Román kormányalakítás: ugyanaz a Mária, csak más kalapban

A romániai politikai társadalmat ugyancsak megrázta a november végi elnökválasztási forduló eredménye, hogy egy oroszbarát, magát szuverenistának tituláló, szélsőjobbal, a náci eszmékkel szimpatizáló, a semmiből előbukkanó jelölt végzett az első helyen, maga mögé utasítva a fősodor pártok jelöltjeit. Látva a közvéleménykutatások eredményeit, hogy Calin Georgescu tarolhat a második fordulóban is, a törvény betűjétől kissé eltekintve, annak szellemét szem előtt tartva, az Alkotmánybíróság semmisnek nyilvánította az elnökválasztást és a jelölést, a kampányt és a voksot újra elrendelte.

A szavazás eredményétől, a néphangulattól, illetve az előrelátható politikai és gazdasági következményektől, azaz a csődtől tartva, az addig egymás ellen fenekedő, uszító pártok pro európai szövetségbe tömörültek. Kijelentették, hogy közös négypárti kormányt alakítanak és közös jelöltet támogatnak a jövő évben esedékes elnökválasztáson.

Örökös viták, önös érdekek

Amint a szuverenista pólus hatalomátvételének veszélye halványodott, a fősodor pártok ismét egymásnak estek. Előbb a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) jelezte, hogy külön jelöltet támogat az elnökválasztáson, majd hogy csak bizonyos feltételek mellett vesz részt a kormányzati munkában, sőt, kedve szerint ellenzékben maradna.

Megsértődött a Szociáldemokrata Párt (PSD) kormányfő-jelöltje is a Nemzeti Liberális Pártra (PNL), mert utóbbi azt szerette volna, ha a leköszönő kormány hozná meg a szükséges népszerűtlen intézkedéseket, hogy az új kormány iránti szimpátia érintetlen maradjon.

Kapcsolódó cikk

Románia: szélsőjobbra át?

Marcel Ciolacu kivonult a tárgyalóteremből, és bejelentette, hogy a PSD ellenzékben marad. Ő első miniszterelnöki mandátumát a nép szeretetétől övezve kívánta befejezni.

Három napja még úgy volt, hogy PNL–USR–RMDSZ kormánykoalíció alakul. Aztán nem tudni kinek a biztatására – a PNL kérte meg, hogy békítse meg?; a PSD kérte, hogy kérje meg, béküljenek meg? – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor egy asztalhoz ültette a két fősodor pártot.

Megszületett az egyeszség, amit mindenki tudott: a baloldali PSD és a jobboldali PNL folytatja a kormányzást, s mivel szüksége volt szavazataira, és arra, hogy időnként józanságra bírja őket, az RMDSZ-t is bevették a koalícióba.

Hogy teljes legyen a béke, kiegyeztek abban is, hogy a három politikai alakulat a Kelemen Hunor által javasolt Crin Antonescut, az européer politikust támogatja az elnökválasztáson.

Hamarosan kialakult a kormánystruktúra is. Kiderült, hogy 16 minisztérium lesz. Ebből nyolcat kap a PSD, ötöt a PNL és hármat az RMDSZ. A minisztériumok elosztása során ismét kiviláglottak az ellentétek.

A Fejlesztési Minisztérium (FM) fölött összecsapott a PNL és az RMDSZ, mindkettő magának akarta a több millió euró fölött rendelkező tárcát. Az RMDSZ mentségére az FM vezetése jelentheti a garanciát a magyarok lakta régiók fejlesztésének.

A kommentelő szerint egyenesen hihetetlen, hogy a történelem során először az RMDSZ vette át az ország pénzügyeit, és hogy a romániai magyar párt szintén először lett a védelmi tanács tagja, amiért a Ciolacu név az áruló elnevezéssel vált egyenlővé

Végül megszületett a megegyezés: Cseke Attila lett az FM tárcavezetője, az RMDSZ pedig lemondott a PNL javára egy minisztériumról, és elfogadta az áldozati tárcavezetői helyet a Pénzügyminisztérium (PM) élén. A rendkívül nehéz 2025-ös évben Románia pénzügyei felett Tánczos Barna örködik majd.

A döntés felbőszítette a szélsőjobboldali pártokat, akik szerint azzal, hogy az RMDSZ vezeti a PM-et, Orbán Viktor átvette Románia ellenőrzését, és mivel Tánczos Barna a Legfelsőbb Védelmi Tanács tagja is lett pénzügyminiszterként (elsőként magyar létére), nem is kell elnökválasztást tartani, mert Románia elnöke Orbán Viktor lett. Így a szélsőségesek…

Egy nap alatt négy évre

December 21-én járt le Klaus Iohannis államfő mandátuma, amelyet azonban meghosszabított az Alkotmánybíróság, így ő kérte fel kormányalakításra az előző miniszterelnököt, Marcel Ciolacut.

Ciolacu kész listával érkezett a törvényhozásba. A parlament pedig négy óra alatt meghallgatta a miniszterjelölteket, valamennyiüket alkalmasnak találta a tárcák vezetésére.

Az elnök felkérése után hat órával már szavaztak is a kormányról. Mivel a parlament elnökének és a Szenátus elnökének délelőtti megválasztása során kiderült a három szélsőséges politikai alakulat – az AUR, a POT és az SOS – soraiból többen átszavaztak a Pro-Európa pártszövetség jelöltjére, a pártvezérek úgy döntöttek, hogy képviselőik nem járulnak az urnákhoz.

A Ciolacu 2 kormány így is megszerezte a szükséges 234 szavazatot, 240-en voksoltak a PSD–PNL–RMDSZ kormányra.

Kelemen Hunor segítségével összejött a kormány, egy újabb válság azonban kódolva van (Forrás: X platform, Marcel Ciolacu)

Marcel Ciolacu kormányfő beszédében kiemelte megtisztelő és felelősség vállalásra késztető a képviselők bizalma. Kijelentette a kormány négyéves mandátumra készül. Annak ellenére, hogy az elemzők szerint nem tölti ki mandátumát, Kelemen Hunor közvetítői képességei ellenére sem.

Módosult, de nem változott semmit!

Változtassunk, de akkor ne módosuljon semmi; vagy módosulhat, de akkor ne változzon – írta volt politikai szatírájában a román politikai gyakorlat jó ismerője, Ion Luca Caragiale.

Gúnyoros tanácsát megfogadta Marcel Ciolacu is. Noha váltig hangoztatták, hogy tanultak a választásokon kinyilvánított lakossági bírálatból, az új kormány legtöbb tagja a régi kormányban is ott volt.

Újdonság csak annyi, hogy az oktatási tárca élén az a Daniel David áll, akit Kelemen Hunor ajánlott a közvélemény figyelmébe, a külügyi tárcát pedig az az Emil Hurezeanu vezeti, aki a Szabad Európa Rádió kommentátoraként vált népszerűvé, sajnos, rég ideje annak.

Román szólás, hogy ugyanaz a Mária, csak más kalapban!

Nehéz dolga lesz a Ciolacu 2 kormánynak. Mindannyiunk érdekében kívánjuk, hogy mandátumuk végén – akár négy év múlva, akár hamarabb – emelhessük kalapunkat mi is, bátorságuk, felelősség vállalásuk előtt…