Bajban Románia: előretört a szélsőjobb!

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Hétfőn este tették közzé az Avangarde közvélemény-kutató intézet felmérésének eredményeit, de tekintettel a washingtoni világra szóló eseményre, Trump beiktatási ceremóniájára csak kedden keltett riadalmat a romániai sajtóban és politikai körökben.

A politikai pártok igyekeztek hosszabb időre elnapolni az elnökválasztás megismétlését, remélték, talán megfeledkeznek a szavazók arról, hogy az Alkotmánybíróság nem éppen alkotmányos módszerekkel semmisítette meg a korábban validált első forduló eredményét.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) noszogatása ellenére sem döntötte el a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL), hogy a kormánykoalíció összefércelésekor, annak feltételeként elfogadott közös jelöltet, Crin Antonescut támogatják-e a májusra kiírt választásokon. Előbb fel akarták mérni az erőviszonyokat.

Az idő a szélsőjobbnak dolgozott

Az Avangarde felméréséből most kiderült, hogy a fasiszta Vasgárdával szimpatizáló, szuverenista pózban feltűnő Călin Georgescu növelte támogatottságát a választók körében.

Míg novemberben az elnökválasztás első fordulójában 22 százalékkal győzött, ha vasárnap lennének a választások 38 százalékkal elsőként jutna a második fordulóba, 13 százalékot verne rá a PSD–PNL–RMDSZ közös jelöltjére, Crin Antonescura.

Ha jövő vasárnap tartanák az elnökválasztást (1. forduló), Ön kire szavazna a következő jelöltek közül?
Azon 81%-tól, akik megjelöltek egy jelöltet: Călin Georgescu (Független) 38%, Crin Antonescu (PSD, PNL, UDMR) 25%, Nicușor Dan (Független), 17%, George Simion (AUR) – 6%, Elena Lasconi (USR) 6%, Diana Șoșoacă (SOS Románia) 5% százalékot kapna (Forrás: Avangarde)

Az européer pártok további jelöltjei 23 százalékot szereznének, míg a populisták 11 százalékot sepernének be.

Ez az eredmény éppen elég, hogy a történelmi pártok tovább feküdjenek megtépett babérjaikon, hisz – mondják – lám, Georgescu nem éri el az 50 százalékot, ráadásul (nem tudni, hogyan jött ez ki), a második fordulóban Călin Georgescu a szavazatok 39 százalékát szerezné meg, szemben a liberális politikus 38 százalékával. Ez a hátrány, vélik a semmit el nem siető politikai dinoszauruszok, ledolgozható.

Antonescu esélyei a szélsőjobbal szemben

Ami Crin Antonescu javára szól, hogy Georgescu jóval nagyobb arányban, 44 százalékkal nyerné meg a második fordulót Elena Lasconival szembe, a progresszív párt jelöltje csak 31 százalékot szerezne. De Georgescu simán legyőzné 43 százalékos támogatottsággal a független Nicușor Dant (32 százalék) is.

Ami a politikusokba vetett bizalmat illeti, Călin Georgescu az egyetlen, aki 51%-os eredményével meghaladja az 50%-os küszöböt. A rangsorban utána Ilie Bolojan, a PNL vezetője következik 44%-kal, Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 42%-kal, Crin Antonescu és Nicușor Dan pedig egyenként 39%-kal. Marcel Ciolacu miniszterelnök 33%-os, Klaus Iohannis államelnök pedig 21%-os bizalmat élvez. A képen Călin Georgescu (YouTube képernyőkép)

A politikusok bizalmi indexét tekintve, szintén Călin Georgescu a legnépszerúbb: a választók 51 százaléka bízik benne.

A bizalmi indexen a következő Ilie Bolojan, a Szenátus elnöke (PNL) 44 százalékkal, közvetlen utána Crin Antonescu 39 százalékkal úgy, hogy az elmúlt tíz évben Antonescu visszavonult a közéletből, miután a liberálisok nem őt, hanem Klaus Werner Iohannist támogatták az elnökválasztáson.

