Örök élet, ingyen sör: hivatalosan is beindul a választási kampány Horvátországban

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Miután pénteken éjfélkor lezárul a választási listák leadása az országos választási bizottságnál, Horvátországban hivatalosan is kezdetét veheti a kortesháború, mivel azonban az országban objektíve nincs valamilyen égető kérdés, amit gyorsan, minél előbb kellene rendezni, a választási programok is ezt tükrözik. Mindenki a helyzet javítását ígéri, nem forradalmi változásokat, a különbség a feltételesen vett baloldal és ismét csak feltételesen vett szélsőjobb között annyi, hogy az előbbi több LBGTQ-jogot ígér, az utóbbi pedig kevesebb migránst. Közben mindenki meg szeretné oldani a demográfiai válságot, de sajna, mint ez a választási programokból kiviláglik, senkinek halovány miniszteri fogalma sincs arról, hogy ezt hogyan lehetne a gyakorlatban is megvalósítani. Ilyenkor szokott előkerülni Magyarország példája, ahol a kormány belead apait-anyait – legalábbis az átlagos európai intézkedésekhez mérten – a népszaporulat növelése érdekében, vagy legalábbis kívülről úgy tűnik.

A gyermekáldás és az optimizmus

A horvát javaslatok a magyarokhoz képest eléggé szerények, mondjuk, a kormánypárt azt ígéri, hogy a következő időszakban eléri azt a célt, hogy minden gyermeknek biztosított helye legyen az óvodában. A tudósító ötcentes magánvéleménye szerint, e kérdés megoldása meghaladja a politikusok értelmi képességeit, igaz a tudósítóét is, de most nem ez a lényeg.

Kapcsolódó cikk

Az a fránya demográfia! A horvát kormány hatodszor is nekirugaszkodik a stratégiának

Szerintem, amikor a demográfiáról beszélünk, szinte minden egyes esetben az anyagiakat helyezzük előtérbe, és megfeledkezünk a lélektani összetevőkről.

Az eddigi tapasztalatok szerint ugyanis az anyagi jólét nem biztosítja a népszaporulat kívánatos arányait – lásd Skandinávia, Svájc, Japán, stb. –, ahogyan a rendezett társadalmi viszonyok, gazdasági-politikai stabilitás sem.

Például Izraelben, ahol mindig van valamilyen cirkusz, és ahol, ha nincs háború a terrorveszély tényleges, mindennapi jelenség, nincs semmilyen gond sem a demográfiával. Vagy Afrikában, ahol az embereknek a szó szoros értelmében nincs mit enniük, annyi a gyerek, hogy nem tudnak mit kezdeni vele.

Szerintem a gyermekáldás szoros összefüggésben van az optimizmussal és a családi neveléssel, mármint abban az értelemben, hogy mit várunk az élettől. Addig, amíg az emberek hozzáállása a világhoz az, hogy minden sz*r, illetve olyan családi környezetben nevelkedik a gyerek, ahol nincs semmilyen melegség, nincs meg az összetartozás öröme, nem lesz utód sem.

A horvát választási kampány várható irányai és eredménye

Mielőtt még végképp elszaladna velem a szekér, visszakanyarodunk a horvátországi helyzetre.

Ha a kormánypárt és az ellenzék egymásnak feszülését tanulmányozzuk, a következő stratégiák látszanak kibontakozni: az ellenzék arról igyekszik majd meggyőzni a választópolgárokat, hogy a jelenlegi kormány korrupt gazemberek gyülekezete, akiket saját jól felfogott érdekünkben mielőbb le kell váltani, és behelyettesíteni őket az ellenzék bölcs, jóindulatú és tetőtől-talpig becsületes képviselőivel.

Zoran – Zoki Bond – Milanović köztársasági elnökként szítja a tüzet, és lényegében a szociáldemokraták választási ígéreteit ismételi, amelyek között a legütősebb a nyugdíjak emelése az átlagfizetés 50 százalékára.

Ezzel kapcsolatban olvastam egy jópofa kommentet a Večernji list portálján, amely szerint ha Milanović lesz a kormányfő, minden bevétel 20-30-szor nagyobb lesz, csak éppen nem euróban, hanem dinárban – az ex-jugoszláv/szerb valutára célozva ezzel.

Dől a lé ezerrel (A kép illusztráció)

Milanović, akit újabban kezdenek stand-up elnöknek becézni, egyúttal kilátásba helyezte, hogy amennyiben ő lesz a miniszterelnök, megrendszabályozza a bankokat és a kereskedelmi láncokat, amelyek véleménye szerint a „bőrt nyúzzák le a horvát ember hátáról”. No, meg az INÁ-t.

A Szociáldemokrata Párt (SDP) gazdasági választási programjának fontosabb pontjai a következők:

• a magasabb béreket fizető és nagyobb hozzáadott értéket teremtő vállalkozók alacsonyabb társasági adókulcsokon keresztül történő közvetett támogatása,
• az extraprofitorientált ágazatokra, például a nagykereskedőkre, bankokra és végrehajtókra kivetett adók bevezetése,
• az innováció és a beruházások ösztönzése az ország regionálisan elmaradott részein,
• valamint a zöld átmenet.

A fizetések és a nyugdíjak emelése, az átlagfizetések vásárlóerejének növelése és az egyenlőtlenségek csökkentése az SDP gazdasági részének alapvető üzenetei a választási programban, amelyeket Josip Tica közgazdász, valamint Branko Grčić és Boris Lalovac volt miniszterek írtak.

Az egyetlen komoly párt

Mindezzel szemben a kormánypárt arra építi a választási kampányát, hogy jelenleg Horvátországban nincs egyetlen komoly politikai párt sem a HDZ-n kívül.

Ezt azzal támasztják alá, hogy az elmúlt nyolc évben sikeresen átvezették az országot a válságok sorozatán, megvalósítottak minden választási ígéretet, beleértve a schengeni övezethez való csatlakozást, az euró bevezetését és a pelješaci híd megépítését.

Ezen felül a választási kampány során nem veszekedni, személyeskedni akarnak, mert végül is egyesekkel szemben ők mégiscsak úriemberek, hanem bemutatni a polgároknak azt a jövőképet, amit a kormánypárt vezetésével valóra váltanak.

Közben Andrej Plenković miniszterelnök is beadta a derekát, és a választási siker érdekében TikTok videóban jelentkezett, amellyel a fiatalokat célozta meg, egyelőre minden érdemi mondanivaló nélkül.

Nem kizárt, hogy a negatív hozzászólások és a csúnya beszólások garmada elveszi a horvát miniszterelnök kedvét a TikTok-tól, nem úgy néz ki, hogy jól jön ki belőle, ha csak nem vet be egy „botfarmot”.