Tátrai tigrisből beteg macska: gazdasági önsorsrontás szlovák módra

Nem elég, hogy Szlovákiának megszorító intézkedéseket kell bevezetnie, még az uniós források felfüggesztésének réme is fenyegeti. Hosszabb távon pedig a Kohéziós Alap összegének csökkentése okozhat problémát az országnak. A helyzet tarthatatlanná vált, miután az Európai Bizottság Szlovákia államháztartását nyilvánította a legrosszabbnak az EU-ban. 2024 augusztusának közepére már elkezdtek szivárogni a hírek a készülődő takarékossági csomagról, amelyet az ellenzéki vezető, a PS-es (Progresszív Szlovákia) Michal Šimečka parlamenti alelnöki posztjáról való eltávolításával próbáltak elfedni. Szimbolikus, hogy a leváltás napján jelentették be a 2,6-2,7 milliárd eurós, 17 intézkedésből álló csomag első tervezetét.

Tátrai tigrisből beteg macska

A Mečiar-korszak után, az ezredforduló idején működő két Dzurinda-kormánynak sikerült Szlovákiát prosperáló országgá változtatnia. Minden ezek után érkező kormány az ekkor meghozott fájdalmas intézkedéseknek volt a haszonélvezője. Ódor Lajos, a 2023-as szakértői kormány elnöke meg is jegyezte, hogy amikor Fico 2008-ban először miniszterelnök lett, az államadósság a GDP körülbelül 30%-át tette ki, a harmadik kormányzása után már a GDP 60%-ához közelített.

Ficonak eddig sosem kellett gazdasági nehézségekkel szembenéznie, a 2009-es gazdasági válság idején is addig halasztgatta a szükséges intézkedések meghozatalát, hogy azokat végül a 2010-ben felálló jobbközép kormánynak kellett bevezetnie. A 2020-as koronavírus-járvány is éppen akkor futott fel, miután 2020-ban átadta a kormánybotot.

Amikor 2024. szeptember 17-én Fico negyedik kormánya élén a takarékossági csomag bejelentésekor az előző három kormányfőt kárhoztatta a kialakult helyzetért, elfelejtette megemlíteni, hogy 2008 óta több mint 10 évet ő töltött a miniszterelnöki poszton. Ráadásul ellenzékben ők is megszavazták az Igor Matovič-féle populista, pénzszóró intézkedéseket, sőt, fenn is tartották őket.

Ódor Lajos szakértői kormánya öthónapos tevékenysége idején megpróbálta felgyorsítani az EU-s források lehívását, illetve kidolgoztak egy javaslatcsomagot a költségvetési lyukak betömködésére. Ezekkel a „LEGO-kockákkal” felvázolták az utánuk érkező Fico-kormánynak, milyen lehetőségeik vannak a költségvetés rendbetételekor. Fico már csak politikai okokból sem mondhatta, hogy használni fogja az asztalán hagyott javaslatcsomag elemeit.

A csomag elemei

A helyzet tarthatatlanná vált, az Európai Bizottság Szlovákia államháztartását nyilvánította a legrosszabbnak az EU-ban. 2024 augusztusának közepére már elkezdtek szivárogni a hírek a készülődő takarékossági csomagról, amelyet az ellenzéki vezető, a PS-es (Progresszív Szlovákia) Michal Šimečka parlamenti alelnöki posztjáról való eltávolításával próbáltak elfedni. Szimbolikus, hogy a leváltás napján jelentették be a 2,6-2,7 milliárd eurós, 17 intézkedésből álló csomag első tervezetét.

Kapcsolódó cikk

Leváltották a szlovák parlament ellenzéki alelnökét, a Mozart golyókat viszont nem Mozart készíti

A legdrasztikusabb lépés kétségkívül az ÁFA-kulcs 20%-ról 23%-ra való emelése volt. Ugyanakkor Ficóék a szociális érzékenységükre hivatkozva 10%-ról 5%-ra csökkentették az alapvető élelmiszerek ÁFÁ-ját. Az általános drágulást az is fokozza, hogy a társasági adót egy százalékkal tervezik emelni, és a jogi személyek pénzügyi tranzakcióit is megadóztatják. Várhatóan az energetikai cégek és mobilszolgáltatók további adóztatása is hasonló végeredménnyel zárul.

Az éves autópálya-matrica árát 50%-kal, a jelenlegi 60 euróról 90 euróra emelik jövőre, ami még mindig a legalacsonyabbnak számít a környező országokhoz képest, azonban az 1 km autópályára számított költség alapján kimagaslóan drága lesz. Emellett a teherautók útdíját is növelni tervezik.

A tankönyveken kívül minden más könyv esetében az ÁFÁ-t 10%-ról 23%-ra emelik. Ladislav Kamenický pénzügyminiszter azzal indokolta ezt a lépést, hogy a könyveket úgyis a gazdagabb rétegek vásárolják.

A nagy cégek különadóival szemben az egyéni vállalkozók terhei inkább csökkennek, de legalábbis nem változnak. Marad az átalányköltség elszámolásának lehetősége, és nem emelkednek sem a járulék-, sem az adókulcsok.

A Matovičék által bevezetett adóbónusz mértéke csökken a szülők fizetésének emelkedésével, és megszűnik, ha a gyermek betölti a 18. életévét. Ugyanakkor megtartják a 13. havi nyugdíjat, amit az átlagnyugdíjnak megfelelő összegben határoznak meg.

