Connect with us

Jeszenszky Géza

„Te kit választanál?” – Szlovákiától Romániáig a Balkánon át

Nagyot fog változni körülöttünk a világ 2024-ben, a “felbolydult történelem” miatt olyan idők jönnek, amelyeknek az abnormalitása új helyzeteket teremt, ezért nehéz kitalálni, hogy mi vár ránk holnap. Közép-Európa több országában és a Balkánon választások lesznek, amelyek egy ideig meghatározzák az élet menetét. Miután egy forrongó térségről van szó, nem mindig tudjuk, hogy meddig, és milyen végkifejlettel. Jeszenszky Géza alábbi cikke azokat a dilemmákat villantja fel, amelyekkel a térség nem először szembesül a történelem folyamán, rámutatva a legfőbb kérdésre, hogy Kelet vagy Nyugat?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Turbulens választási év lesz az idei? Te kit választanál?
Turbulens választási év lesz az idei? Te kit választanál?
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Április 6-án elnököt választ Szlovákia, az év hátralévő részében pedig Horvátország, Észak-Macedónia és Románia is. Az utóbbi kettőben parlamenti, sőt Romániában önkormányzati választások is lesznek az idén. Ausztria is az ősszel választ új parlamentet, és ez dönti el, ki lesz nyugati szomszédunkban a kancellár, vagyis a kormányfő. Ráadásul június 9-én az Európai Unió összes országában megválasztják az Európai Parlament következő ciklusának a képviselőit. Nálunk meg az önkormányzatok polgármestereit és képviselőtestületeit is. A feledhetetlen rock-musicalban István, a jövendő király fölteszi a kérdést: „Valakinek holnap le kell tépni magáról a láncot / Ó, mondd, te kit választanál?” Ha ma – szerencsére – láncokat nem is kell letépni, de nagy a tétje ezeknek a választásoknak: a nyugati, vagy a keleti orientáció felé mozog egész Közép- és Délkelet Európa, Moszkva vagy Brüsszel lesz az iránytű, erősödik és bővül-e az Európai Unió, vagy gyengül?

A Kelet és a Nyugat áll szemben egymással

Lehet, hogy a szlovákiai magyarokon múlik, hogy ki lesz Szlovákia következő államelnöke. Április 6-án eldől, hogy Zuzana Čaputová példaszerű öt éve után az EU- és általában nyugatbarát politikusnak bizonyult Ivan Korčok, 2020 és 2022 közötti külügyminiszter személyében korlátozó tényezőt, ellensúlyt kap-e Robert Fico miniszterelnök nyíltan orosz, pontosabban Putyin-barát kormánya?

A szlovákiai magyarok még emlékezhetnek arra, hogy Robert Fico pártjának, a Smernek a jó hat évi kormányzása alatt számos magyarellenes, szlovákosító intézkedést vezettek be: betiltottáka kettős állampolgárság lehetőségét, a szlovák nyelvtörvény módosításával korlátozták a magyarok anyanyelvhasználatát, megerősítették a magyarok kollektív bűnösségét rögzítő Beneš-dekrétumookat, a szlovákiai magyar iskolákban használt tankönyvekbe szlovákul kerültek be a helységnevek, a pozsonyi várban pedig fölállították az utólag „ószlovák királynak” kikiáltott Szvatopluk nyolcméteres lovasszobrát. (Úgy tűnik, hogy a budai várban ezekre már nem emlékeznek.)

Korčok szombat esti első fordulós győzelmi beszédében néhány szót magyarul is szólt, és arról beszélt, hogy sajnálja, amiért sokan magyarellenes politikusként kategorizálják őt. Most a szlovákiai magyarok lehetőséget adhatnak neki annak a bizonyítására, hogy az ország magyar nemzetiségű polgárainak jogai és jóléte is szívügye. Fico és szövetségese, Pellegrini esetében erre kevesebb esélyt látok.

Az áprilisi választás nemcsak Szlovákia ügye, egész Közép-Európáé. Térségünkre ma nem a nyugati és bizánci kereszténység közötti Huntington-féle válaszvonal jellemző, itt a Kelet és a Nyugat áll szemben egymással. Azaz a valódi, liberális demokrácia és az illiberálisnak elnevezett fogyatékos demokrácia. A szabadság, a jogállam és a jólét áll szemben a tekintélyuralommal, a korrupcióval és a gazdasági stagnálással. Kérdéses, hogy melyiket jobb választani?

Vajon melyik urat jobb választani? (A kép illusztráció)

Vajon melyik urat jobb választani? (A kép illusztráció)

A Balkán és a választások

Bosznia-Hercegovinában 2022. októberében tartottak választásokat. A bosnyák-horvát föderáció azóta is igyekszik a nyugati normákat és elvárásokat követni, de a Szerb Köztársaságnak nevezett részben a Moszkva és Budapest által támogatott Miroslav Dodik célja továbbra is az elszakadás. Az ország ugyan elnyerte az EU-tagjelöltség státusát, de kérdés, hogy ez elegendő lesz-e az egyben tartásához.

A tavaly decemberi szerbiai parlamenti választások (vitatott) eredménye a Kelet felé mutatott, ha nem is a választók meggyőző többségével. Ezzel szemben Montenegró bíztató képet mutat: miniszterelnöke a Balkán Svájcának és Európa Szingapúrjának nevezte, és ez nem is tetszett Moszkvának. Ursula van den Leyen EU bizottsági elnök októberi podgoricai látogatásán meg is dicsérte a fekete hegyek kicsiny, de természeti szépségekben gazdag országát.

