Koszovó a NATO Parlamenti Közgyűlésének társult tagja lett, van válasz a magyar aggodalmakra is

A NATO Parlamenti Közgyűlése jóváhagyta, hogy Koszovó státusza megfigyelő tagból társult taggá váljon. A Szófiában tartott szavazáson a tagországok többsége támogatta a döntést, 14 tartózkodott, egyetlen ország szavazott ellene, egyes pristinai forrásokra hivatkozó szerb sajtóljelentések szerint ez Magyarország volt. A magyar kormány egyelőre hivatalosan nem indokolta a döntést – ha tényleg így van, de az ellenszavazat egyértelműen jelezheti az ország álláspontját a kérdésben. Driton Hyseni, a koszovói fő kormányerőnek számító Önrendelkezés (Vetëvendosje Movement) parlamenti képviselője szerint a megfigyelői státuszból társult taggá történő előrelépés a koszovói parlament és a NATO Parlamenti Közgyűlése között folyó többéves kiváló együttműködésnek köszönhető. A szerb politikai szereplőknek annak ellenére nem sikerült megakadályozniuk Koszovó státuszának felértékelését, hogy számos levelet írtak és folyamatos erőfeszítést fejtettek ki Koszovó tagsági státusza ellen.

Stoltenberg reagálása a „magyar aggodalmakra”

A NATO Parlamenti Közgyűlésének szófiai ülésén magyar szempontból az volt a legfontosabb momentum, hogy Jens Stoltenberg a NATO-erők bevetésével kapcsolatos budapesti aggodalmakra reagálva megjegyezte, hogy a NATO 32 tagból álló szövetség, amelyben mindannyian azonos státusszal rendelkeznek.

– Mindannyian aláírtuk a washingtoni szerződést, a kollektív védelmi záradékot, az egymás védelme és megvédése iránti elkötelezettségünket, és azt, hogy a döntéseket közösen, konszenzussal hozzuk meg

– mondta a főtitkár, aki szerint persze néha a szövetségeseknek konkrét aggályaik is vannak. Stoltenberg arra emlékeztetett, hogy a NATO-n belül hosszú hagyománya van annak, hogy „pragmatikus módszereket” találnak a konkrét aggályok kezelésére, anélkül, hogy aláásnák az egységet és az egymás védelme és megvédése iránti elkötelezettséget.

Van válasz a magyar aggodalmakra is (Forrás: NATO)

– Tehát bármi is legyen az aggodalmuk, biztos vagyok benne, hogy megtaláljuk a módját annak, hogy ezeket anélkül kezeljük, hogy aláásnánk a szövetségesek egymás védelmére és megvédésére vonatkozó alapvető felelősségét, valamint a Washingtoni Szerződésben foglalt valamennyi rendelkezés iránti elkötelezettséget

– jelentette ki Stoltenberg az utóbbi napokban a Budapestről elhangzott aggályokkal kapcsolatban.

Koszovó a NATO-ban látja a jövőt

Koszovó és Szerbia számára egészen másról marad emlékezetes a szófiai találkozó, a NATO Parlamenti Közgyűlése ugyanis a szerb ellenkezések ellenére megadta a társult tagsági státuszt Koszovónak, amely eddig megfigyelőként két székkel rendelkezett. Most, a státuszban történt előrelépésével lehetőség nyílik a koszovói delegáció bővítésére.

Kapcsolódó cikk

Merényletet követtek el a szlovák miniszterelnök ellen, életveszélyes állapotban van

A társult tagok, mint mostantól Koszovó, határozatokat és határozatmódosításokat terjeszthetnek elő. Ezenkívül különleges előadóként szolgálhatnak a bizottságokban, és saját nézőpontjaikat mutathatják be a NATO Parlamenti Közgyűlésének jelentéseiben.

A társult tagok azonban nem szavazhatnak ezekről a jelentésekről, valamint a határozatokról és a vezetésről. Jelenleg kilenc társult tag van, köztük Szerbia és Bosznia-Hercegovina.

Vjosa Osmani koszovói elnök az X platformon köszönte meg a tagországoknak az ajánlás elfogadását, és egyúttal megjegyezte, hogy az általa vezetett ország jövője a NATO-ban van.

– A NATO Koszovó sorsa, és ez a lépés biztosítja, hogy a világ leginkább NATO-párti népének hangja meghallgatásra találjon

– írta Osmani az említett közösségi oldalon, ahol egyúttal ígéretet tett arra, hogy hazája a szövetségeseivel együtt folytatja az erőfeszítéseket, hogy előmozdítsa Koszovó NATO-tagságát.

Vjosa Osmani ezzel a képpel ünnepelte, hogy Koszovó a NATO PA társult tagja lett (Forrás, X platform, Vjosa Osmani)

Albin Kurti koszovói miniszterelnök az X platformon megjegyezte, hogy a küldöttek elsöprő többséggel szavazták meg Koszovó társult taggá válását. Szerinte ez most, „Koszovó felszabadításának 25. évfordulója” előtt különösen aktuális, mivel az a NATO egyik legnagyobb vívmánya volt, amivel kapcsolatban máshol azt hangoztatta, hogy „Koszovó barátai mindig támogatják az országot”.

Megjegyzendő, hogy ez utalás a Kis-Jugoszlávia elleni 1999-es NATO-bombázásokra, amelyek június 11-én fejeződtek be; ezt a dátumot tekinti Kurti hazája felszabadításának, aminek a jövő hónapban lesz a 25. évfordulója.

Ejup Maqedonci koszovói védelmi miniszter a mostani szavazás kapcsán úgy fogalmazott, hogy Koszovó ezzel a döntéssel csak egy lépésre van a teljes jogú NATO-tagságtól, így a mai döntés bizonyára hatással lesz a Balkán stabilitására.

Zdravko Ponoš, a szerb ellenzéki Szerbia Központ (Srbija centar, SRCE) nevű tömörülés vezetője úgy vélte, hogy az ülésen ezúttal egypárti (haladó) delegáció vett részt, amelynek tagja volt Goran Rakić, a koszovói Szerb Lista korábbi vezetője is, aki a banjskai támadást követően mondott le.

Ponoš szerint Koszovó közeledése a NATO-hoz Szerbiában azért nem téma, mert a belgrádi vezetés a nyugati katonai szövetséget továbbra is ellenségnek tekinti, amely „Koszovó tagságát azért tolja, mert szüksége van rá.” Koszovó ugyanakkor tudja, hogy a jelenlegi státusz „tranzitállomás” a NATO-tagság felé, ami a jelen pillanatban nem kötelezi a NATO-t Koszovó megvédésére.

Vasárnap Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke levelet küldött az amerikai delegáció vezetőjének, és kérte, hogy Koszovó ne kapja meg a társult tagságot, mert – mint hangsúlyozta – a státusz odaítélése jutalom lenne Pristinának az Európai Unió közvetítésével folyó párbeszéd obstruálásáért, és a brüsszeli megállapodásokból fakadó kötelezettségek elszabotálásáért.