Horvátország hamarosan bevezeti a kötelező katonai szolgálatot

2004 és 2011 között Európa-szerte számos országban megszűnt a kötelező katonai szolgálat. Az Egyesült Királyság például már 1963-ban, Belgium pedig 1992-ben eltörölte ezt a kötelezettséget. Azonban a közelmúltban egyre több európai ország kezdett el újra gondolkodni a kötelező katonai szolgálat visszaállításán. Ennek egyik fő oka a növekvő geopolitikai feszültségek és az ukrajnai konfliktus által jelentett veszély. Jelenleg kilenc EU-tagállam rendelkezik sorkatonai szolgálattal: Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország, Svédország, Dánia, Ausztria, Ciprus és Görögország, viszont Németország és Magyarország éppen ezekben a hetekben vetette el a fiatalok kötelező jellegű besorozását.

Vissza a fegyverekhez

2004 és 2011 között Európa-szerte számos országban megszűnt a kötelező katonai szolgálat. Az Egyesült Királyság például már 1963-ban, Belgium pedig 1992-ben eltörölte ezt a kötelezettséget. Azóta, hogy Horvátországban felfüggesztették a kötelező katonai szolgálatot, már mintegy 40 generációnyi önkéntes újonc ment át kiképzésen, egy-egy generációban általában 100 és 250 újonc volt.

Kapcsolódó cikk

FEGYVER VAN, KELL A KATONA: Hamarosan visszaállítják a kötelező katonai szolgálatot Szerbiában

A közelmúltban azonban egyre több európai ország kezdett el újra azon gondolkodni, hogy helyreállítja a kötelező katonai szolgálatot. A fegyverekhez való visszatérést az egyre inkább fokozódó geopolitikai feszültségek okozzák, és nagyban hozzájárul hozzá az ukrajnai konfliktus kiterjedésétől való félelem is.

A Balkánon egy okkal több a kötelező katonai szolgálat bevezetésére a nagy ütemű szerb fegyverkezés, és a sorkatonai szolgálat helyreállításának felmerülése, amire Horvátország szinte azonnal reagált, és nagyon komolyan vette az ezzel kapcsolatos szerbiai fejleményeket, ezért az sem zárható ki, hogy Horvátország még idén helyreállítja a kötelező katonai szolgálatot, amivel beelőzi a szerbeket.

Ivan Anušić horvát védelmi miniszter tervei szerint Horvátország 2024-től, vagyis már idéntől újra bevezeti a kötelező katonai szolgálatot. A jelenlegi elképzelések szerint évente mintegy tizennyolcezer 18 éves vagy annál idősebb fiatal férfit köteleznek bevonulásra, a felnőtt nők pedig önkéntesen csatlakozhatnak a sereghez.

Az újoncoknak négy nagy kiképző központot állítanak fel: a fiatalokat Pozsegában, Sinjben, Pólában és Belovárban képezik majd ki, amihez további két központot csaphatnak hozzá, ennek a lehetőségnek az értékelése még folyamatban van.

A 39-es számú női marslakó (Forrás: Horvát Haderő, OSHR)

A szolgálat várhatóan három hónapig tart, a kiképzést 650 katonai oktató vezeti majd. A rendelkezésre álló információk szerint a kötelező katonai szolgálatot úgy ütemezik be, hogy az ne befolyásolja a felsőoktatási tanulmányokat.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a kiképzés ideje alatt szerzett ismeretek és készségek fontosabbak, mint maga a szolgálat időtartama, szerinte azonban a három hónapos kiképzési időszak elegendő lesz ahhoz, hogy az újoncok elsajátítsák a szükséges katonai készségeket.

A projekt nagy logisztikai és pénzügyi terhekkel jár, mert komoly infrastrukturális beruházásokra lesz szükség a katonai objektumok és a laktanyák fejlesztéséhez.

Kell-e a kötelező katonai szolgálat?

A kötelező katonai szolgálat 2008-ban történt felfüggesztése óta a horvát katonai infrastruktúra leromlott, és a katonai oktatók száma is csökkent.

