Plenković a Mikulás, kisebb alkotmányos válsággal „a la croat”

A horvát parlamentben pénteken igen mozgalmas nap volt. A honatyák kivették részüket a szociáldemokraták által kezdeményezett bizalmi szavazásból, aminek lényege a miniszterelnök lemondatása lett volna. A bizalmi szavazás az elvárások szerint alakult, eredménye 76:64 lett a miniszterelnök javára.

Harmadszor próbálták megbuktatni

2016 októbere óta, amikor Plenković átvette a hatalmat, ez a harmadik alkalom, hogy a parlament megkérdőjelezi a miniszterelnökbe vetett bizalom kérdését – először 2017-ben, szintén az SDP kezdeményezésére az „Agrokor” ügy miatt, másodszor pedig 2023 februárjában a Hazafias Mozgalom kezdeményezésére a „Janaf” ügy miatt, az INA-ból származó pénz kivonása, valamint az egészségügyi reform végrehajtásának és a földrengés utáni újjáépítés elmulasztásának miatt okán.

A parlament a hét elején tárgyalta a miniszterelnök felelősségre vonási eljárását, és egy egész napos vitában az ellenzék az államszerkezetben lévő állítólagos maffiaelemek és számos korrupciós botrány miatt követelte Plenković lemondását.

A legutóbbitól kezdve, amikor Vili Beroš egészségügyi minisztert tartóztatták le korrupció vádjával, az Ina-MOL botrányig, stb. A kormánypárt elutasította az ellenzék minden vádját, maga a miniszterelnök pedig úgy ítélte meg, hogy a szociáldemokraták javaslata „egy újabb megalapozatlan, rágalmazásokat tartalmazó kezdeményezés a legyőzött ellenzék soraiból”.

A parlament ugyanakkor jóvá hagyta a jövő évi költségvetést, az új egészségügyi miniszter Irena Hrstić kinevezését, valamint a horvát hadsereg külföldi, javarészt NATO missziókban való részvételét.

Az új egészségügyi miniszter kipróbálja, hogy tudja-e nyomni a gombot (Képernyőfelvétel)

A NSATU-ban való részvételről ismét nem szavaztak, mivel egyértelmű, hogy az ellenzék nem szavazna mellette, a kormánypártnak viszont kétharmados többségre lenne szüksége ahhoz, hogy felülírja Milanović köztársasági elnök ellenkezését a misszióval szemben.

Az SDP-nek sovány vigaszként maradt, hogy a kormánypárt végül eleget tett követelésüknek, hogy ne ugyanazon a napon legyen a bizalmi szavazás és az Alkotmánybíróság bíráinak megválasztásáról szóló szavazás.

Ez azért volt egyáltalán kérdés, mert az Alkotmánybíróság bíráinak megbízatási időszakát egyszer már hat hónappal meghosszabbították, és ez a hosszabbítás december 7-én, szombaton lejár.

Az SDP azzal fenyegetőzött, hogy kivonul a tanácsteremből, ha ugyanazon a napon lesz a bizalmi szavazás és az Alkotmánybíróság bíráinak megválasztásáról szóló véleménynyilvánítás.

Ezzel fennállt annak veszélye, hogy Horvátország alkotmánybíróság nélkül marad a köztársasági elnöki választások előestéjén, ami igazán senkinek sem lett volna jó.

Az alkotmányos válság fenyeget is, meg nem is, mert az ellenzék és a kormányzat már megállapodott az alkotmánybírák személyében, és a köztársasági elnök is készen áll a kinevezések aláírására, néhány óráig pedig elbiceg az ország alkotmánybíróság nélkül is, ha úgy értelmezzük a határidőt, hogy az éjfélkor lejárt.

A Mikulás megvan, de kicsoda Rudolf, Fürge, Sármos, Talpas, Kerge, stb?

A csütörtöki kormányülésen a horvát kormány közben megszavazta a nyugdíjasok karácsonyi juttatását.

Kapcsolódó cikk

Mi lesz a horvát gázvezeték déli leágazásával?

Bár még nem tartunk a 13. nyugdíjnál – ezt vagy jövőre, vagy 2026-ban vezetik be -, a több mint 1 millió 200 ezer horvát nyugdíjas mindegyike most 80 eurót kap, amivel a miniszterelnök szerint a kormány szolidaritás üzenetét küldi, illetve amellett tesz bizonyságot, hogy az állam gondoskodik az idős polgártársakról.

Ezzel kapcsolatban, mert esetenként már csak ilyen gyermekded vagyok, az a kérdés merül fel a kívülálló szemlélőnél (nálam), hogy oké, Plenković a Mikulás, de kik húzzák a szánját? A miniszterek, vagy az Állami Rénszarvasnevelde válogatott csapata? Meg, sőt és pláne, mibe kerül ez nekünk?

A kormányfőnek, nyilván nincs ideje ilyen hülyeségekkel foglalkozni, mint ahogy a bizalmi szavazásra sem volt igazán kíváncsi.

Ehelyett karácsonyi szánján elszáguldott egy kicsit szomszédolni, méghozzá a bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaságba Milorad Dodikhoz. Hivatalosan a látogatás apropója a Banja Luka-i trappista rendi kolostorban található múzeum és galériatér megnyitója volt, nem hivatalosan pedig a leköszönő amerikai kormányzat képviselői által a hercegovinai horvátokra gyakorolt nyomás.

A HDZ gyakran vádolja Zoran Milanović államfőt azzal, hogy Milorad Dodikkal barátkozik. Most meg azt látjuk, hogy Andrej Plenković együtt vigyorog a boszniai szerb nép Miléjével (Forrás: X platform)

Ebben a kontextusban Plenković üzenete, amelynek értelmében a Horvátországon kívüli, különösen Bosznia-Hercegovinában élő horvátok támogatása a legfontosabb prioritás Horvátország számára, nem egyszerű szóvirág, akárcsak Milorad Dodik az RS elnökének nyilatkozata sem, hogy a lehető legjobb kapcsolatokat kívánja kiépíteni a horvátokkal.

– Nincs közelebbi és fontosabb szomszéd, mint Bosznia-Hercegovina. Ezért mindent megtettünk annak érdekében, hogy segítsük Bosznia-Hercegovinát a belső funkcionalitás és az európai perspektíva terén, ami az ország stratégiai célja

– mondta Plenković, miközben mindketten tisztában vannak azzal – a horvát miniszterelnök és főleg a boszniai szerb elnök – hogy az eddigi amerikai nagykövetet sem nagyon lehetett szeretni, de semmi sem garantálja, a következő az ő szempontjukból jobb lesz. Sőt!

„Emlékeztetőül, az amerikai nagykövetség által támogatott bosnyák/muzulmán fél sehogyan sem akarja elfogadni a bosznia-hercegovinai horvátok azon követelését, hogy a horvátországi gázvezeték déli, mosztári leágazását egy új, a BH horvátok által ellenőrzött cég működtesse, amely abból biztosan jókora hasznot húzna.