Connect with us

Szerbia

DRÁMA: A PÉNZNYELŐ Csaknem húsz éve tart a Szabadkai Népszínház felújítása

A társulatok átköltöztek a „csipkegyárba”, ahol áldatlan körülmények között azóta is végzik a munkájukat, legjobb tudásuk és tehetségük szerint, de méltatlan körülmények között. Színpadra a Jadran mozi igencsak romos épületében állnak, ami – mint öt évvel ezelőtt írtuk – nem színház, hanem légópince. A magyar társulat előadásait azonban – kivéve, ha nem szórakoztató, táncos darabról van szó – tucatnyi, legfeljebb 20-30 néző látja. Valószínűleg ez is volt a cél, a magyar kultúra elsorvasztása Szabadkán

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A Szabadkai Népszínház épülete, baloldalt a korzóval
A Szabadkai Népszínház épülete, illetve ami maradt belőle. Több évtizedes kitartó munkával sikerült lepusztítani és kiiktatni a kulturális életből a lassan szerb provinciális várossá váló Szabadkán (Fotó: BALK)
A cikk meghallgatása

Egy dolog nem változott az elmúlt bő száz év alatt Szabadkán: továbbra is szeretjük a megalomán projekteket. Egy a bökkenő, hogy míg a 21. században évtizedekbe telik mire befejezzük őket, addig elődeink egy-két év alatt felépítettek olyan épületeket, mint a Zsinagóga vagy a Városháza. Mi viszont tizenöt év alatt képtelenek vagyunk egy felújítást befejezni, amire kitűnő bizonyíték a Szabadkai Népszínház épületének esete.

A permanens felújítás

Az 1854-ben épült szabadkai Népszínház épülete az egyik legrégebbi épület volt a városban. Latabár Endre, Blaha Lujza léptek itt színpadra, a szállodában Vajda János költő vendégeskedett, a színházban sokszor megfordult Kosztolányi Dezső és Csáth Géza. Ezért is (volt) fontos az épület.


Öt évvel ezelőtt írtuk

Ez nem színház, hanem légópince

Lehangoló azonban, hogy a Szabadkai Népszínháznak otthont adó egykori Jadran mozi ma már egy “elhanyagolt légópincére” hasonlít, aminél a közönség és a színészek is többet érdemelnek.

A BALK a szabadkai városházán úgy értesült, hogy a tervek szerint a Szabadkai Népszínház “új épületet” kap.

Az igazság az, hogy ígéretek eddig is voltak, ám azok több évtizede nem teljesültek.

A magyar színházi kultúra pedig továbbra is mostohagyermek Szabadkán. Vagy talán nem?


A színház kálváriája Ljubiša Ristić avantgárd rendező igazgatói kinevezésével kezdődött 1985-ben, noha az épület állaga már korábban is hagyott kívánnivalót maga után. Vannak, akik emlékeznek még rá, hogy már a hetvenes években is folyamatos volt a felújítás (iránti vágy).

A koszovói születésű Ristić igazgató úr – aki nemrégiben még a kormányközeli Pink Televízióban vendégeskedett – a „multikulturális” színházpolitika jegyében a magyar és a szerb társulatot összevonta, aminek eredményeként a magyar társulatból rövidesen szinte senki nem maradt. Akkor a hagyományokon alapuló színházat értő és igénylő közönség teljesen elidegenedett a Szabadkai Népszínháztól.

A kamarateremben 2006-ban volt az utolsó előadás. Az épület bontása az akkori magyar városvezetés (Kucsera Géza volt a polgármester) és a Vajdasági Magyar Szövetség, valamint Lovas Ildikó, akkori városi művelődési tanácsos vezényletével zajlott. Akkor az épület főhomlokzatát őrizték csak meg, a hat oszloppal, valamint a beltérben a kamaraterembe és a nagyterembe vezető lépcsőt és előteret.

A bontás elleni tiltakozást és petíciót 5000 ember írta alá, népszavazást követelve, ezt azonban elvetette az önkormányzat.

A szabadkai zsinagóga felújításával is évtizedeket kellet várni

A szabadkai zsinagóga felújításával is évtizedeket kellet várni, amíg végül a magyar állam nem nyúlt a zsebébe (Forrás: BALK)

A társulatok átköltöztek a „csipkegyárba”, ahol áldatlan körülmények között azóta is végzik a munkájukat, legjobb tudásuk és tehetségük szerint, de méltatlan körülmények között.

