Montenegró
Mekkorát bukott a montenegrói miniszterelnök a kriptón? Talán százmillió dollárt?
Az amerikai dokumentumok azt mutatják, hogy Milojko Spajić jelenlegi montenegrói miniszterelnök természetes személyként a 16. helyen állt a Terraform Labs befektetői listáján. A napvilágot látott dokumentumok szerint a kriptokirály a tavalyi választások során támogatta Spajićot miniszterelnöki ambícióiban, valamint a PES!-t is a kampányban
Montenegró 2024 márciusában döntött a kriptokirályként elhíresült Do Kwon kiadatása mellett Dél-Koreának, egy részben 1901-es (!) egyezmény alapján. Az eseményről a BALK is beszámolt, miszerint épp egy hajszálon múlt, hogy Do Kwon Dél-Koreába került, nem pedig az Egyesült Államokba. Azóta úgy tűnhetett, hogy a kriptokirály ügye már nem okozhat nagyobb felfordulást Montenegróban, azonban az elmúlt héten újabb fordulatot vett a kérdéses történet.
Tündökléstől a bukásig
A Terraform Labs 2022-es bukásáig az egyik legnagyobb piaci szereplőnek számított a kriptopiacon. A vállalat 2018-as alapítását követően számos alkalommal tűnt fel úgy, mint egy olyan cég, amely a kriptopiac megreformálására és vezetésére alkalmas lehet.
Ebbe a tündöklésbe „rondított bele” a Terraform legnagyobb projektjének, a Lunának a bukása.
A Terraform Labs vezetőjét és társalapítóját, Do Kwont a 2022-es bukás után nemzetközi elfogatóparancs alá helyezték, amelynek folyományaként a montenegrói hatóságok 2023. március 23-án le is tartóztatták a podgoricai reptéren, aminek a következménye volt a 2024-es márciusi kiadatás.
Ahogy beszámoltunk róla, az Egyesült Államok éppen csak lemaradt a kriptokirályról, ennek ellenére azonban Dél-Koreával párhuzamosan az Egyesült Államokban is megindult a nyomozás a Terraform Labs ügyleteivel és Do Kwon-nal kapcsolatban.
Az érdekes fordulat – Spajić képbe kerül
2024 júniusában érdekes fordulatot vett a nyomozás, már ami az amerikai szálat illeti.
Kapcsolódó cikk
Montenegró Dél-Koreának adja ki a kriptokirályt egy 1901-es egyezményre (is) hivatkozva
A tengerentúli dokumentumok azt mutatják, hogy Milojko Spajić jelenlegi montenegrói miniszterelnök természetes személyként a 16. helyen állt a Terraform Labs befektetői listáján abban a szakaszban, amikor a társaság egy kriptovaluta projekt fejlesztésére és kutatására gyűjtött tőkét 2018 és 2022 között, ami aztán 4 év után meghiúsult.
A kérdés ugyanakkor a dokumentumok fényében nem csupán az, hogy Spajić valóban befektetett-e a Terraform Labs projektjébe, a Lunába. Amennyiben Spajić ezt megtette, akkor ez a történet a 2023-as események fényében is értékelendő.
Már 2023 júniusában napvilágot láttak olyan dokumentumok, amelyek szerint a kriptokirály a tavalyi választások során támogatta Spajićot miniszterelnöki ambícióiban, valamint a PES!-t is a kampányban.
Ennek fényében nem csak Do Kwon podgoricai tartózkodása nyerhet értelmet, hanem Spajić vélt vagy valós befektetése is más színben tűnhet fel.
Keresett vagy nem keresett a kriptón?
Ugyanakkor a 2024-es júniusi híreknek a középpontjában ugyanakkor korántsem Spajić befektetése és a vélt vagy valós kampánytámogatás van, hanem egy másik szál. A nyomozati dokumentumok szerint ugyanis Spajić eredetileg 75 000 dollár értékben fektetett be.