Crin Antonescu esélyeit növeli az is, hogy ellenfelében, Călin Georgescuban a megkérdezettek 46 százaléka nem bízik és 42 százaléka helyesnek tartja, hogy annak gyanítható orosz barátsága miatt megsemmisítették a novemberi elnökválasztás eredményeit.

A tábla szövege magyarul: úgy gondolja, hogy Oroszország fenyegetést jelent Romániára nézve az ukrajnai feszültségek kontextusában? Igen – 64%, nem – 21%, nem tudta megítélni – 14%, nem válaszolt – 1% (Forrás: Avangarde)

A gazdasági apokalipszis lovagja

Az Avangarde közvélemény-kutatásával egy időben készült az a jelentés, amely azt vizsgálja, milyen következményei lennének, ha Románia államfője szélsőjobboldali lenne.

Valentin Lazea, a Román Nemzeti Bank (BNR) vezető közgazdásza figyelmeztet, egy populista szélsőjobboldali elnök megválasztása komoly és azonnali következményekkel járna a román gazdaságra, de mindenki pénztárcájára nézve is.

A banktisztségviselő szerint Călin Georgescu győzelme közvetlen negatív hatással lenne az életszínvonalra, mert azonnali reakciót váltana ki a piacok, a befektetők és az Európai Unió részéről.

Kapcsolódó cikk

Elvágta a gordiuszi csomót a Román Alkotmánybíróság, új választások lesznek

Ezt az első következményt már tesztelték is. A megsemmisített novemberi választások első fordulójának meglepő eredménye után, amikor Călin Georgescu jutott az elnökválasztás második körébe, a bukaresti tőzsde összeomlott, a nyugdíjrendszer II. pillére pedig egy hét alatt 2 milliárd lejt, mintegy 400 millió eurót veszített.

A jövőbeni nyugdíjak értéke tehát jelentősen csökkenne Georgescu győzelme esetén.

A BNR vezető közgazdásza elemzésében rámutatott, hogy a pénzpiacok büntetnék egy szélsőjobbos elnök megválasztását, szerinte Románia országbesorolását „junk”-ra, azaz befektetésre nem ajánlottra minősítenék vissza.

A döntés óriási vagy akár kifizethetetlen kamatú külföldi hiteleket jelentene, sőt Romániának nem adnának hitelt, ami a gazdaság gyors összeomlásához vezetne.

Kapcsolódó cikk

Román kormányalakítás: ugyanaz a Mária, csak más kalapban

Az elemzés szerint ugyanakkor a befektetők elhagynák az országot, mert félnének a cégek államosításának veszélyétől. A beruházásokhoz nélkülözhetetlen európai forrásokat is masszívan megnyirbálnák – erre Magyarországot nevezte meg Valentin Lazea elrettentő példaként.

Eközben az ingatlan- és személyi hitelek kamatlábai emelkednének. Azok esetében, akiknek lejben vannak megtakarításaik, a lej elkerülhetetlen leértékelődése az euróval és a dollárral szemben a vásárlóerő csökkenéséhez, más szóval drágább árukhoz és szolgáltatásokhoz, és ezáltal magasabb inflációhoz vezetne.

Valentin Lazea még hozzátette, hogy nind az állami alkalmazottak, mind a multinacionális cégek esetében óriási lenne a munkanélküliség kockázata.

Ami segíti Georgescut

Gazdasági elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a hatalmas költségvetési hiány, tavaly 8,6 százalék, amelyet a PSD–PNL kormány megengedő gazdaságpolitikája okozott, s amelyet most a PSD–PNL–RMDSZ kormánykoalíciónak kell kezelnie, számos olyan megszorító intézkedést feltételez, amely azonnal érezteti hatását.

A tavalyi választási szuperév ígéreteitől elkábult választók büntethetik a kormánypártokat, és nem törődve a hosszú távú következményekkel Georgescura szavazhatnak.

Hogy győzzön a józan ész, az européer pártoknak körültekintően kellene kommunikálniuk és feltétel nélkül együtt kell(ene) működniük. A PSD–PNL–RMDSZ kormánykoalíció pártjai mellett a progresszív Mentésetek meg Romániát Szövetségre is szükség van.