Itt a tél, lesz-e áram a boszniai Szerb Köztársaságban?

Az Ugljeviki Hőerőmű december 23-án, hétfőn ismét leállította működését, ami egy hónap alatt már másodszor fordult elő. Ennek tényét Boban Benović, az erőmű szakszervezeti vezetője is megerősítette a Szabad Európa Rádiónak adott nyilatkozatában. Elmondása szerint a leállás oka a szénhiány és az időjárási körülmények, amelyek nehezítik a bányászati munkálatokat a térségben. Kifejtette, hogy a bánya jelenleg nem üzemel, de reményét fejezte ki, hogy az időjárás javulásával újraindulhat a szén kitermelése és szállítása.

Boban Benović emlékeztetett arra, hogy egy hónap alatt ez már a második alkalom, hogy az Ugljeviki Hőerőmű leállította működését. Tájékoztatása szerint előzőleg november 30-án történt hasonló eset, amikor az üzem tíz napon keresztül nem működött. A helyzetet súlyosbítja, hogy a térségben a rossz időjárás miatt mintegy 200 000 ember maradt áram nélkül, mivel három távvezeték is meghibásodott.

Gazdasági és jogi problémák

Az Ugljevik bánya és hőerőmű az év elején jogi eljárást veszített egy nemzetközi választottbíróságon az EGS-RI szlovén céggel szemben, amely 67 millió eurós kártérítést követelt, közel ugyanekkora kamatokkal együtt, az erőműbe eszközölt beruházások alapján.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta, hogy a szénkitermelés koncessziója is problémát jelent, mivel több mint tíz évvel ezelőtt az orosz oligarcha, Rasid Szerdarov tulajdonában lévő Comsar Energy cég kapta meg azzal a feltétellel, hogy új erőművi blokkot épít, ami azonban máig nem valósult meg, így az erőmű továbbra is a meglévő, elavult infrastruktúrára van utalva.

Fejtik a szenet az Ugljevik bányában (Forrás: Ugljevik)

Az Ugljevik bánya és hőerőmű szakszervezete ragaszkodik ahhoz, hogy az oroszok adják vissza a Kelet 2 szénmező kiaknázására vonatkozó koncessziót, amelyet több mint egy évtizede kaptak a boszniai Szerb Köztársaság kormányától.

Petar Đokić, a Republika Srpska energia- és bányászati minisztere a gackói és az ugljeviki hőerőmű vezetésével találkozva közben kijelentette, hogy az állam nem rendelkezik elegendő forrással a hőerőművek normális működtetéséhez. A boszniai Szerb Köztársaságnak ez a két hőerőműve van.

A miniszter elmondta, hogy a fenntartható bányászati termelés és az erőművek zavartalan működésének biztosításához mindkét üzemre 350-350 millió konvertibilis márkát (kb. 175 millió eurót) kellene fordítani, ami összesen 700 millió KM (300 millió euró). Hangsúlyozta, hogy ez az összeg jelenleg nem áll rendelkezésre, ami komoly kihívást jelent az energiaellátás stabilitásának megőrzése érdekében.

Fennakadások az energiatermelésben

A miniszter arra is kitért, hogy az ugljeviki és gackói hőerőmű a boszniai Szerb Köztársaság villamosenergia-termelésének mintegy 70%-át biztosítja.

Luka Petrović, az „Elektroprivreda RS” ügyvezető igazgatója szerint a közelmúltban azért emelték meg az áram árát, hogy a befolyó pénzből stabilizálják a hőerőművek körüli helyzetet.

A kép illusztráció

Petrović megjegyezte, hogy a Regulatív Ügynökség döntése alapján végrehajtott minimális áremelés lehetővé teszi, hogy támogassák a hőerőművek működését, mivel azok önállóan nem képesek előteremteni a szükséges forrásokat.

Maksim Skoko, a gackói hőerőmű ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a következő évre egy nagyszabású felújítást és a bányászati kapacitások fejlesztését tervezik, hogy biztosítsák a szénellátást.

A legnagyobb probléma a bányával van, mert ott évek óta nem történt megfelelő nagyságú beruházás, ráadásul elvesztettek egy kitermelési mezőt, ezért most alacsony kalóriaértékű szén használatára kényszerülnek. A gackói erőműben ezért nagy mennyiségű kőolajt fogyasztanak, ami jelentősen megnöveli az áramtermelés árát.