Tüntettek a dél-szerbiai albánok is, a diszkrimináció ellen demonstráltak

A bujanovaci főtéren nagygyűlést tartottak a helyi, szerbiai albánok az őket sújtó diszkrimináció ellen, és követelték a nemzetközi közösségtől, hogy gyakoroljon nyomást Szerbiára az ottani albánok legitim jogainak betartása érdekében. Nevzad Lutfiu – a megmozdulás szervezője és az Albánok Nemzeti Tanácsának (NSA) elnöke – a demonstrációval kapcsolatban azt mondta, hogy a tiltakozás a szerbiai hatóságok ellen irányul, amelyek megszegik a szerbiai albánok jogait. A megmozdulást támogatta Shaip Kamberi, albán nemzetiségű szerbiai parlamenti képviselő, a szerbiai albánok Demokratikus Cselekvés Pártjának (PDD) vezetője, aki szerint nemzettársai “még mindig az ország legelnyomottabb és leginkább diszkriminált kisebbségének számítanak”. Szerbia déli részén három albán többségű település van, ezek egyike Bujanovac, ahol – személyes tapasztalataink szerint – az albán fiatalok sok esetben alig tudnak szerbül.

Mellőzik az albán kádereket

Nevzad Lutfiu egyáltalán nem titkolta, hogy a megmozdulás a szerbiai kormány és az albánokkal szemben folyamatosan elkövetett, és egyre fokozódó diszkrimináció ellen irányult.

Nevzad Lutfiu beszél a bujanovaci nagygyűlésen (Forrás: Facebook)

Lutfiu szerint a demonstráció megszervezésének ötlete a helyi albán politikai vezetőkkel folytatott megbeszélések során merült fel, amelyeket ő maga hívott össze, mert elégedetlen volt a bujanovaci bíróság bíráinak július eleji megválasztásával, illetve azok kilétével.

A helyi albán vezető a Facebookon arra emlékeztetett, hogy tavaly október közepén már tüntettek a bujanovaci bíróság épülete előtt, mert az intézmény figyelmen kívül hagyta a helyi albán szakemberek jelentkezését, és helyettük Szerbia más részeiről hozott kádereket.

A dél-szerbiai albánok tavaly szeptember 8-án a bujanovaci rendőrkapitányság előtt hajtottak végre hasonló akciót, miután legutóbb 2016-ban alkalmaztak utoljára albánokat az intézményben.

Egy héttel korábban, vagyis 2023. augusztus 31-én szimbolikus akció volt a bujanovaci és presevói egészségügyi központ előtt, mert az említett intézmények nem alkalmaznak helyi albán egészségügyi dolgozókat, az állásokat Szerbia más városaiból érkező szerb káderekkel töltik be.

A szerbiai (nem koszovói) albánok az egészségházat a “diszkrimináció házának” tekintik (Forrás: Facebook, Nevzad Lutfiu)

Az albánok másodosztályú állampolgárok

Lutfiu szerint a Presevo-völgyi albánok továbbra is napi problémákkal néznek szembe alapvető jogaik megvalósítása során, ezért itt az ideje, hogy felemeljék a hangjukat, Szerbia ugyanis másodrendű állampolgároknak tekinti őket.

Kapcsolódó cikk

A szerbiai albánok kifogásolják, hogy a nemzetközi közvetítők őket nem tekintik partnernek

A bujanovaci albán vezető szerint a szerb kormány nem hajtja végre az elfogadott megállapodásokat, így az albán káderek az elutasítások miatt esélyt sem kapnak.

Lutfiu ezért úgy vélte, hogy nem maradt más hátra, mint hogy utcai demonstrációkkal fejezzék ki az elégedetlenségüket, hogy ezáltal megőrizhessék a méltóságukat és az identitásukat, ezért a megmozdulást éppen az identitás és a méltóság mottójával tartották meg.

A nagygyűlés végén a résztvevők nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a belgrádi hatóságoktól követelik a szerb kormány és az albánok képviselői között eddig aláírt három megállapodás végrehajtását és tiszteletben tartását, különös hangsúlyt helyezve a 2013-ból származó úgynevezett hét pontos tervre, amely a szerbiai albánok integrációjára vonatkozik.

Ennek értelmében sürgetik a koszovói egyetemi diplomák és a középiskolások anyanyelvű tankönyveinek elismerését, az albánok fokozottabb jelenlétét az állami intézményekben és az állami vállalatokban, valamint a nemzetközi közösség nagyobb figyelmét a Szerbia déli részén élő mintegy hatvanezer albánnal kapcsolatban, akiknek vonatkozásában Koszovóban minimum nyolcvanezres számot szokás emlegetni.