.
Politikai háttér
A szerb hatóságok intézkedéseit a politikai vezetés nyíltan kommentálta. Aleksandar Vučić szerb elnök a Pink televízióban adott nyilatkozatában azt állította, hogy az érintett civil szervezetek külföldi finanszírozásból szerveztek tüntetéseket és más politikai akciókat a szerb kormány ellen.
– Ezek a szervezetek rengeteg pénzt kaptak az USAID-tól és más nyugati forrásokból, és ezt nem a civil társadalom erősítésére, hanem politikai zavarkeltésre használták
– közölte a szerb elnök, aki név szerint említette Dragan Popovićot, a Centar za Praktičnu Politiku (Gyakorlati Politikai Központ) vezetőjét, akit azzal vádolt meg, hogy az Autokomanda lezárásának megszervezésében is részt vett, vagyis belefolyt az eddigi egyik legnagyobb diákmegmozdulás szervezésébe.
Popović visszautasította az állításokat, és hangsúlyozta, hogy a szervezete évek óta nem kapott támogatást az USAID-tól, és jelenleg nincs is aktív projektjük ennek a szervezetnek a finanszírozásában.
A vizsgálat nemzetközi dimenziója
A szerbiai ügyészségi vizsgálat illeszkedik egy szélesebb nemzetközi trendbe. Az USAID-projektek finanszírozásának átláthatósága és politikai befolyása évek óta vitatott kérdés több országban.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház szóvivője nemrég részletezte az USAID néhány őrült kiadását az elmúlt évekből: 1,5 millió dollár a DEI-re Szerbiában, 70 000 dollár egy DEI-musicalre Írországban, 47 000 dollár egy transznemű operára Kolumbiában és 32 000 dollár egy transznemű képregényre Peruban. A DEI a Diversity, Equity, and Inclusion rövidítése, ami magyarul sokszínűséget, méltányosságot és befogadást jelent.
A szerb kormánypárti média, köztük az Informer, a vizsgálatot az amerikai külpolitikai változások következményeként értelmezi. Az újság egyenesen azt állította, hogy USAID-pénzekkel a „szerbellenes médiát” finanszírozták, és hogy az amerikai támogatások egy részét politikai destabilizációra fordították.
A kormányközeli hírportál és televízió szerint léteznek bizonyítékok is, amelyeket Donald Trump amerikai elnök személyesen mutatott be egy sajtótájékoztatón, amelyek szerint az USAID hatalmas összegeket különített el a szerbiai választási folyamat befolyásolására.
Közben a jelenlegi események súlyos aggodalmakat váltottak ki a szerb civil társadalom és a független média működésével kapcsolatban. A szerb kormány egyre szigorúbb ellenőrzés alá vonja azokat a szervezeteket, amelyek külföldi támogatásokból működnek, és az ellenzéki médiumok is fokozott nyomásnak vannak kitéve.
A vizsgálat kiterjedhet más szervezetekre is, mivel az ügyészség és a rendőrség további pénzügyi elemzéseket folytat a szerbiai NGO-szektorban.
A nemzetközi közösség és az emberi jogi szervezetek várhatóan fokozott figyelmet fordítanak majd az ügyre. A kérdés egyelőre nyitott: vajon átláthatósági és pénzügyi vizsgálat zajlik, vagy egy szélesebb körű hatósági kampány folyik a szerb civil társadalom ellen? Vagy éppenséggel „kettő az egyben”?

