Mélyült a válság, billeg Fico kormánya

A hónapok óta tartó koalíciós torzsalkodások odáig vezettek, hogy a parlament több alkalommal is határozatképtelennek bizonyult, és a törvényhozásban megbukott már a kormány által jóváhagyott első törvényjavaslat is. A 2023 októberében megalakuló kormány már a létrejöttekor is csak szűk többséggel rendelkezett – a 150 képviselőből 79-cel –, a legkisebb kormánypárt sokszínűsége és vad ötletelései pedig már akkor magukban hordozták a potenciális konfliktusokat. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS) ugyanis egyedül a saját pártelnökét, Andrej Dankot tudta bejuttatni a parlamentbe, rajta kívül csak több kisebb konteóhívő szélsőjobboldali formáció tagjai jutottak mandátumhoz.

Amikor a lábjegyzet fejezet címmé akar avanzsálni

A viszály magvát az azóta leköszönt köztársasági elnök, Zuzana Čaputová vetette el, amikor elutasította a globális felmelegedést tagadó Rudolf Huliak környezetvédelmi miniszterré való kinevezését. A Nemzeti Koalíció (Národná koalícia) elnöke helyére az Élet–Nemzeti Párt (Život–Národná strana) vezetője, Tomáš Taraba került, amivel borultak a Szlovák Nemzeti Párt listáján parlamentbe kerülő csoportok erőviszonyai.

harmak szlovakok

Kapcsolódó cikk

Patthelyzetet hozott a miniszterek névsora Szlovákiában

Az egyes szereplők megnyilatkozásaiból és azok időzítéséből nagyjából rekonstruálható, hogy a mesterterv szerint a kormánypárt jelöltjének, Peter Pellegrininek köztársasági elnökké választásával személycseréknek kellett volna következniük a kormányban – hiszen neki feltehetőleg nincsenek fenntartásai a kormánykoalíció bármilyen jelöltjével szemben, ha már elfogadta támogatásukat az államfőválasztáson, és a kampányban is az ő szájuk íze szerint kommunikált.

Ehhez képest Taraba a helyén maradt, ráadásul a Huliakék által javasolt embereket is elkezdték eltávolítani a rendszerből.

A konfliktust Danko nem tudta feloldani, lévén Huliak még csak nem is tagja a pártjának, ráadásul annyira elmérgesedett köztük a viszony, hogy még a választási kampányban tőle kapott ajándékot is visszaadta neki, és közölte, hogy árulása miatt nem hajlandó vele egy asztalhoz ülni.

Az árulás az volt Danko szemében, hogy Huliak hajlandó lett volna helyette a koalíciós szerződésben rögzített pontnak megfelelően a Hlas jelöltjét támogatni a házelnöki poszt betöltésekor.

A koalícióra is veszélyessé váló konfliktus

Huliak folyamatosan távolodott Dankótól. Szimbolikusan kérte az SNS-frakció nevének kibővítését saját pártjának nevével, illetve helyet követelt a kormánypártok operatív szempontból igen fontos koalíciós tanácsában is, amivel már a kormány működésére is hatást gyakorolt.

Október végén két képviselőtársával, Pavel Ľuptákkal és Ivan Ševčíkkel együtt kiléptek az SNS parlamenti frakciójából. Döntésüket azzal indokolták, hogy nem vonták be őket a frakció munkájába, és nem osztottak meg velük információkat.

Kapcsolódó cikk

Tátrai tigrisből beteg macska: gazdasági önsorsrontás szlovák módra

Annak ellenére, hogy független képviselőkként folytatják tevékenységüket, közölték, hogy továbbra is támogatják Robert Fico kormányát. Ez egyben azt is jelentette, hogy a frakció létszáma 8 fő alá csökken, amivel maga a frakció is megszűnik.

Danko ekkor már rászorult Fico segítségére, aki egyik régi harcostársát, Dušan Muňkot átengedte az SNS-nek, így a Smer segítségével megmaradt a Szlovák Nemzeti Párt frakciója.

