A péntek Szerbiában is a „nem vásárlás napja” lesz?

Néhány nappal ezelőtt arról írtunk a BALK-on, hogy az internet népe szerint Szerbiában is igény lenne a „nem vásárlás napjára”, csak legyen, aki megszervezze. Már az sem számít, hogy a kezdeményezés a szerb vezetés által annyiszor mocskolt Horvátországból származik.

Nos, szerdán már előkerült egy fogyasztóvédelmi egyesület, amely a horvátországi sikeren felbátorodva péntekre bojkottot hirdetett a kiskereskedelmi láncok ellen, és attól sem idegenkedik, hogy egy-egy ilyen láncot tartósabban is büntet majd.

Kapcsolódó cikk

A helyzet fokozódik, pénteken ismét bojkott Horvátországban

Az Efektiva fogyasztóvédelmi egyesület minden állampolgárt felszólított, hogy pénteken bojkottálja a nagy kereskedelmi láncokat.

Dejan Gavrilović, az Efektiva képviseletében az N1-nek elmondta, hogy a bojkottnak nem az a célja, hogy az emberek csütörtökön feltöltsék készleteiket ezekben az üzletekben, hanem hogy pénteki bevásárlásaikat – ha mindenképpen szükséges – kisebb boltokban vagy a piacokon végezzék.

A bojkottra való felhívás négy olyan kereskedelmi láncra vonatkozik, amelyeket korábban a Versenyhivatali Bizottság vizsgált, és hozzájuk csatlakozott egy ötödik, a Lidl is, amely az Efektiva szerint szintén a magas árpolitikát követi.

Ha péntek, akkor bojkott?

Gavrilović hangsúlyozta, hogy a bojkottnak kizárólag a nagy láncok ellen kell irányulnia, és az útmutatás szerint az emberek a kisebb boltokban vásárolhatnak, valamint piacozhatnak is.

– Nem az a cél, hogy csütörtökön két napra elegendő élelmiszert vásároljunk, vagy hogy szombaton pótoljuk a hiányzó termékeket. Éppen ezért, ha valóban szükséges valamit beszerezni, azt inkább egy kisebb kereskedőnél vagy a piacon tegyük meg, de semmiképpen sem a nagy üzletláncokban

– magyarázta Gavrilović, aki szerint Szerbiában az élelmiszerárak extrém magas szintjéért nem csupán a globális infláció felelős, ahogyan azt az illetékesek gyakran állítják.

Az Efektiva munkatársa ezzel kapcsolatban feltette a kérdést: miként fordulhat elő, hogy egy Szerbiában gyártott termék az Egyesült Államokban, Németországban, Bosznia-Hercegovinában és Montenegróban is olcsóbb, mint Szerbiában?

– Nem az infláció a főbűnös, hanem a kereskedelmi láncok, amelyek magas haszonkulcsokkal dolgoznak. Van, amelyik több mint 40%-os árrést alkalmaz, a többiek pedig 32, 35 vagy 37%-osat

– nyilatkozta Gavrilović, aki arra is emlékeztetett, hogy a napokban lemondott Miloš Vučević miniszterelnök tavaly október elején a Szerb Nemzeti Bank (NBS) és a Biztonsági Információs Ügynökség (BIA) is be akarta vonni az élelmiszerárak „mesterséges felhajtásának” kivizsgálásába.

Az állam porhintéssel foglalkozott

Ez még a tragikus újvidéki események előtt történt. A tragédiát követően azonban a titkosszolgálat más feladatot kapott, mert a diákok megfélemlítését bízták rájuk, de a műemlékvédőkkel is foglalkozniuk kellett, hogy Trump veje építhessen Belgrádban.

Kapcsolódó cikk

MIVEL ETETIK A NÉPET? Az olcsó párizsi mellett idén olcsó pástétomot is kínálnak

Az Efektiva munkatársa megjegyezte, hogy Vučević többet nem beszélt az árak titkosszolgálati eszközökkel történő megzabolázásáról, viszont elindította később a „legjobb ár 2.0” akciót, ami „nem volt más, mint porhintés”.

Amikor arról kérdezték, hogy az Efektiva miért nem hirdetett már korábban bojkottot, Gavrilović elmondta, hogy akkoriban a Versenyhivatali Bizottság vizsgálatot folytatott, és úgy tűnt, hogy az állam tenni akar valamit a helyzet ellen.

Hangsúlyozta, hogy a most bejelentett bojkottnak figyelmeztető jellege van, célja a fogyasztók erejének és az állam, valamint a kereskedelmi láncok reakcióinak felmérése.