Koszovóban bírósági eljárás kezdődött a banjskai fegyveres akció résztvevői ellen

A Balkán térségében a posztháborús időszakban gyakoriak voltak az etnikai és politikai konfliktusok, például Koszovó státuszával kapcsolatban is, amelynek függetlenségét Szerbia a mai napig nem ismeri el. A Koszovó függetlensége körüli viták súlyos feszültségeket generálnak, amelyek különböző módon és intenzitással törnek felszínre. Az egyik ilyen konfliktus a pontosan egy évvel ezelőtti banjskai incidens volt, amely során koszovói (és szerbiai) szerb fegyveresek csaptak össze a koszovói rendőrséggel, ami súlyos következményekkel járt a régió stabilitása szempontjából. Az egyéves évforduló alkalmából a pristinai Koha és a belgrádi Politika egy-egy cikke alapján elemezzük a kialakult helyzetet. Az események tragikus kimenetelét követően a konfliktus azonnal politikai és jogi síkra terelődött, miután a szerb elkövetők döntő többsége Szerbiába menekült, köztük az akciót irányító Milan Radoičić is, aki a koszovói Szerb Lista nevet viselő párt alelnöke volt a Szerb Haladó Párt, és személyesen a szerb elnök meghosszabbított kezeként.

A bírósági eljárás kezdete

A banjskai incidensre 2023. szeptember 24-én került sor, amikor egy fegyveres csoport tagjai – a koszovói hatóságok szerint szerb paramilitáris erők – összetűzésbe keveredtek a koszovói (albán) rendőrséggel a Zvečan községhez tartozó Banjska faluban.

A csoportot koszovói (albán) részről azzal vádolják, hogy tagjai Koszovó északi részének erőszakos elcsatolására törekedtek. Az incidens során egy koszóvói albán rendőr, Afrim Bunjaku életét vesztette, miközben szerb oldalon három fegyveres esett el.

Az “elesett” koszovói albán őrmester utcát kapott Banjskában, a háttérben a banjskai szerb kolostor (Forrás: X platform, Albin Kurti)

A koszovói hatóságok gyorsan reagáltak az eseményekre, és széles körű letartóztatásokra került sor. A koszovói különleges ügyészség 45 személyt vádolt meg, köztük Milan Radoičićot, aki az elkövetés pillanatában az erős belgrádi befolyás alatt álló Szerb Lista (Srpska lista) koszovói szerb párt alelnöke volt, és maga vállalta a felelősséget a történtekért.

A pristinai vádak szerint a csoport célja Koszovó északi területeinek elorozása és Szerbiához történő csatolása volt. Az elkövetők ellen terrorista cselekményekkel, a koszovói alkotmányos rend elleni súlyos bűncselekményekkel, valamint pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatban emeltek vádat.

2024 09 25 220011

Kapcsolódó cikk

A koszovói belügyminiszter szerint a Szerb Lista alelnöke vezette a fegyveres akciót

A bírósági eljárás első tárgyalási napja 2024 szeptember 25-ére volt kijelölve, a védőügyvédek kérésére azonban elhalasztották a tárgyalás megkezdését. A védők azzal érveltek, hogy az ügy összetettsége, a terjedelmes bizonyítékok és a vádlottak megfelelő védelmének biztosítása érdekében több időre van szükség az anyagok áttanulmányozásához.

Elmondásuk szerint a mintegy 150 oldalas vádiratot két nappal korábban kapták meg digitális formában, ezért nem volt idejük konzultálni a védenceikkel, amihez szükségük lenne a nyomtatott változatra is. A bíróság végül elfogadta kérésüket, és új tárgyalási időpontot tűzött ki 2024. október 9-ére.

A bírósági eljárás igencsak összetett, hiszen nemcsak a három letartóztatott vádlott sorsát, hanem a távollévő, elmenekült 42 vádlott ügyét is tárgyalni kell.

Az ügyészség javasolta, hogy a távollévő vádlottak esetében is folytassák le az eljárást, amit a koszovói törvények lehetővé tesznek, a vádlottak védői azonban ezt ellenzik, mondván, hogy a távolléti eljárás sérti a jogállamiság és az igazságosság alapelveit.

A koszovói (albán) és a szerb álláspont ütközése

A banjskai incidens nemcsak jogi, hanem politikai és médiaösszecsapást is generált Koszovó és Szerbia között. A két fél szögesen eltérő álláspontot képvisel az eseményekkel kapcsolatban, ami jól tükrözi a két közösség közötti mély politikai és etnikai megosztottságot.

A koszovói média és politikai vezetés az eseményeket terrorcselekményként és az ország területi integritásának elleni támadásként kezeli. Albin Kurti koszovói miniszterelnök és a koszovói kormány állítása szerint az incidens Szerbia által támogatott és irányított fegyveres csoport műve volt, amely a koszovói államrend aláásását célozta meg.

Kapcsolódó cikk

Az újvidéki klán szervezte a banjskai, és a magyar katonák sebesülését okozó zvečani támadást?

A koszovói hatóságok külön hangsúlyozzák, hogy a támadás rámutat a szerb fél folyamatos destabilizációs törekvéseire, amelyeknek a célja Koszovó északi részének elszakítása és Szerbiához történő csatolása.