Huliakék nem sokkal később figyelmeztetésképpen távol maradtak a parlamenti üléstől, és mivel a Hlas egyik képviselője onkológiai kezelésen vett részt, csupán 75 képviselő prezentálta magát, amivel a törvényhozás határozatképtelenné vált, hiszen az ellenzék természetesen nem sietett a kormánypártok segítségére.

Mindez előrevetítette, hogy csak a többséghez minimálisan szükséges 76 képviselőre számíthat a koalíció, ami egy influenzaszezonban nem életbiztosítás, ráadásul a Hlas és az SNS között tovább éleződtek a viták a házelnöki poszt, illetve a közmédia vezetése kapcsán, emellett az országos hangulat is egyre borongósabb a megszorító csomag és az orvosok kilátásba helyezett tömeges felmondása miatt.

Újra előrehozott választások felé tartunk?

A helyzet annyira kiéleződött, hogy Fico saját pártjának, a Smernek kongresszusán is kénytelen volt kitérni a belpolitikai problémákra. Kifejtette, hogy bár célja a kormány teljes ciklusának kitöltése, realistának kell lenni, és fel kell készülni a politikai helyzet esetleges változásaira.

Az előrehozott választásokra csak utalt, de párttársai és kormányának tagjai később nyíltan beszéltek erről a lehetőségről is.

Fico a három renitens képviselő konkrét ügyében azt üzente, hogy kormányzásban való részvételük csak a jelenlegi koalíciós pártok, azaz a Smer, a Hlas és az SNS keretein belül lehetséges, és bármilyen tárgyalás feltétele a képviselők visszatérése az SNS-frakciójába.

Kifelé kacsingatnak a kormánypárti politikusok?

November végére azonban tovább mélyült a válság. A november 26-i ülés megnyitásakor ismét csak 75 képviselő jelezte jelenlétét, mivel Huliakék nem jelentkeztek be, és az egyik smeres képviselő rossz gombot nyomott meg. Egy kínos 15 perces szünet után elindult a parlamenti munka, de szerdán újabb árnyék vetült a koalícióra.

Robert Fico szlovák miniszterelnök elfogadta Vlagyimir Putyin orosz elnök hivatalos meghívását a moszkvai győzelem napi felvonulásra. Fico kijelentette, hogy a szlovákok mindig megemlékeznek arról, hogy a Vörös Hadsereg szabadította fel a területüket (Forrás: X platform, Slovakia Elects)

Samuel Migaľ, a Hlas képviselője nem vett részt a sporttörvény módosításáról szóló szavazáson, mivel kifogásolta, hogy a törvénymódosítási javaslathoz benyújtott módosító indítványát nem fogadták el. Ráadásul tette mindezt úgy, hogy az ellenzék is éppen akkor húzta ki a kártyát, amikor ez a javaslat került terítékre, így a programpontot a jövő hétre kellett halasztani.

Kapcsolódó cikk

Robert Fico első uniós vezetőként interjút adott a Rosszija 1-nek

Több fontos törvényről is szó esik majd a parlament utolsó ülésszakán, többek között az év törvényéről, a költségvetésről is. Felmerült, hogy Fico bizalmi szavazásnak minősíti az elfogadását, de egy pillanatnyi összezárás nem csillapítaná a rengeteg belső és külső feszültséget.

Egyelőre azonban még működik a kormány, a parlamenti többsége törékeny, de szintén létezik, ráadásul az alkotmányos szabályok szerint a kormány akarata ellenére igen nehéz eljutni az előrehozott választásokig – erre jó példa lehet a Heger-kormány 2022–2023-as agonizálása, majd a szakértői kormány ideiglenes kinevezése.

Mindemellett nehéz időszak vár Ficóra, aki azzal próbálja elterelni a meglévő problémákról a figyelmet, hogy a jövő évi moszkvai útjával hergeli az ország oroszokkal szemben szkeptikus részét.