Szerbia és Horvátország egy-egy koordinátort nevez ki a nyitott kérdések megoldására

Gordan Grlić Radman horvát és Marko Đurić szerb külügyminiszter pénteken találkozott Újvidéken, ám Radman szerbiai kiruccanásáról alig írt a sajtó, nem volt téma sem a szerb, sem a horvát oldalon, pedig nem is olyan régen még napokig tartott az anyázás a két ország között akár egy-két rossz szó, vagy megfogalmazás miatt, főleg ha Ivica Dačić volt szerb külügyminiszter elővette a kilencvenes években „kifinomult” gyalázkodó stílusát. A mostani találkozó egybeesett Olaf Scholz német kancellár és Maroš Šefčovič uniós bizottsági alelnök „lítiumos” belgrádi vendégszereplésével, így a médiafigyelem – nyilván nem véletlenül – a szerb elnökkel folytatott megbeszélésekre irányult. Horvátországban aznap ugyanakkor a fő téma az volt, hogy Ursula von der Leyen újraválasztásának másnapján Horvátország 822 millió eurót kapott az uniós helyreállítási és ellenállóképességi mechanizmustól, amivel 4,5 milliárd euróra növekedett az az összeg, amely Horvátországnak ettől az alapból érkezett.

Két koordinátort neveznek ki

Gordan Grlić Radman és Marko Đurić újvidéki találkozóját követően horvát részről azt emelték ki, hogy egy-egy koordinátort neveznek ki a két ország közötti nyitott kérdések megoldására.

Szerb részről ugyanakkor azt hangsúlyozták, hogy egy kilenc albizottságból álló bizottságot is létrehoznak, mint intézményi előfeltételt a kölcsönös tiszteleten alapuló kapcsolatok kiépítéséhez.

Kapcsolódó cikk

A horvát külügyminiszter szerint Vučić orosz trabant, a szerbek cserébe lenácizták a horvátokat

Đurić ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Szerbia nagyon érdekelt abban, hogy jó, stabil, minőségi és kölcsönösen előnyös kapcsolatokat ápoljon a szomszédos Horvátországgal, amelyben a bizalom is fontos szerepet játszik.

Ez azt követően hangzott el, hogy a két külügyminiszter felkereste Josip Jelačić gróf, azaz Jellasics bán péterváradi szülőházát, aki a XIX. században a horvát nemzeti törekvéseket képviselte a Magyar Királysággal szemben.

Mindez azt jelzi, hogy – átmenetileg legalábbis – mintha civilizáltabb formát öltene a horvát-szerb párbeszéd, aminek nyilván első töréspróbája augusztus 4-én lesz, amikor a horvátok megünneplik a Vihar hadművelet 29. évfordulóját, ezzel kapcsolatban a szerbek népirtást szoktak emlegetni, Vučić elnök pedig „bújtatott alanyban” meg nem nevezett ellenségekről beszél.

A horvát külügyminiszter szerint hazája továbbra is 7797 eltűnt személyt keres – ez majdnem annyi, mint ahányan Srebrenica környékén kerültek lemészárlásra, Grlić Radman szerint ugyanis a családtagok gyertyát szeretnének gyújtani a sírjukon, és koszorúkat is szeretnének elhelyezni, mert ma már senki sem reméli, hogy az eltűntek közül egy is él.

A horvátok is támogatnák az európai utat

Grlić Radman azt mondta, Horvátország támogatja Szerbia európai útját, ami persze szólamnak nem rossz, de azért ez az elszántság könnyen meginoghat, ha netalán problémák merülnek fel, vagy ha Ivica Dačićot visszaengedik a külügyminisztériumba.

Ami a „szerb utat” illeti az európai kérdésekben is illetékes Grlić Radman szerint ezért természetesen meg kell oldani a nyitott kérdéseket, mindenekelőtt a közös európai kül- és biztonságpolitikával történő harmonizációt, ami Szerbia kötelessége, de Radman úr szerint ezzel Belgrádban is tisztában vannak.

KÉNYELMES ÜLÉS: Gordan Grlić Radman horvát és Marko Đurić szerb külügyminiszter szemtől szembe (Forrás: szerb külügyminisztérium)

A horvát külügyminiszter ezzel természetesen az Oroszország elleni szankciók bevezetésére utalt, amivel kapcsolatban már volt egy kis trabantozás és náciskodás a két ország között.

A szerb kollégájával folytatott megbeszélés előtt Grlić Radman találkozott a szerbiai horvát közösség vezetőivel a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének (DSHV) és a Horvát Nemzeti Tanácsnak a szabadkai székhelyén, ahol hangsúlyozta, hogy a horvát kormány továbbra is támogatja mindazokat a projekteket, amelyek a szerbiai horvátok érdekeit és pozícióik megerősítését szolgálják, amivel kapcsolatban két épülő óvodát is felkeresett.

Tomislav Žigmanov, a DSHV elnöke és a szerb kormány horvát származású kisebbségi minisztere ugyanakkor támogatást kért a horvátok lakta szerbiai falvak kommunális berendezéseinek biztosításához és a horvát színjátszó társulat megalapításához a Szabadkai Népszínházban, és ismét emlékeztetett arra, hogy a horvát kisebbségnek nincsenek garantált mandátummal rendelkező képviselői a szerb parlamentben.