Aki nem lép egyszerre, olaj nélkül marad estére

Úgy tetszik, hogy az EU-ban az a módi kezd kialakulni, hogy aki nem lép egyszerre, az nemhogy rétest nem kap estére, de kőolajat sem. Csütörtökről péntekre eléggé megváltozott a világ. Előbb Andrej Plenković horvát miniszterelnök csütörtökön, a kormányülést megelőzően jelentette be, hogy levelet küldött Magyarország és Szlovákia miniszterelnökének, valamint az Európai Bizottság vezetőjének, amelyben kifejezte Horvátország és a Janaf készségét arra, hogy kőolajat szállítsanak Magyarországra és Szlovákiába. Az Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek, Robert Fico szlovák miniszterelnöknek és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett levelet szerdán küldték el Ukrajna azon döntésével összefüggésben, hogy felfüggeszti az orosz Lukoil vállalat olajtranzitját a területén keresztül Magyarországra és Szlovákiába. A levélben Horvátország jelezte, hogy az Adria kőolajvezeték (Jadranski naftovod – Janaf) kész vállalni a kőolaj szállítását a több mint 14 millió tonna kapacitású magyarországi és szlovákiai finomítókba. “A Janaf kész tárgyalni a MOL-lal a tranzitról és az energiabiztonság biztosításáról a megváltozott körülmények között” – mondta Plenković a kormányülés bevezető részében.

Packáznak az olajjal

Mint ez pénteken kiderült, Budapest nincs elragadtatva a helyzettől, de a baráti segítségtől sem. Így Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken délelőtt szikrázó szemüveggel reagált a Facebookon Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnökének levelére, és kijelentette, hogy szerinte Horvátország nem megbízható tranzitország az olajszállításban.

Hogy most ne meséljük át a haragos Facebook-bejegyzést, egy az egyben leközöljük. Ezt elsősorban kényelmi szempontból tesszük, de valahol az is ott van, hogy így nem érheti szó a BALK háza táját.

Van nyomás. (Forrás: Facebook, Szijjártó Péter)

Ergo:

– Immáron másfél hete fordultunk Szlovákiával közösen az Európai Bizottsághoz amiatt, hogy Ukrajna letiltotta a két ország biztonságos ellátásához szükséges olajszállítások egy részét. Tegnap a Bizottság alelnöke, a lett Valdis Dombrovskis levelet küldött szlovák kollégámnak és nekem. Ebben leírta, hogy Ukrajna nem veszélyezteti sem Magyarország, sem pedig Szlovákia ellátását, különben is ott van egy másik vezeték Horvátországon keresztül, használjuk azt

– írta Szijjártó Péter, hozzátéve: botrány!

– Az alelnök levele újra azt bizonyítja, hogy az ukránok bármit megengedhetnek maguknak uniós tagállamokkal szemben, főleg ha azok békepártiak és nem szállítanak fegyvereket

– tette hozzá a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter a horvátokról azt írta:

– Nyilvánvalóan véletlen egybeesés, hogy a horvát miniszterelnök tegnapelőtt levelet írt az Európai Bizottság elnökének, amiben a Horvátországon keresztül húzódó olajvezetéket reklámozza

– közölte Szijjártó, aki megjegyezte: “túl azon, hogy a két levél azt erősíti meg, hogy itt egy Brüsszelből összehangolt akcióról van szó, van egy másik nagy baj is a horvát opcióval”.

A Janaf rendszerén keresztül Horvátország Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Magyarország felé tud kőolajat szállítani (Forrás: Janaf)

– Horvátország egyszerűen nem megbízható tranzitország. Nem megbízható, mert a piaci átlagos értékek ötszörösére emelték az olaj tranzitdíját a háború kitörése óta. Nem megbízható, mert lehetetlenné tették a Mol számára, hogy hosszú távra kössenek le szállítási kapacitásokat. Nem megbízható, mert a vezeték kapacitásnöveléséhez szükséges beruházásokat nem végezték el, a maximális kapacitásról pedig soha senki által nem bizonyított adatokat adnak

– írta még Szijjártó, aki végül hozzátette: így a keleti irányból érkező olajszállítások leállítása a végsőkig kiszolgáltatná Magyarországot és Szlovákiát egy nem megbízható tranzitországnak. – írta a külügyminiszter úr.

A horvát reakció elmaradt

Azon kívül, hogy déltájban a HINA leközölte a fenti bejegyzés fordítását, hivatalos horvát reakció nem volt a budapesti leckéztetésre. Talán azért sem, mert tudják, hogy Horvátországnál megbízhatóbb tranzitország jelen pillanatban nem létezik, a választási lehetőségek közül ugyanis adott az Adria-kőolajvezeték és az Adria-kőolajvezeték. – Más nagyon nincs, pláne, hogy ezt most Valdis Dombrovskis alig palástolt kárörömmel elmagyarázta.

Kapcsolódó cikk

Az EU az ukrajnai olajvezeték elzárásával bünteti Magyarországot, segít-e Horvátország?

Horvátország nyilván érdekelt abban, hogy egy csomó pénzt keressen az olajszállítással, ám egyes óvatosabb hangok arra hívják fel a figyelmet, hogy örvendezésre nem igen van ok, ha ugyanis ez a brüsszeli bürokrácia új kísérlete arra, hogy az EU-t még szorosabb konföderációvá alakítsa át, úgy ennek Horvátország is áldozatává eshet.

A régi-új stratégia magában foglalhatja a kisebb és periférikus tagállamok függetlenségének csökkentését, ami kedvezőtlen következményekkel járhat, sőt a válság nyílt gazdasági konfliktushoz vezethet az Unió központi és periférikus tagjai között.

Arról nem is beszélve, hogy az erőviszonyok megváltozhatnak. Mert egyszer a háború is véget ér, az USA-ban pedig már az ősszel elnökválasztások lesznek.

A kontinens nyugati felén a belpolitikai helyzet képlékeny, és az sem biztos, hogy Lengyelországban a „jó fiúnak“ számító Tusk végig kitölti négyéves megbízatási időszakát.

Ami Magyarországot és Szlovákiát illeti, az egész nem arról szól, hogy lesz-e kőolaj vagy sem, hanem arról, hogy nem lesz olcsó kőolaj. Ez rendkívül kellemetlen, és ezt igyekezett mindkét ország elkerülni, de úgy tetszik „jóakaróinknak“ most fogást sikerült találni az áramlattal szembe úszó kormányzatokon.

Persze, a dolognak még nincs vége és mint ezt annak idején Benjamin Disraeli XIX. századi brit miniszterelnök mondta volt: „Ritkán valósul meg, amit előre láttunk, rendesen az történik, amit legkevésbé vártunk.“