Színpadra a Jadran mozi igencsak romos épületében állnak, a magyar társulat előadásait azonban – kivéve, ha nem szórakoztató, táncos darabról van szó – tucatnyi, legfeljebb 20-30 néző látja. 2024-et írunk.

Milliók röpködtek – euróban, téglák tűntek el, százezrével

Amikor 2007-ben megkezdődött a bontás, valamivel több mint 3 millió euró állt rendelkezésre. A megállapodás szerint a költségeket 45-45 százalékban a tartomány és a köztársaság költségvetéséből biztosították, az építési költségekre 10 százalékot kellett előteremtenie a városnak minden felújítási fázishoz.

Az akkori számítások szerint 24 millió euróra lett volna szükség, hogy a munkálatok befejeződhessenek, a színház működni kezdjen.

A Vajdasági Újságírók Független Egyesületéhez tartozó VOICE portál legutóbbi közérdekű adatigénylésére az a válasz érkezett, hogy eddig mintegy 2,1 milliárd dinárt (cirka 18 millió euró) költöttek az épület rekonstrukciójára, 2023 elején pedig további 1,155 milliárd dináros (közel 10 millió euró) közbeszerzést írtak ki, ami már meghaladta a 27 millió eurót, és tudni lehetett, hogy ez az összeg sem lesz elég a befejezéshez – ezzel kapcsolatban 36 millió eurónál tartunk.

Az első szerződést a színház felújítására vonatkozó projektdokumentációról még 2003 február 12-én írták alá, vagyis 21 évvel ezelőtt. Már ebben a dokumentumban közösséget vállalt a Szerb Köztársaság, vagyis az ország, a tartomány és a város a közös finanszírozás érdekében.

A végleges dokumentumot 2006. december 21-én írták alá. Ebben az áll, hogy a beruházás értéke 24 millió euró, a munkálatokat pedig 2010-ig befejezik.

Mondani sem kell, nem fejezték be. Kiemelt jelentőségű beruházássá viszont csak 2016-ban nyilvánították, azóta mondható folyamatosnak a támogatása, de közben a járvány, a gazdasági válság ismét közbeszólt a munkálatok dinamikájába.

A Népszínház más szögből

A Népszínház más szögből, amelyből jobban látszik, hogy mekkora a felújításnak nevezett pusztítás mértéke, Műemlékvédelemről szó sincs!

Első körben az elképzelés az volt, hogy 17 500 négyzetméternyi hasznos terület lenne az épületben, amelyből 500 négyzetmétert kiadtak volna.

A Szabadság tér felé 29, a Korzó felé 24 méter magas épületet terveztek. Később azonban a városi képviselő-testület ülésén arra kérték a projektvezetőt és a beruházót, hogy tervezze és gondolja át az épület magasságára vonatkozó elképzeléseit.

2008-ban az építkezés a gazdasági válság miatt megállt, de erről hivatalos döntés csak 2011-ben született.

Két évvel később döntöttek a beruházás folytatásáról, Szabadka város pedig átvette a Népszínháztól a beruházó szerepét. Ekkor derült ki, hogy 2007. és 2013. között összesen 486 millió dinárt költöttek az épületre a tartományi és a köztársasági költségvetésből, a városi pénzekkel együtt pedig 553,4 millió dinárt.

A Jadran mozi épülete

A Jadran mozi pusztuló épülete, amelyben a légópince van. Közel három évvel ezelőtt, tehát 2021-ben sikerült odabiggyeszteni elé I. Péter szobrát, a miheztartás végett, a szerb-magyar barátság jegyében

A magasságot ekkor 22,43 méterre csökkentették a Szabadság tér felől és 18,3 méterre a Korzó felől. Az összterületet 17.500-ról 14.200 négyzetméterre csökkentették, 500 helyett pedig 4.700 négyzetmétert szántak kommerciális, vagyis bérbe adható területnek.

Döntöttek arról is, hogy három helyett két terem lesz: a nagy 550 hellyel és a koncertterem 450 férőhellyel.

A módosítások 8 millió eurós megtakarítást jelentettek akkor. Azonban ebből sem lett semmi. Közben a Szerb Haladó Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség került hatalomra a városban, a tartományban és köztársasági szinten is.

Szintén a VOICE adatai szerint 2014 és 2022 között összesen 1,55 milliárd dinárt költöttek a színházra, ami jóval több, mint amennyit eredetileg terveztek.