Az április 17-i horvátországi parlamenti választásokon kölcsönös korrupciós és egyéb vádaskodások mellett számos párt küzd a mandátumokért. A rendszerváltozás óta többnyire győztes jobbközép HDZ most is esélyesebb a széttagolt, bár most összefogni törekvő ellenzékkel szemben. Viszont az ország nyugatos orientációjával minden számottevő politikai erő egyetért, és ez megnyugtató minden brüsszeli intézmény számára.

Nagy a tétje az Észak-Macedóniában április-májusban sorra kerülő elnök- és parlamenti választásoknak is. Folytatódik-e a Nyugat-barát irányzat, aminek – nem mellesleg – része a szláv és az albán lakosság közötti, jónak mondható viszony. Ha mindkét nemzeti közösség, illetve azok jelenleg kormányon lévő pártjai, fenn tudják tartani ezt a példás együttműködést, az követendő modell lehet sok más ország számára. Lehetséges, hogy Észak-Macedónia egy balkáni Dél-Tirol lesz?

Az erdélyi magyarság jövője

Különleges eset Románia, magyar szemszögből mindenképpen. Ott négy választást kell tartani az idén: elnöki, parlamenti, európai parlamenti és helyi önkormányzati választásokat. Eldőlt, hogy az Európa-parlamentit és az önkormányzatit ott is összevonják, mint Magyarországon történt. A jelenleg kormányzó koalíció két pártja ugyan eltérő pártcsaládhoz tartozik, de az előbbire közös listát állít, úgymond a szélsőséges-szuverenista-populisták ellen. Sőt a jelek szerint az önkormányzati helyeken osztozni készülnek.

A magyar Transtelex portál véleménye szerint „borítékolható, hogy a PNL-PSD koalíció tarolni fog minden vonalon.” Szerintem magyar szempontból még ez lenne a legjobb, kivált, ha visszaszorítaná az AUR (Szövetség a Románok Egyesítéséért) nevű pártot, amelyről teljes joggal állapította meg Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, hogy „ma Románia és a magyarok legfőbb ellensége George Simion és az AUR.” Elég csak fölidézni az Úz-völgyi katonatemető elleni merényleteket.

Az erdélyi magyarság jövője szempontjából sorsdöntőnek tartom, hogy az idei választásokon az RMDSZ elérje a parlamenti küszöböt, és így tovább küzdhessen a nehezen kivívott kisebbségi jogok megőrzéséért, sőt további erősítéséért. Ha minden erdélyi magyar választó átérezné, megértené, mi a tét, és a románoknál nagyobb arányban venne részt a júniusi összevont választásokon, akkor nőne a súlya az Európai Parlamentben, és azon belül az Európai Néppártban. Egyúttal a nemzeti kisebbségek jogaiért már eddig is kiálló EP hangja is erősödne, a kisebbségvédelmi kezdeményezések jobban eljutnának az EU „kormányához,” a Bizottsághoz.

Ami az elnökválasztást illeti, a német (erdélyi szász) származását nem igen hangoztató Johannis (korábban még így írta a nevét) már nem választható újra. A verseny nyílt, nyilván lesz egy magyar jelölt is. Ha esélytelen is, de ha a magyar szavazók jóvoltából jól szerepel, akkor a második fordulóban ismét a magyar szavazatok dönthetik el az eredményt. Hátha magyar szempontból nem a rossz és a még rosszabb között lehet majd választani.

Még egy fontos választásra sor kerül hamarosan, ez nem közép-európai, hanem világpolitikai jelentőségű: ki lesz a NATO főtitkára a kiváló munkát végző, de tisztségében tovább már meg nem hosszabbítható norvég Stoltenberg utódja? A jelöltek, sőt az esélyesek között ott van a jelenlegi román államfő is. Johannis szívesen lenne a szervezet következő főtitkára, és ez minden bizonnyal garantálná, hogy az Ukrajna elleni agresszió ügyében a NATO folytassa a jelenlegi határozott irányvonalát. A hírek szerint azonban Johannis egy komoly EU-pozícióval is elégedett lenne. Bárhogyan is alakul a jövője, látható, hogy lojális szövetségi politikájával Románia helyzete tovább erősödik.

Vissza Szlovákiához

Visszatérve Szlovákiához, összeurópai szempontból is igen fontos az elnökválasztás, erősül vagy gyöngül az euroszkeptikus irányzat.

Szlovákiában még lehet választani elnököt az Európai Unió elvei és értékei mellett kiálló ellenzéki, és a kormánykoalíció Oroszország iránt baráti gesztusokat tevő jelöltje között. De joggal olvassuk a Szemlélekben a szlovákiai Ódor Lajostól, aki magyar létére egy évvel ezelőtt az átmeneti szlovák kormány elnöke lehetett: „Látok egy jelentős különbséget Magyarország és Szlovákia között. Nem jó az a demokrácia, amely állóvízzé válik. Külsőleg demokráciának látszik, de ha sok év óta nem változik benne semmi, akkor kezd megbüdösödni. Akkor jó a demokrácia, ha változnak a kormányok, ha változatos a társadalmi párbeszéd is. Nálunk a civil társadalom még létezik, és sokakban él a remény Szlovákiában arra, hogy a Fico-kormány nem tudja úgy bebetonozni magát, mint az Orbán-kormány.”

Remélem, hogy Európa keleti felében a jövőben nem a sztálini időkre emlékeztető oroszországi elnökválasztás lesz a példa.


Mini közvélemény-kutatás


Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.


Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.


16
Ha nem egy ország sorsa lenne a tét ilyen vészterhes időkben, akkor csak egy popcornt kérnénk

Ki nyeri a szlovák elnökválasztás második fordulóját április 6-án?

If 'Other' is filled, checked answers are ignored.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Három nap legjava