Horvátország
Miután Milanović nem lett miniszterelnök, megcélozta a második elnöki mandátumot
Az itt elmondottakból talán kiderül, hogy az év végi elnökválasztásokon hasonló lesz a képlet, mint a parlamenti választások után: a verseny a két nagy párt között folyik, a mérleg nyelvét pedig a Hazafias Front szavazói képezik, amit esetleg komplikálhat, ha a hazafiak saját jelöltet állítanak

A Balkánon nincs megállás, így a múlt héten kicsit lemaradtunk arról, hogy Zoran Milanović bejelentette újraindulását a horvát elnökválasztásokon, ha már a mostanában divatos genderáramlatok szellemében Milova „tehénbika” nemrég oldalba rúgta, és ezáltal lecsúszott a miniszterelnöki pozícióról. A jelenlegi horvát elnök ezért bejelentette, hogy újra indul az elnöki posztért a következő választáson, nehogy kimaradjon a politikai elitből. Ezt teszi annál is inkább, mert saját maga szerint nála nincs jobb a tapasztalat és tudás terén. Milanović (a BALK-on néha Zoki Bond) számít a Szociáldemokrata Párt (SDP) támogatására, amihez szerinte szüksége lehet a választási folyamat tisztaságának megóvása szempontjából. A bejelentést követően az elnök nem adott lehetőséget arra, hogy az újságírók kérdéseket tegyenek fel neki.
Alcímek
A szocdemekre és a hazafiakra számíthat
Peđa Grbin szocdem vezető bejelentette, hogy pártja teljes támogatásáról biztosítja Milanovićot a következő elnökválasztáson, miután Grbin szerint Milanović a legjobb jelölt arra, hogy megvédje az országot a jelenlegi politikai kihívásokkal szemben.
– Zoran Milanović ismét jelölteti magát, ezúttal horvát köztársasági elnöknek, és felkért minket, hogy támogassuk őt
– nyilatkozta a horvát SDP vezetője, aki szerint Horvátországnak nagy szüksége van a változásokra, és Milanović lehet az a személy, aki ezt a változást elhozza.
Ivan Penava, a kormánykoalícióhoz tartozó Hazafias Mozgalom vezetője (Domovinski Pokret, DP) kijelentette, hogy minden lehetőség nyitva áll, és még nem döntöttek arról, hogy kit támogatnak az elnökválasztáson.
A nyilatkozat nem nyerte el a fő kormányerő, a Horvát Demokratikus Közösség tetszését, miután a hazafiak esetleg kiszavaznának a koalícióból, ráadásul az „ellenséges jelölt” javára.
Milanović és a jukebox-ország
Andrej Plenković horvát miniszterelnök nem lepődött meg Milanović bejelentésén, szerinte ez várható fejlemény volt, miután a nemrég tartott parlamenti választásokon az államfő alkotmánysértő módon „nem jelöltként, féljelöltként, kvázi jelöltként vagy éppenséggel illegális jelöltként jelent meg”, és vereséget szenvedett ő is, és Peđa Grbin szociáldemokrata vezető is.
A horvát miniszterelnök szerint Milanović most azzal igyekszik vigasztalódni, hogy az akar lenni, ami most, vagyis meg akarja menteni a menthetőt.
Plenković miniszterelnök úgy vélte, a parlamenti választások során elszenvedett vereséget követően Milanovićnak politikai korrektségből vissza kellett volna lépnie a posztjáról.
A horvát miniszterelnök szerint a HDZ jelöltje – legyen az nő vagy férfi – biztosan győz a következő választásokon, de a jelölttel kapcsolatban csak azt követően hoznak nyilvánosságra részleteket, hogy július 13-án megtartják a tisztújítást a Horvát Demokratikus Közösségen belül.
Ez bizonyos értelemben időnyerés, mert jelenlegi tudásunk szerint semmiféle változás nem várható a Horvát Demokratikus Közösségen belül, a jelenlegi pártvezetésnek ugyanis nincsenek kihívói, vagy ha valakinek úgy jobban tetszik, akkor a Plenković-féle csapatnak a párton belül nincs alternatívája.
Oleg Butković, miniszterelnök-helyettes, aki bevezette a horvát közéletbe Milova „tehénbikát”, szintén kritikusan nyilatkozott Milanović újbóli indulásáról, kijelentve, hogy az elnök úgy tekint az országra, mint egy jukeboxra, amely a kívánságainak a teljesítését szolgálja.
Az ellenzék nem kér Milanovićból
A főbb ellenzéki pártok, mint a Možemo! (Bírunk!) és a Most (Híd), jelezték, hogy saját jelöltet állítanak az elnökválasztásokra.
Ivana Kekin, a Možemo! képviselője kijelentette, hogy nem támogatják Milanovićot, és saját jelöltet állítanak, akit a „belső pártfolyamatok során” termelnek ki, vagyis jelölnek meg.
Tapasztalataik szerint a magas népszerűség semmit nem jelent, mert a nagy népszerűségnek örvendő elnökök is veszíthetnek választásokat.
Nikola Grmoja, a Most vezető politikusa kijelentette, hogy Milanović a legutóbbi választásokon a szociáldemokraták és a baloldal jelöltje volt, és valószínűleg a következő választásokon is az lesz.
Grmoja ehhez kapcsolódóan megjegyezte, hogy Milanović nem abból a politikai spektrumból származik, mint a Most, így szó sincs arról, hogy ők támogatnák az indulását.
Armin Hodžić, a bosnyák kisebbség képviselője sem támogatja Milanovićot, miután a horvát köztársasági elnök a Srebrenicával kapcsolatos nyilatkozataival elvesztette a bosnyákok szimpátiáit, így Hodžić szerint ennek a kisebbségnek 99%-a biztosan nem szavaz rá.
Az itt elmondottakból talán kiderül, hogy az év végi elnökválasztásokon hasonló lesz a képlet, mint a parlamenti válaztásokon volt: a verseny a két nagy párt között folyik, a mérleg nyelvét pedig a Hazafias Front szavazói képezik, a helyzetet azonban esetleg komplikálhatja, ha a hazafiak saját jelöltet állítanak.

- Románia6 nap telt el azóta
Lemondott a román elnök – a politikai káosz nő
- Bosznia6 nap telt el azóta
Kinek jó, és kinek rossz az USAID megszüntetése a Balkánon?
- Bosznia5 nap telt el azóta
Konaković: Hatalmas pénzek lehetnek Dodik orosz bankszámláin
- Bosznia4 nap telt el azóta
A boszniai képviselőház nem szavazta meg a külügyminiszter leváltását