Koszovó és Törökország a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánította július 11-ét

A koszovói kormány hivatalosan is a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánította július 11-ét, követve az ENSZ Közgyűlése által május 23-án elfogadott határozatot. Ennek alapján a pristinai kabinet tagjai szerdán egyperces néma felállással emlékeztek meg, miután Koszovó más országokkal együtt július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánította. A más országok közé tartozik Törökország, amely hasonlóképpen járt el az első évfordulón.

Kritikus pillanatban emlékeznek

Albin Kurti az X-en emlékeztetett arra, hogy 1995. július 11-én a szerb erők több mint 8000 bosnyák muszlimot ejtettek fogságba az ENSZ által biztonságosnak nyilvánított Srebrenica területén, és lemészárolták őket – „kizárólag etnikai és vallási hovatartozásuk miatt.”

Kurti hozzátette, hogy a koszovói parlament 2021. július 7-i, az Európai Parlament 2015. július 9-i, legutóbb pedig az ENSZ Közgyűlésének május 23-i határozatai alapján kormánya egyperces néma csenddel emlékezett meg az áldozatokról.

A koszovói kormány tagjai megemlékeztek a srebrenicai áldozatokról (Forrás: X platform, Albin Kurti)

A koszovói miniszterelnök szerint a srebrenicai mészárlás az egész világ számára megmutatta a Slobodan Milošević által vezetett rezsim „hatalmas gonoszságát”, és szomorú módon előre jelezte a népirtó hadjáratot, amelyet Szerbia néhány évvel később Koszovó ellen indított.

Kurti megjegyezte, hogy nem lehetett volna fontosabb időpontot találni Srebrenica emlékezetének megőrzésére, mint a mostani, amikor Szerbia újraéleszti terjeszkedési ambícióit Bosznia-Hercegovina és Koszovó irányában, miközben továbbra sem hajlandó bocsánatot kérni vagy elismerni népirtó múltját.

A koszovói miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az áldozatokért, a túlélőkért, és a Balkán békéjéért mindörökre emlékezni kell.

Donika Gërvalla-Schwarz koszovói külügyminiszter azt hangoztatta, hogy Koszovó az első országok egyike, amely végrehajtotta az ENSZ Közgyűlés határozatát, miután úgy döntött, hogy július 11-ét a srebrenicai népirtás emléknapjává nyilvánítja.

Gërvalla-Schwarz közölte, hogy a szerdai kormányülésen első napirendi pontként döntöttek július 11-e hivatalos emléknappá nyilvánításáról.

Törökország is emléknappá nyilvánította

Hírügynökségi jelentések szerint a török hivatalos közlönyben közzétett elnöki rendelet alapján Törökország hivatalosan is a „Srebrenicai népirtásról való elmélkedés és emlékezés nemzetközi napjává” nyilvánította július 11-ét.

Kapcsolódó cikk

Egy szerb szurkoló az ENSZ Közgyűlésében, Magyarország a Srebrenicáról szóló határozat ellen szavazott

A szerdán közzétett rendelet megjegyezte, hogy Törökország egyértelműen elítéli azokat a cselekedeteket, amelyek dicsőítik a nemzetközi bíróságok által háborús bűnök, emberiesség elleni bűncselekmények és népirtás miatt elítélteket, köztük a népirtás felelőseit.

A rendelet alapján a srebrenicai népirtás áldozatainak tiszteletére különleges rendezvényekkel, oktatási tevékenységekkel és a közvéleményt felvilágosító kezdeményezésekkel igyekeznek a figyelmet az emléknapra irányítani.

Az ENSZ Közgyűlése május 23-án határozatot fogadott el Srebrenicáról, amellyel július 11-ét jelölte ki a népirtás emléknapjává.

A Németország által kezdeményezett nem kötelező érvényű határozat követeli, hogy a tagállamok július 11-ét nyilvánítsák „az 1995-ös srebrenicai népirtásról történő megemlékezés nemzetközi napjává”. Az uniós tagállamok közül Magyarország a határozat ellen szavazott, Szlovákia pedig tartózkodott.