Románia
Bajban Románia: előretört a szélsőjobb!
A Román Nemzeti Bank vezető közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy Călin Georgescu győzelme esetén Brüsszel masszívan megnyirbálná a beruházásokhoz nélkülözhetetlen európai forrásokat – Valentin Lazea erre Magyarországot nevezte meg elrettentő példaként

Hétfőn este tették közzé az Avangarde közvélemény-kutató intézet felmérésének eredményeit, de tekintettel a washingtoni világra szóló eseményre, Trump beiktatási ceremóniájára csak kedden keltett riadalmat a romániai sajtóban és politikai körökben.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk.Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
A politikai pártok igyekeztek hosszabb időre elnapolni az elnökválasztás megismétlését, remélték, talán megfeledkeznek a szavazók arról, hogy az Alkotmánybíróság nem éppen alkotmányos módszerekkel semmisítette meg a korábban validált első forduló eredményét.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) noszogatása ellenére sem döntötte el a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL), hogy a kormánykoalíció összefércelésekor, annak feltételeként elfogadott közös jelöltet, Crin Antonescut támogatják-e a májusra kiírt választásokon. Előbb fel akarták mérni az erőviszonyokat.
Alcímek
Az idő a szélsőjobbnak dolgozott
Az Avangarde felméréséből most kiderült, hogy a fasiszta Vasgárdával szimpatizáló, szuverenista pózban feltűnő Călin Georgescu növelte támogatottságát a választók körében.
Míg novemberben az elnökválasztás első fordulójában 22 százalékkal győzött, ha vasárnap lennének a választások 38 százalékkal elsőként jutna a második fordulóba, 13 százalékot verne rá a PSD–PNL–RMDSZ közös jelöltjére, Crin Antonescura.

Ha jövő vasárnap tartanák az elnökválasztást (1. forduló), Ön kire szavazna a következő jelöltek közül?
Azon 81%-tól, akik megjelöltek egy jelöltet: Călin Georgescu (Független) 38%, Crin Antonescu (PSD, PNL, UDMR) 25%, Nicușor Dan (Független), 17%, George Simion (AUR) – 6%, Elena Lasconi (USR) 6%, Diana Șoșoacă (SOS Románia) 5% százalékot kapna (Forrás: Avangarde)
Az européer pártok további jelöltjei 23 százalékot szereznének, míg a populisták 11 százalékot sepernének be.
Ez az eredmény éppen elég, hogy a történelmi pártok tovább feküdjenek megtépett babérjaikon, hisz – mondják – lám, Georgescu nem éri el az 50 százalékot, ráadásul (nem tudni, hogyan jött ez ki), a második fordulóban Călin Georgescu a szavazatok 39 százalékát szerezné meg, szemben a liberális politikus 38 százalékával. Ez a hátrány, vélik a semmit el nem siető politikai dinoszauruszok, ledolgozható.
Antonescu esélyei a szélsőjobbal szemben
Ami Crin Antonescu javára szól, hogy Georgescu jóval nagyobb arányban, 44 százalékkal nyerné meg a második fordulót Elena Lasconival szembe, a progresszív párt jelöltje csak 31 százalékot szerezne. De Georgescu simán legyőzné 43 százalékos támogatottsággal a független Nicușor Dant (32 százalék) is.

Ami a politikusokba vetett bizalmat illeti, Călin Georgescu az egyetlen, aki 51%-os eredményével meghaladja az 50%-os küszöböt. A rangsorban utána Ilie Bolojan, a PNL vezetője következik 44%-kal, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 42%-kal, Crin Antonescu és Nicușor Dan pedig egyenként 39%-kal. Marcel Ciolacu miniszterelnök 33%-os, Klaus Iohannis államelnök pedig 21%-os bizalmat élvez. A képen Călin Georgescu (YouTube képernyőkép)
A politikusok bizalmi indexét tekintve, szintén Călin Georgescu a legnépszerúbb: a választók 51 százaléka bízik benne.
A bizalmi indexen a következő Ilie Bolojan, a Szenátus elnöke (PNL) 44 százalékkal, közvetlen utána Crin Antonescu 39 százalékkal úgy, hogy az elmúlt tíz évben Antonescu visszavonult a közéletből, miután a liberálisok nem őt, hanem Klaus Werner Iohannist támogatták az elnökválasztáson.
Crin Antonescu esélyeit növeli az is, hogy ellenfelében, Călin Georgescuban a megkérdezettek 46 százaléka nem bízik és 42 százaléka helyesnek tartja, hogy annak gyanítható orosz barátsága miatt megsemmisítették a novemberi elnökválasztás eredményeit.