Amikor pénz volt, akkor számos gond övezte a kivitelezést – két esetben is meg kellett semmisíteni a közbeszerzést, a legutóbbira több mint két éven át vártunk. Közben pedig a már felépített épületrészek folyamatosan mentek tönkre.

A 2010-es év folyamán került nyilvánosságra a Szabadkai Népszínház épületének bontása során eltűnt 400 ezer régi tégla esete. Ezeket az épület helyreállítása során kellett volna visszaépíteni, de az akkori kivitelező, a Panongrad telephelyéről szőrén-szálán eltűntek, mindössze egy jelképes mennyiség maradt ott – mutatóba.

A Népszínház igazgatónője bűnvádi feljelentést tett az ügyben, a bírósági tárgyalás befejeződött, és megszületett az elmarasztaló ítélet is, de az indoklásból kimaradt, hogy hová tűntek valójában a téglák, írta akkor a Magyar Szó.

Az Ígéretek Földje

Már a beruházás legelején, amikor még nagyobb termekről és kisebb kommerciális tartalomról beszéltünk, mindenki arra a kérdésre várta a választ, ki tartja majd fenn ezt az épületet, hiszen a helyi színháznak erre nincs kerete.

A legutóbbi megállapodás szerint a költségek 60 százalékát a tartománynak, 40 százalékát pedig a városi önkormányzatnak kell biztosítania. Remélhetőleg egy részét a bérleti díjakból.

Ana Brnabić kormányfő 2020-ban járt Szabadkán, akkor azt ígérte, hogy a Népszínház 2021-re elkészül. Később Igor Mirović tartományi kormányfő 2023 szeptember elsejét, majd 2023 decemberét, végül 2024 tavaszát emlegette végső dátumként.

Jelenleg az épület felújításának 8/2-es fázisa zajlik. Bemenni az épületbe nem lehet, a magyarázat szerint a munkálatok jellege miatt. A költségek 500 millió dinárral nőttek, 1,6 milliárd dinárra, a kivitelezés ideje pedig 240 nap helyett 390 napra.

A városi költségvetésből 2024-ben végül 1,7 milliárd dinárt írtak elő a Népszínház épületének befejezésére. A 2025-ös évre 643,5 millió dinárral tervez az önkormányzat, ebből fejeznék be a koncerttermet. A költségvetésből az is kiderül, hogy 2015 óta a jövő évivel egyetemben, 4,3 milliárd dinárt költöttek a Népszínház épületének felújítására, vagyis több mint 36 millió eurót.

Az átadást április 22-re ígérték egy hónappal ezelőtt. Hogy azért-e, mert a fővárosi választásokat eredetileg április 28-ára tervezték, nem tudni. Hamarosan kiderül, hiszen ha ez is kampányfogás, akkor az átadásra minden bizonnyal május végéig kell várnunk, hiszen a belgrádi választásokat közben június másodikára csúsztatták át.

A magyar társulatnak pedig igyekeznie kell, hiszen a 400-500 fős termeket meg is kell tölteni: egyelőre úgy tűnik, hogy ezt legfeljebb egy-két vidám, operettjellegű előadással lehet csak elérni. Mert a húsz év alatt, amíg a politikusok a grandiózus színházépítéssel voltak elfoglalva, Szabadkán csaknem 20 ezerrel csökkent a lakosság, és 13 ezerrel a magyarok száma.



Mini közvélemény-kutatás


Az alábbi közvélemény-kutatás csak a BALK olvasóinak véleményét tükrözi, és semmiképpen sem tekinthető átfogó, reprezentatív felmérésnek. A mini közvélemény-kutatás eredményére történő esetleges hivatkozás alkalmával ezt mindenképpen figyelembe kell venni. Ez a véleménynyilvánítás névtelen, eredménye semmilyen más célt nem szolgál, mint a tájékoztatást, elegendő szavazat esetén a BALK cikkeiben alkalomadtán hivatkozni fogunk rá. Egy látogató csak egyetlen szavazatot adhat le.


Ha nem tetszenek a felkínált opciók, magad is adhatsz hozzá egy újabb válaszadási javaslatot. Ehhez kattints a megfelelő mezőbe, és kezdj el gépelni! Az általad felkínált javaslat szerkesztőségi jóváhagyást követően kerül a listára.


69
Több évtizedre volt szükség a Szabadkai Népszínház felújítására, vagy inkább elpusztítására, nézőpont kérdése.

Vajon átadják-e a Szabadkai Népszínházat május végén?

other answer noteIf 'Other' is filled, checked answers are ignored.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava