Horvátország
Horvátország A- hitelminősítést kapott, ami a legjobb eddigi besorolás
A horvát miniszterelnök kiemelte, hogy az Európai Unió tagjai közül Ciprus, Románia, Olaszország, Bulgária, Magyarország és Görögország is alacsonyabb besorolással rendelkezik Horvátországnál
Amíg én a hétvégén ismét belelovalltam magam a búsképű lovag szerepébe, és Rocinante és Sancho Panza nélkül, csak egy számítógéppel felszerelten ismét nekirontottam a szélmalmoknak, Horvátországban azért történt egy s más. A legfontosabb hír, amit elmulasztottam közölni, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő megemelte az ország besorolását BBB+-ról A mínuszra, ami Horvátország fennállása óta a legmagasabb hitelminősítés. Bár a tripla A-ig még hosszú az út, az ország ezzel átkerült az alsó közép fekvésből a felső közép fekvésbe, ami nem elhanyagolható.
Olcsóbb lesz a hitel
Andrej Plenković miniszterelnök ezt azzal próbálta kézzelfoghatóvá tenni, hogy a polgárok a jövőben kedvezőbb hitelfeltételekre számíthatnak, és ezentúl úgy általában jobban élnek.
– Globálisan mi vagyunk az az ország, amely a legrövidebb idő alatt a legtöbb alkalommal emelte hitelminősítését
– mondta Plenković, arra emlékeztetve, hogy 2015-ben az ország hitelminősítése „junk”, azaz szemét volt.
A horvát miniszterelnök kiemelte, hogy az Európai Unió tagjai közül Ciprus, Románia, Olaszország, Bulgária, Magyarország és Görögország is alacsonyabb besorolással rendelkezik Horvátországnál.
Irena Weber, a Horvát Munkaadók Szövetségének munkatársa szerint a hitelminősítés tükrözi az állam pénzügyi stabilitását, illetve az adott gazdaságba való befektetés kockázatát.
– Ez az oka annak, hogy most sokkal alacsonyabb kamatlábakat tapasztalunk mind az állampolgárok, mind a gazdaság számára, mint sok európai országban. Erről 15 évvel ezelőtt csak álmodhattunk
– mondta Weber asszony lelkesedését szavakba öntve.
Az eddigi legjobb péntek 13-a
Ez még nem minden. Ahhoz, hogy a múlt hétvége „a legjobb péntek 13-a, valaha” legyen – ahogy a kormányfő fogalmazott –, hozzájárult, hogy megnyitották az Učka-alagút második járatát. Bár a munka három évig tartott, az alagút második járata 1981 óta váratott magára.
Ez Horvátország egyik legfontosabb infrastrukturális és közlekedési projektje volt, amely végre teljes autópálya-profillal köti össze Isztriát az ország többi részével. Az alagúton áthaladó forgalom eddig mindkét irányban egy járaton haladt át. Az új járat gyorsabb áramlást és jobb összeköttetést biztosít Isztria és Horvátország többi része között.
Az 5634 méteres hosszával az Učka-alagút Horvátország harmadik leghosszabb alagútja, egyben az ország legmodernebb és egyik legfontosabb infrastrukturális létesítménye. Az alagút második járatának építési munkálatai három évig tartottak, és több mint ezer tonna folyékony robbanóanyagot, valamint háromezer tonna acélt használtak fel.
Az építkezésen több mint 500 munkás vett részt, a teljes beruházás mintegy 200 millió euróba került. A munkálatok időben és további költségek nélkül fejeződtek be, az infláció, a munkaerőhiány és a geológiai nehézségek ellenére.
Nem érzik az EU autóipar gyengélkedését
A horvát beszállítók még nem érzik az EU autóipar gyengélkedését, bár már ott az írás a falon – mert hogy alig két hete a szomszédos Szlovéniában megkezdődött a Mariborska ljevarna csődje.
A 350 alkalmazottat foglalkoztató vállalat évtizedek óta az autóipar számára dolgozott, de az Ukrajna elleni orosz agresszió nyomán megugró nyersanyag- és energiaárak miatt már nem tudta tartani a piaci árakat.
Még a szlovén állam sem tudta kompenzálni a pénzügyi stabilitás elvesztését. Hasonló hírek érkeztek a Boxmark Leather cégtől is, amely 120 alkalmazottat bocsát el a megrendelések csökkenése miatt, és a termelést Horvátországba, valamint Bosznia-Hercegovinába helyezi át, ahol alacsonyabbak a költségek.
Horvátországban egyelőre még nincsenek hasonlóan rossz hírek. A mintegy 160 autóipari beszállító idén is jó eredményekről számolt be. Christian Springer, a Horvát Gazdasági Kamara munkatársa elmondta, hogy az európai autóipar trendjei és a horvát vállalatok nagy exportkitettsége miatt várhatóan ezeknek a cégeknek is csökkenhet a megrendelésállománya.
Horvátországban több mint 160 autóipari beszállító működik, mint például a Boxmark vagy az Ad Plastik, de más piaci szegmensekben is tevékenykednek, mint a fémfeldolgozás, hegesztés, tervezés. Springer szerint ezek a vállalatok leggyakrabban eredeti berendezésgyártók (OEM-ek) beszállítói, mint a PSA, GM, Aston Martin, Ferrari, McLaren, Lamborghini, Bentley, és sok más neves autómárka.
Azok a cégek, amelyek ígéretes piaci réseket találtak, például nem szabványos alkatrészek gyártása, vagy e-mobilitási megoldások, valószínűleg nem érzik majd a gazdasági lassulást. A 2023-as pénzügyi adatok alapján az autóipar számára alkatrészeket gyártó mintegy harminc nagy horvát vállalat összesen mintegy 1,01 milliárd euró bevételt ért el, ami 17,9%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
Mindennek alapján Springer úgy véli, hogy a negatív tényezők 2023-ban nem lassították jelentősen a horvát autóipari vállalatok gazdasági tevékenységét.
- Szerbia5 nap telt el azóta
Vučić leteremtette a szabadkai polgármestert, mert nem hívta meg Pásztor Bálintot a fogadására 🚂✨
- Bosznia4 nap telt el azóta
Villámár, áradás, özönvíz, Boszniában több helyütt is apokaliptikus helyzet alakult ki
- Szerbia3 nap telt el azóta
A vajdasági magyar fiatalok elhagynák Szerbiát a sorkatonai szolgálat miatt?
- B A Balkanac5 nap telt el azóta
Kelta Odüsszeia meg Mi magunk + pia a köcsögben (útirajz fecni)