A tábla szövege magyarul: úgy gondolja, hogy Oroszország fenyegetést jelent Romániára nézve az ukrajnai feszültségek kontextusában? Igen – 64%, nem – 21%, nem tudta megítélni – 14%, nem válaszolt – 1% (Forrás: Avangarde)
A gazdasági apokalipszis lovagja
Az Avangarde közvélemény-kutatásával egy időben készült az a jelentés, amely azt vizsgálja, milyen következményei lennének, ha Románia államfője szélsőjobboldali lenne.
Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdásza figyelmeztet, egy populista szélsőjobboldali elnök megválasztása komoly és azonnali következményekkel járna a román gazdaságra, de mindenki pénztárcájára nézve is.
A banktisztségviselő szerint Călin Georgescu győzelme közvetlen negatív hatással lenne az életszínvonalra, mert azonnali reakciót váltana ki a piacok, a befektetők és az Európai Unió részéről.
Ezt az első következményt már tesztelték is. A megsemmisített novemberi választások első fordulójának meglepő eredménye után, amikor Călin Georgescu jutott az elnökválasztás második körébe, a bukaresti tőzsde összeomlott, a nyugdíjrendszer II. pillére pedig egy hét alatt 2 milliárd lejt, mintegy 400 millió eurót veszített.
A jövőbeni nyugdíjak értéke tehát jelentősen csökkenne Georgescu győzelme esetén.
A BNR vezető közgazdásza elemzésében rámutatott, hogy a pénzpiacok büntetnék egy szélsőjobbos elnök megválasztását, szerinte Románia országbesorolását „junk”-ra, azaz befektetésre nem ajánlottra minősítenék vissza.
A döntés óriási vagy akár kifizethetetlen kamatú külföldi hiteleket jelentene, sőt Romániának nem adnának hitelt, ami a gazdaság gyors összeomlásához vezetne.
Az elemzés szerint ugyanakkor a befektetők elhagynák az országot, mert félnének a cégek államosításának veszélyétől. A beruházásokhoz nélkülözhetetlen európai forrásokat is masszívan megnyirbálnák – erre Magyarországot nevezte meg Valentin Lazea elrettentő példaként.
Eközben az ingatlan- és személyi hitelek kamatlábai emelkednének. Azok esetében, akiknek lejben vannak megtakarításaik, a lej elkerülhetetlen leértékelődése az euróval és a dollárral szemben a vásárlóerő csökkenéséhez, más szóval drágább árukhoz és szolgáltatásokhoz, és ezáltal magasabb inflációhoz vezetne.
Valentin Lazea még hozzátette, hogy nind az állami alkalmazottak, mind a multinacionális cégek esetében óriási lenne a munkanélküliség kockázata.
Ami segíti Georgescut
Gazdasági elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a hatalmas költségvetési hiány, tavaly 8,6 százalék, amelyet a PSD–PNL kormány megengedő gazdaságpolitikája okozott, s amelyet most a PSD–PNL–RMDSZ kormánykoalíciónak kell kezelnie, számos olyan megszorító intézkedést feltételez, amely azonnal érezteti hatását.
A tavalyi választási szuperév ígéreteitől elkábult választók büntethetik a kormánypártokat, és nem törődve a hosszú távú következményekkel Georgescura szavazhatnak.
Hogy győzzön a józan ész, az européer pártoknak körültekintően kellene kommunikálniuk és feltétel nélkül együtt kell(ene) működniük. A PSD–PNL–RMDSZ kormánykoalíció pártjai mellett a progresszív Mentésetek meg Romániát Szövetségre is szükség van.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!

- Magyarország7 nap telt el azóta
Milyen üzleti tevékenységet folytatnak a Balkáni thrillerben említett személyek, magyar vonatkozások is vannak
- Szerbia6 nap telt el azóta
Az egyetemisták Újvidékről taxival mentek vissza Belgrádba
- Balkán5 nap telt el azóta
Kikerül a forgalomból a színes forradalmakat generáló NED is?
- Bosznia5 nap telt el azóta
Az amerikai kitoloncolások miatt lesznek visszatérők Boszniába is