Ezzel szemben a szerb politikai vezetés és a kormánypárti média az eseményeket úgy kezeli, hogy azok a koszovói szerb közösség elnyomásának újabb példái. A belgrádi Politika című lap a történteket például úgy mutatja be, mint egy tragikus összecsapást, amelyben szerb civilek vesztették életüket, miközben a koszovói speciális egységek brutálisan léptek fel ellenük.

A belgrádi kormányközeli lap szerint a három szerb áldozatot – a zvečani Stefan Nedeljkovićot, valamint a leposavići Bojan Mijailovićot és Igor Milenkovićot- mesterlövészek lőtték le a közeli Orlovac hegyről, az albán áldozat pedig nem is a szerbek és az “állig felfegyverzett” koszovói különleges egységek (ROSU) közötti összecsapásban, hanem egy tragikus baleset következtében halt meg.

A szerb narratíva szerint a koszovói hatóságok politikai okokból felfújják az eseményeket, hogy besározzák a koszovói szerbeket a nemzetközi közvélemény előtt. Szerbia álláspontja szerint a koszovói szerb közösség egyre nagyobb elnyomásnak van kitéve, és a banjskai incidens is ennek a következménye.

A szerbek elköltöznek a térségből

A banjskai incidens jelentős hatást gyakorolt a szerb közösségre Koszovóban, főleg a konfliktus által érintett északi régióban. Az események következtében sok szerb család elhagyta otthonát, különösen Banjskából távoztak, amelyet a helyi lakosok azóta „szellemfalunak” neveznek.

Belgrádi vélemények szerint az incidens után a koszovói rendőrség és a KFOR erőinek állandó jelenléte folyamatos félelmet és feszültséget kelt a szerb lakosság körében, amely úgy érzi, hogy a koszovói hatóságok célzottan lépnek fel ellenük.

Albin Kurti az egyéves évforduló alkalmából megkoszorúzta a szerb támadás következtében életét vesztett Afrim Bunjaku sírját. A koszovói miniszterelnök ez alkalommal kijelentette, hogy “ismerik a bűncselekmény elkövetőit, tudják, hogy hol vannak, és tudják, ki védi őket. Szerbiát felelősségre kell vonni, mert Szerbia a felelős” (Forrás: X platform, Albin Kurti)

A hivatalos szerb álláspont szerint az elmúlt két év során a koszovói szerb közösség jelentős része elmenekült a szülőföldjéről. A szerb kormány szerint mintegy 15%-kal csökkent a szerb lakosság száma az északi régióban, ahonnan a legtöbb szerb család Szerbiába költözött.

Az északi területeken maradók közül ugyanakkor sok szerb elkerüli az albánok által üzemeltetett üzleteket és intézményeket. A helyi szerbek azért bojkottálják a koszovói (albán) hatóságok által nyitott üzleteket és postahivatalokat, mert attól tartanak, hogy ezzel a koszovói állam joghatóságát ismerik el.

A nemzetközi közösség reakciói

A banjskai incidens erőteljes nemzetközi visszhangot váltott ki, és különösen az Európai Unió és az Egyesült Államok szorgalmazta a felek közötti párbeszéd folytatását.

Az EU és a nemzetközi közösség folyamatosan sürgeti Koszovót és Szerbiát, hogy tartózkodjanak az erőszaktól és folytassák a politikai tárgyalásokat, és ezzel enyhítsék a két ország közötti feszültségeket.

Az évforduló alkalmából Peter Stano uniós szóvivő az X platformon ismételten felszólított az elkövetők gyors felelősségre vonására, és megerősítette elkötelezettségét az igazságszolgáltatás és az elszámoltathatóság mellett. Az EU nevében emlékeztetett arra, hogy folyamatos erőfeszítéseket kell tenni a biztonság fenntartása érdekében, és elő kell mozdítani a két ország (értsd: Szerbia és Koszovó) közötti kapcsolatok normalizálását.

Kapcsolódó cikk

Belgrád elit városrészében építkezik a banjskai támadást végrehajtó csoport vezetője

Josep Borrell Fontelles, leköszönő külügyi és biztonságpolitikai megbízott szintén az X-en írt egy “dörgedelmes” bejegyzést, amely szerint az EU a lehető leghatározottabban elítéli a koszovói rendőrök ellen elkövetett rémísztő támadást az észak-koszovói Banjska/Banjskë városában. Borrell szerint az incidens előidézésért felelős elkövetőknek az igazságszolgáltatás elé kell állniuk.

Körülbelül ennyi telik ki a nemzetközi közösségtől, és nem több, azért tartunk itt, ahol tartunk. Az ilyen hozzáállás miatt a két főszereplő – Albin Kurti és Aleksandar Vučić – egészen addig folytathatja jelenlegi politikáját, amig nem fogynak el a szerbek Koszovóban, miközben Radoičić, és a hozzá hasonló bűnözők menedéket találnak Szerbiában, amely az Interpol által kiadott elfogatóparancs ellenére sem lép fel Radoičić ellen.