A miniszter szerint ugyanakkor évente tizennyolcezer fiatal férfi szeretne csatlakozni a haderőhöz, miközben a politikai döntés meghozását követően pedig a közvéleményt is tájékoztatják a részletekről, amelyeket már az új összetételű parlamentnek kell elfogadnia.

A sorkatonai szolgálat visszaállításának egyik fő indoka a nemzetbiztonsági helyzet változása. A miniszter kiemelte, hogy veszély vagy agresszió esetén minden 18 év feletti férfi hadkötelezetté válna.

Az új rendszer bevezetésekor azonban lehetőséget biztosítanak a lelkiismereti szolgálatmegtagadásra is, ami azt jelenti, hogy azok számára, akik nem akarnak fegyveres katonaként rohangálni fel és alá, alternatív civil szolgálatot vezetnek be.

A miniszter szerint a kötelező katonai szolgálat bevezetésekor figyelembe veszik ezt a jogot, és alternatív civil szolgálatot biztosítanak azok számára, akik lelkiismereti kifogást emelnek.

Horvátország nem az egyetlen ország Európában, de a Balkánon sem, amely visszaállítja a kötelező katonai szolgálatot.

Kapcsolódó cikk

Stüszi vadász és a negyven rabló, plusz jön a kötelező katonai nyári tábor

Az ukrajnai háború és a növekvő geopolitikai feszültségek hatására más országok is hasonló lépéseket fontolgatnak, miközben jelenleg is számos európai országban létezik kötelező szolgálat, például Ausztriában, Litvániában, Lettországban, Észtországban, Finnországban, Svédországban, Dániában, Cipruson és Görögországban.

Az utóbbi két országban ezt nyilván Törökország közelsége indokolja, a többi országban viszont a potenciális orosz fenyegetettség adhat okot a sorkatonai szolgálatra.

Törökországban is kötelező a katonai szolgálat, Svájcban pedig a hosszú kiképzési időszakot követően a fiatalok kilenc évig tartalékosok maradnak.

Norvégia 2015-ben, mint első európai és NATO-ország, bevezette a nők számára is a kötelező katonai szolgálatot, ami általában 12 hónapig tart. Finnországban évente mintegy huszonegyezer fiatal teljesít szolgálatot, amely 165, 255 vagy 347 napig tart a szolgálati ágtól függően.

Balkáni helyzetkép

A horvát katonai szolgálat visszaállítása ellenére a környező országok, például Bosznia-Hercegovina, Szlovénia és Montenegró jelenleg nem tervezik a kötelező katonai szolgálat visszaállítását, és Szlovénia sem gondolkodik ezen, miközben Aleksandar Vučić szerb elnök évek óta lebegteti a kérdést, ezért nem zárható ki, hogy a szerbek és a horvátok egymást loholják bele a sorkatonai szolgálat bevezetésébe.

Bosznia-Hercegovina esetében a kötelező katonai szolgálat az ismert okok miatt nem tanácsos, és eléggé elképzelhetetlen is.

Zoran Milanović, a BALK által népszerűsített nevén Zoki Bond, üdvözölte a katonai laktanyák felélesztését a horvát városokban, egyúttal viszont figyelmeztetett, hogy biztosítani kell a “megfelelő létszámot”, ami a helyzettől függően nyilván változhat.

A horvát köztársasági elnök szerint Horvátországban több a tudományos fokozattal rendelkező szakember, mint a katona, amiből vagy az következik, hogy a hadsereg létszáma jelentősen alacsonyabb a szükségesnél, ezért persze nem a tudósok számát akarják csökkenti, hanem a katonák számát szeretnék növelni, ami persze komoly költségekkel jár, Milanović szerint az ezzel kapcsolatos kiadások akár több milliárd eurót is kitehetnek.

Nyilatkozat: A cikkben szereplő információk tájékoztató jellegűek és a jelenlegi geopolitikai helyzetre vonatkozóan készültek. Az országok döntései változhatnak, és érdemes a hivatalos forrásokat követni a legfrissebb hírekért