A boszniai szerbek egyelőre tiltakozó jegyzékkel lázadnak a srebrenicai döntés ellen

A boszniai Szerb Nemzetgyűlés tiltakozó jegyzéket fogalmazott meg, amelyet megküldtek a daytoni szerződés körül bábáskodó országoknak, valamint több más országnak, amelyek a srebrenicai határozat szponzoraként és társszponzoraként jelentek meg. A Banja Lukában elfogadott jegyzék már a címében arra utal, hogy a mostani közgyűlési kezdeményezés nem csak „a bosznia-hercegovinai általános keretmegállapodást” (daytoni szerződés), hanem a nemzetközi jogot is megsérti. A boszniai szerb parlament ezzel elébe ment New York-i közgyűlési szavazásnak, mert a kacifántos megfogalmazásba csomagolva előre jelezte, hogy a boszniai szerb részről az ENSZ-határozatot nem hajtják végre. Milorad Dodik boszniai szerb elnök ezt már napokkal ezelőtt bejelentette, amikor felhívta a figyelmet arra, hogy nem kötelező érvényű határozatról van szó, a most elfogadott szerb jegyzékbe pedig azt is beletették, hogy nemzetközi jogi mechanizmusok beindításával is fellépnek ellene, az önrendelkezés csak „végső soron” került említésre.

Sok országnak megküldték a jegyzéket

Boszniai szerb beszámolók szerint a tiltakozó jegyzék elfogadását nem előzte meg heves vita a kormánypárti és az ellenzéki képviselők között, a 83 tagú boszniai szerb nemzetgyűlés 65 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül fogadta el a jegyzéket, tehát mindenki rászavazott, aki ott volt.

A tiltakozó dokumentumot Horvátországnak (mint szerződő félnek), valamint Németországnak, Franciaországnak, Nagy-Britanniának és az Egyesült Államoknak (mint tanú országoknak) küldték meg, de megkapták más országok is, feltehetően azok, akik részt vettek az ENSZ-határozat szponzorálásában vagy társ-szponzorálásában.

Boszniai szerb résztől kiemelik, hogy a bosznia-hercegovinai elnökség jogosult a külpolitika vezetésére, és hogy a srebrenicai népirtásról szóló végleges ENSZ-határozat tervezetét az említett elnökség részvétele vagy jóváhagyása nélkül, valamint a Bosznia-Hercegovinán belüli konszenzus hiányában nyújtották be az ENSZ Közgyűlésének.

A Banja Lukai-i jegyzék külön kiemeli, hogy Horvátország, mint szerződő fél, köteles tiszteletben tartani a Bosznia-Hercegovinában kialakított hatalmi megoszlást és az ottani elnökség hatáskörét.

A dokumentum szerint az általános nemzetközi jogi kötelezettségek mellett a tanú országok megsértik fiduciárius (szavatoló) kötelességeiket, amivel megszegik az általános keretmegállapodás (daytoni szerződés) rendelkezéseit.

Továbbá, a tanú országok, mint fiduciáriusok, kötelesek támogatni az erkölcsi és etikai viselkedés normáit, megakadályozni a konfliktusokat, és pártatlanul szolgálni az összes szerződő fél érdekeit, diszkrimináció vagy kivételezés nélkül.

A boszniai szerb parlament szerint a Srebrenicáról szóló határozat elfogadásával az általános keretmegállapodás célja sérült a szerződő felek, a tanú országok és más országok szerb részről vitatott tevékenysége által, amely konkrét, destabilizáló hatásokat eredményezett a regionális biztonságra és a megállapodás hatalmi megosztásának érzékeny egyensúlyára.

Nem tartják magukra kötelezőnek

A kacifántos megfogalmazásból az is kiderül, hogy boszniai szerb részről az ENSZ-határozatot nem hajtják végre, mert amint azt korábban Milorad Dodik boszniai szerb elnök hangoztatta, egy nem kötelező érvényű határozatról van szó, de a most elfogadott szerb jegyzékben azt is jelezték, hogy nemzetközi jogi mechanizmusok beindításával is fellépnek ellene.

A tiltakozó jegyzék szerint a súlyos jogsértések fényében a Szerb Köztársaság azonnali intézkedést követel a fenti tevékenységek megszüntetésére és a nemzetközi jogi keretek visszaállítására, valamint a szerződéses kötelezettségek betartására, egyúttal követelik, hogy a szerződő felek, a tanú országok és más országok adjanak hivatalos választ azokkal az intézkedésekkel kapcsolatban, amelyeket a helyzet orvoslására és a „jövőbeni jogsértések” megelőzésére hoznak.

A boszniai szerbek azt is közlik, hogy a tiltakozó jegyzék figyelmen kívül hagyása és a korrekciós intézkedések elmulasztása mentesítheti a Szerb Köztársaságot a bosznia-hercegovinai elnökség megkerülésének és a srebrenicai népirtásról szóló határozatból származó bármilyen kötelezettség alól.

Banja Lukából jelezték, hogy ha a tiltakozó jegyzékre nem kapnak elfogadható választ, akkor a Szerb Köztársaság nemzetközi jogi mechanizmusok igénybevételéhez folyamodhat a viták békés rendezése érdekében, beleértve, de nem kizárólagosan a választottbírósági eljárást, nemzetközi pereket, a megállapodás felfüggesztését vagy érvénytelenítését, és végső soron az önrendelkezést.

A boszniai szerbek a jegyzékben annak a reményüknek adtak hangot, hogy a szerződő felek, a tanú országok és más országok komolyan veszik a kérdést, és gyorsan cselekszenek a nemzetközi jog elveinek támogatása érdekében. A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje ezt a tiltakozó jegyzéket továbbította a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagjának, Željka Cvijanovićnak, további intézkedés céljából.