A magyaroknak olcsó orosz kőolaj kell, a horvátok nem adják, a szerbek viszont szó nélkül fizetnek

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Valamikor a hét derekán, ki tudja mikor ebben az ünnepi zűrzavarban, az Adria-kőolajvezeték (Jadranski naftovod, JANAF), illetve ennek a szállítási tarifái miatt ismét szóváltásra került sor Budapest és Zágráb között. Minden Hernádi Zsoltnak azzal az interjújával kezdődött, amelyet a magyar Indexnek adott. Hernádi monopolhelyzettel való visszaéléssel vádolta meg a horvát vállalatot, mondván, hogy az általa méltányosnak tartott piaci ár négyszeresét fizetteti meg a magyar féllel, egészen pontosan az általa elnökölt MOL-lal. A JANAF mandarinnyelven megírt nyilatkozatában visszautasította Hernádi megállapítását, és jóformán megesküdött a nagykeresztre és a Kis Jézusra, hogy minden piszkoskodás kizárt, miután a JANAF ügyel arra, hogy minden kedves kliens azonos feltételek mellett vehesse igénybe a kőolajvezeték szolgáltatásait.

Mi történik itt, kinek lehet igaza?

A fentiek ismeretében, csak annyit tudunk megállapítani, hogy mindkét fél esetében kimaradt az érvelés. Mondjuk olyan formán, hogy a JANAF a négyszeresét fizetteti meg a szállítási díj esetében, mert nem x, hanem y pénzt kér érte, illetve mindenki ugyanannyit fizet, x pénzt, és nincs kivétel.

De ennek konkretizálása nem történt meg, így teljesen ránk van bízva, hogy kinek hiszünk. Miután nem vallási dogmáról van szó, bizonyos fokú szabadságot élvezünk, ezzel viszont az a baj, hogy fennáll a veszélye, miszerint kivívjuk a hatalmasok, illetve a nemzeti érzelmektől dagadó keblű olvasók haragját, bármelyik oldalon.

Kapcsolódó cikk

Az ukrán elnök a Barátság olajvezeték felrobbantásával padlóra küldené a magyar ipart?!

A BALK sokat próbált tudósítója így arra az álláspontra helyezkedett, hogy valószínűleg mindkét fél a maga szemszögéből magyarázza a dolgot, ergo senkinek sincs úgy istenigazából igaza. Az, ami világos, hogy egymásnak feszülő érdekekről van szó: a magyarok minél kevesebbet szeretnének fizetni, a horvátok pedig minél többet szeretnének megfizettetni.

Miután piacgazdaságban élünk, az nyilván nyom valamit a latban, hogy az egyik fél nagyon szerencsés, mert monopolhelyzetben van, de a monopolhelyzetével egy bizonyos ponton túl senki sem élhet vissza, mert a saját nyakára csődíti a piaci szabályozó hatóságokat, hacsak az ügyben nincs valami politikai svindli.

A helyzet még kacifántosabb, ha nemzeti érdekekről van szó, mert akkor már a diplomáciával, politikai és egyéb nyomással is számolni kell. Attól tartok, hogy itt éppenséggel ilyesmiről van szó, mert a kőolajszállítás nem csak szimpla kereskedelmi ügylet, hanem energiabiztonságot érintő, érzékeny kérdés.

Ez az olajsztori nem most kezdődött

Bár 2023-ban a magyar fél kétszer is kifogásolta a JANAF tarifáit, Szijjártó után Nagy Márton is a piaci értéket 3-5-ször meghaladó szállítási díjat emlegetett, rövid idő leforgása alatt tehát Hernádi idei megnyilvánulása már a harmadik ebben az ügyben.

A JANAF rendszere (Forrás: JANAF)

Szóval, magyar részről nagyon nem tetszik, amit a JANAF művel, de ugyanakkor, mint ez a Hernádi interjúból kiderül, nem szándékozik konkrétan fellépni az ügyben, mert állítólag tehetetlen a „kegyetlen sanyargatással” szemben.

A horvát fél válasza szinte ugyanaz volt mindhárom esetben, arról biztosította ugyanis Budapestet 3x is, hogy a megkötött szerződések értelmében megbízható partnere a MOL-nak, illetve Magyarországnak, és hogy minden vevő számára azonosak a feltételek.

A „megbízható” JANAF-nak visszaüzent a MOL, amely azzal gyanúsította meg a horvát céget, hogy az Ukrajna és Oroszország közötti háború által teremtett helyzetet profitszerzésre használja fel ahelyett, hogy a válságos időszakban szolidaritást mutatna a régió többi államával.

A MOL szerint a JANAF inkább kihasználja a tengerparttal nem rendelkező Csehország, valamint Magyarország és Szlovákia kitettségét, akik finomítói a csővezetéken szállított orosz kőolaj egyetlen életképes alternatívájaként nagymértékben függenek az Adria-vezetéktől.

Kapcsolódó cikk

JANAF: A horvátok legyalulják az olcsó orosz olajból származó magyar versenyelőnyt

A helyzetet azonban árnyalja az a 2022-es olajbeszerzési embargó, amelynek értelmében Magyarországnak joga van tengeri úton érkező orosz kőolajat beszerezni és szállítani a JANAF-on keresztül – ez a Druzsba kőolajvezeték (esetleges) leállását hivatott ellensúlyozni – viszont a horvát félnek joga és kötelessége, hogy ezt a kőolajat magasabb tarifa szerint szállítsa, mert ezzel a magyar, szlovák és cseh felet kiegyenlíti a többi vevővel, aki nem tud az olcsó orosz kőolajhoz hozzáférni.

Annak idején nagy csatározások folytak Brüsszelben e körül, a magyar fél ugyanis szerette volna elérni, hogy a kőolajszállítás tarifáinak meghatározását az EU végezze, ne a horvát fél. Végül a minden piaci szereplő egyenlő helyzetét biztosító megoldást fogadták el, innen a „field-leveling” horvát tarifák. Hogy most pontosan mi a helyzet, erről senki sem volt szíves tájékoztatni a nagyközönséget, így engem sem.

A szerbek fizetnek, mint a katonatiszt

Kapcsolódó cikk

EMBARGÓ: Szerbiában nem lesz üzemanyaghiány, február 5-e után növekszik a kockázat

A JANAF közben bejelentette, hogy szerződést kötött a legnagyobb szerb olajvállalattal, a NIS-szel 10 millió tonna olaj szállítására a JANAF-rendszeren keresztül a 2026 végéig tartó időszakra.

A JANAF szerint ez rekordszerződésnek számít az olajszállítás volumenét illetően.

Vagy, hogy a JANAF igazgatóját Stjepan Adanićot idézzük, „az új, 2024-es évben a JANAF továbbra is garantálja az ellátás biztonságát, valamint a folyamatos és zökkenőmentes működést minden olaj- és tárolórendszer-felhasználó számára, az új szerződés pedig annak bizonyítéka, hogy a JANAF-ot stratégiai partnerként ismerik el az energia területén.”

Mini közvélemény-kutatás

Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.