Happening szerű blokád volt szombaton Kragujevacban

Ezekben a percekben, amikor ez az írás megszületik, több mint nyolcszáz belgrádi taxis már úton van Kragujevacba, hogy hazavigye az egyetemistákat, akik négy napon keresztül gyalogoltak, hogy részt vegyenek a Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepére szervezett, hatalmas egyetemista megmozduláson. Nem először mentek a taxisok ingyen és bérmentve ezekért a fiatalokért. Hazavitték őket két héttel ezelőtt Újvidékről is, amikor három hidat lezártak az egyetemi hallgatók, továbbra is azt követelve az államtól, hogy teljesítse a követeléseiket.

Kettészakadt az ország

A reggeli óráktól kezdve egészen délutánig folyamatosan érkeztek autókkal, buszokkal az egyetemistákat támogatók az ország minden részéről Kragujevacba.

Az úton lévők beszámolói szerint az autópályán látható volt, hogy kettészakadt az ország. Míg az egyik irányba tömegével mentek az autóbuszok, amelyek Szávaszentdemeterre vitték az embereket Aleksandar Vučić mítingjére, a másik irányba személyautók várták a sorukat a fizetőkapuknál.

Kapcsolódó cikk

Külföldről importált demonstrálókkal fogadtatta el Vučić a Vajdasági Deklarációt

Szávaszentdemeter (Sremska Mitrovica) és Kragujevac két teljesen eltérő politikai kultúra képét mutatta. Az egyikre Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából szállították a közönséget, a másik pedig a diákok „gandhiánus küzdelme”, amelyet több százezer ember támogat.

Az egyetemistákat támogató egyik szerbiai kommentelő a látvány kapcsán azt írta az interneten, hogy a helyzettel szembesülve furcsa érzés lett úrrá rajta gyomortájékon. Ezzel párhuzamosan a mérnöki kar egyik hallgatója arról beszélt az N1 Televíziónak, hogy nem félnek.

– Azzal, hogy megpróbáltak megfélemlíteni bennünket, csak még inkább arra sarkallnak, hogy ne féljünk.

A diákok erőfeszítései túlnőttek a kormány várakozásain, szélesebb társadalmi elégedetlenség van ugyanis kialakulóban. Tekintettel a támogatás mértékére, egyértelmű, hogy ezek már nem csupán a fiatalok tüntetései. Semmilyen médiamanipuláció nem tudja többé láthatatlanná tenni ezt a lázadást.

Ezek után az már aligha kérdéses, hogy a szerb demokráciát újra kell indítani, csak még az nem rajzolódott ki, hogy milyen formában.

Happening Kragujavacban

Kragujevacban szombaton délutántól sportrendezvények, kulturális műsor, kiállítások, egészségügyi sarok várta a tüntetésre érkezőket. Egy hatalmas vászonra mindenki felírhatott valamilyen üzenetet, napközben pedig teát, kávét főztek az egyetemisták, a helyiek pedig paprikást készítettek a diákoknak.

A város egész napos happening szerű blokádja, amely éjfél után 7 percig tartott, 15 órán keresztül, incidensek nélkül ért véget.

– Kiléptünk a megaláztatásból, a nyomásgyakorlásból, mindenből, ami nem becsületes és nem normális. Szerbia ma este Kragujevacban érettségből, biztonságból és fiatalságból vizsgázik

– mondta az N1-nek Vida Ognjenović író, rendező.

Készül az ingyen péksütemény a diákoknak az egyik kragujevaci pékségben (Forrás: X platform)

Az este folyamán a helyi egyetemisták felolvasták a levelüket, amelyben azt üzenték: mindenkit szívesen látnak, aki szabadnak és szabad gondolkodásúnak érzi magát. Mindannyian egy gondolat miatt jelentek meg Kragujevacban, az pedig a komoly, mélyreható változások iránti igény, amely alapértékeken nyugszik.

Bácsfeketehegyen most volt először tüntetés

Miközben, aki csak tehette, elment Kragujevacba, sokan a saját városukból támogatták az egyetemi hallgatókat.

Így például első alkalommal szerveztek tüntetést Bácsfeketehegyen, ahol az egyik transzparensen ez állt: „Bácsfeketehegy szereti az egyetemistákat!”

Ez a település egyébként köztudottan „haladó párti” többségű, így a három hónapja tartó tüntetéssorozathoz csak most csatlakoztak néhányan a településről.

Ebben a faluban 2014-ben „mentette meg” a hófúvásból a gyerekeket az akkor kormányalelnöki pozícióban lévő Aleksandar Vučić – vagyis csak egyet.

A településnek 1910-ben kétharmad-egyharmad arányban közel hatezer magyar és német lakosa volt. A második világháború után a német lakosságot teljesen elűzték, helyükre főleg montenegróiakat telepítettek.

Nišben lesz a következő nagy megmozdulás

Már szombaton beszéltek róla, de vasárnap végül be is jelentették, hogy március elsején Nišben lesz a következő nagy egyetemista megmozdulás. Ez lesz sorban a negyedik nagy tüntetés, amelyet Belgrád, Újvidék és Kragujevac után szerveznek az egyetemi hallgatók.

Ezzel a kör bezárul, hiszen Szerbia négy legnagyobb városa mind otthont adott az ország minden részéről érkező diákoknak.

Közben a szerb sajtóban egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy vajon mik a diákok további tervei, és hová vezet ez a lázadás?

Szerbia politikai színtere jelenleg földrengésszerű változásokon megy keresztül, amelyhez hasonlót az ország 2000 óta nem tapasztalt.

A taxisok indulnak a diákokért Kragujevacba

A kormányzat félhavonta tesz újabb engedményeket, amelyekkel kapcsolatban azt állítja, hogy most már minden követelést teljesített. Ugyanakkor különféle összeesküvésekkel, intrikákkal és Vajdaság elszakításának tervével vádolja meg a diákokat, akik – a szerb elnök állítása szerint – külföldről érkező pénzeken veszekszenek.

A diákok általában elhatárolódnak az ellenzéktől, amely – amely a kormányhoz hasonlóan – nem tud mit kezdeni a kialakult helyzettel. Gyakran nem nyilatkozik, de ha mégis megszólal, nem mutat valódi erőfeszítést egy konkrét terv előterjesztésére.

Kulcsfontosságú parlamenti ülés

Időközben a miniszterelnök, Miloš Vučević lemondása már majdnem három hete porosodik az asztalon, mivel a szerb parlament még nem ült össze, hogy hivatalosan is megállapítsa a lemondását, és ezzel a kormány bukását. Így a kormány még mindig nem tekinthető technikainak.

Zoran Stojiljković politikai elemző szerint az elkövetkező 15-20 nap kulcsfontosságú lesz a már amúgy is bonyolult politikai helyzet további alakulása szempontjából.

A Vreme hetilapnak nyilatkozó elemző arra számít, hogy ez idő alatt a kormányzat kísérletet tesz a parlament összehívására, hogy a lemondást hivatalossá tegye. Az viszont egyelőre nem világos, hogy mi lesz az ellenzék reakciója, és milyen mértékben vesz részt az ülésen.