A miniszterelnöki kommunikáció azzal kapcsolatban eddig nem volt egységes, hogy mindezt pontosan hogyan tette. Bár állítása szerint korábbi szingapúri munkahelye szerződött a Terraform Labs-szel, a jelenleg nyilvánosságra hozott dokumentumokon már Spajić neve jelenik meg.
Spajić ezzel 750 000 úgynevezett Luna tokent szerzett, darabját 10 centes áron, aminek a jelenlegi ügyben kiemelt fontossága van.
Az Amerikai Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete által most nyilvánosságra hozott dokumentumokban szerepelnek a befektetési szerződésekből származó összegek, valamint a Terraform számlájára készpénzben befizetett összegek, de néhány befektetőnek a kifizetésről szóló oszlopa üres maradt, köztük Spajićé is.
Az Amerikai Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyeletének papírjaiból arra lehet következtetni, hogy a „kifizetési oszloppal nem rendelkező” befektetőket, köztük Spajićot kriptovalutában fizették ki.
2022 tavaszán egy ponton a Luna token értéke elérte a 119 dollárt, de néhány nappal később már nulla közelében volt.
Ha Spajić nem adta el a 750 000 Luna tokenjét az összeomlás előtt, akkor közel 90 millió dollárt veszített, ennyit értek ugyanis a tokenek 2022 április elején.
Ha azonban a tokenjeit magasabb áron adta el, mint amennyiért vásárolta, akkor legkésőbb 2020-tól (ekkor lépett érvénybe a szabályozás) Montenegróban tőkenyereségadót kellett volna fizetnie. Ugyanakkor a jelenlegi információk szerint még nem bizonyítható, hogy Spajić ezt megtette-e. Persze az is felmerül, hogy veszteség esetén nem is lett volna köteles fizetni.
Spekulációk melegágya
Mint várható volt, a nyilvánosságra került információk számos találgatásra adnak okot. Az egyik forgatókönyv szerint Spajić nem adta el a tokenjeit az összeomlás előtt.
Bár jósképesség nem várható el senkitől, – már ami a piaci folyamatokat illeti – de ebben az esetben egy olyan miniszterelnökként fog a montenegrói közvélemény Spajićra tekinteni, aki majd 100 millió dollárt bukott (annak ellenére, hogy csupán 75 000 dollárt fektetett be).
Egy másik forgatókönyv szerint Spajić a tokenjei egy részét eladta, egy másik részét viszont elbukta. Ebben az esetben a tőkenyereségadó tisztázhatná a miniszterelnököt.
A harmadik forgatókönyv, miszerint Spajić eladta az összes tokenjét. Ebben az esetben a miniszterelnök megcsinálta élete szerencséjét, azonban a tőkenyereségadó befizetésének elmaradása esetében ebbe a forgatókönyvbe belegondolni is rossz, már ami a miniszterelnöki pozícióba és a Spajićba vetett bizalmat illeti.
Nem is beszélve az adókerülés jogi következményeiről.
Egy azonban bizonyos: a kriptokirály a montenegrói közvéleménynek még sokáig biztosít beszédtémát, Spajićnak viszont az elkövetkező időkben számtalan álmatlan éjszakát okozhat. Ugyanakkor az ügynek létezik egy egyszerű megoldása is: ha a miniszterelnök nyilvánosságra hozná a befektetés részleteit, egy csapásra tisztázhatná magát.
- Szerbia4 nap telt el azóta
Vučić tagadja, hogy nemet mondott Putyinnak, telefonon majd megbeszélik
- Horvátország4 nap telt el azóta
Drágul a gáz és az áram, de mérsékelten
- Szerbia2 nap telt el azóta
Magánkézbe adná az utasszállítást Szabadka, nem tudja sikerre vinni a vállalatot a város
- Bosznia2 nap telt el azóta
ABSZOLUTIZMUS: Dodik mindenütt győzni akar az októberi boszniai helyhatósági választásokon