A felelősség szétterítése

Fico még sohasem kényszerült megszorításokra, de a korábbi szlovákiai válságkezelésekből két dolgot megtanult: egyrészt a lakosság megértő, ha látja az intézkedések célját, másrészt a felelősséget szét kell teríteni.

Már arra is ügyelt, hogy a koalíciós partnereivel együtt jelentse be a csomagot, hogy azok ne tudjanak kibújni a megszavazása alól, de az ellenzéket is megpróbálta bevonni. A bejelentés után meghívta őket egy találkozóra, amelynek kettős haszna volt részéről. Ha nem mennek el, felelőtlennek tudja beállítani őket, ha pedig elmennek, azzal elismerik a megszorítások szükségességét.

Azzal, hogy eljöttek, jelezték, hogy az egész politikai színtér, beleértve az ellenzéket is, támogatja az államháztartás konszolidációját – jelentette ki Robert Fico szeptember 24-én (Forrás: X platform)

Több ellenzéki párt távol maradt a megbeszéléstől, azonban Šimečka, pár nappal parlamenti leváltása után, egy asztalhoz ült Ficoval. Jelezte, hogy a felelősség végeredményben mégis a kormányé.

A találkozó után Fico panaszkodott, hogy egyetlen konstruktív javaslatot sem kapott – a minisztériumok költségcsökkentését úgy tűnik, nem tartotta annak –, Šimečka pedig jelezte, hogy konkrét javaslataikat a parlamenti vitákban ismertetik.

Fico valószínűleg gyorsan túl akar lenni a kellemetlen részen, mert gyorsított eljárásban kezdték tárgyalni a csomagot. Máris második olvasatba került a parlament elé, ahol módosító javaslatokat is be lehet nyújtani.

Márpedig változtatások lesznek, mert maga a kormány is visszavonulót fújt néhány ügyben. A könyvekre, napilapokra, magazinokra, valamint az e-könyvekre és hangoskönyvekre kivetett ÁFÁ-t 5%-ra csökkentik. Ezután a vendéglátásban és a szállodai szektorban is 5%-os ÁFA lesz, pedig eredetileg 23%-ot terveztek.

A javasolt intézkedések között szerepel az egészségügyi dolgozók bérének alacsonyabb, 3%-os valorizálása, valamint a kórházak részvénytársaságokká alakítása. Ez óriási felzúdulást váltott ki az egészségügyi szektorban.

Az ellenzéken kívül a Szlovákiai Kórházszövetség és az Egészségügyi Nővérek és Szülésasszisztensek Szlovákiai Kamarája is tiltakozott. A kormány 2025-re tervezett konszolidációs intézkedései a teljes egészségügy összeomlásához vezethetnek, ha a 250-300 millió eurós pótfinanszírozás helyett 259 millió eurót készülnek elvenni az ágazattól.

Szűkülő EU-s források

Szlovákia további gazdasági problémákkal is szembesülhet, ha az Európai Bizottság befagyasztja a Kohéziós Alapból és a Helyreállítási Alapból érkező uniós forrásokat. Az EB jogállamisági problémák miatt fontolgatja a források leállítását, különösen az igazságszolgáltatási reformok kapcsán.

A szlovák állami beruházások 80%-át EU-s forrásokból finanszírozzák. Az ilyen támogatások elvesztése különösen a regionális fejlesztésekben okozna nehézségeket.

Az EU-ban már tárgyalnak a Kohéziós Alap forrásainak csökkentéséről a következő költségvetési ciklusban (2028-2034), hogy a zöld átmenet és a védelmi kiadások finanszírozása előtérbe kerüljön.

A közép-európai országok számára kiemelkedő jelentőségűek ezek az alapok, ezért ezek az országok – feltehetően Ficóék is – várhatóan erőteljesen lobbiznak majd a források megtartásáért.

Robert Fico szlovák miniszterelnök egy golyót tartalmazó borítékot kapott – erősítette meg a szlovák kormány. A májusban történtek óta ez már több, mint rossz vicc (Forrás: X platform)

A sokasodó problémák hatására a kormánykoalícióban egyre nagyobb a feszültség. Šimečka leváltásakor még összezártak – bár három Hlas-képviselő nem szavazta meg a javaslatot –, de a parlament elnökének személyével kapcsolatban a Hlas és SNS ellentétes állásponton van. A két párt más fronton is összecsapott.

Előbb Andrej Danko, a parlament SNS-es alelnöke, majd Tibor Gašpar, a parlament smeres alelnöke kitiltotta az ülésteremből az ellenzéki PS képviselőjét, Lucia Plavákovát, aki LMBTQ-matricákat ragasztott laptopjára.

Az ezt övező vitában Rudolf Huliak, SNS-es parlamenti képviselő leszajházta Plavákovát, és kijelentette, hogy nem tartja őt nőnek. A Hlas kiállt Plaváková mellett, ezzel homofób oldalon elkövetve egy megbocsáthatatlan bűnt.

A feszültség az országban is egyre nő. Robert Fico, akit májusban merénylet ért, alig négy hónappal később egy töltényt tartalmazó küldeményt kapott, a szimbolikus küldemény jelentését aligha kell magyarázni.