December 20-án, pénteken este mutatták be Szabadkán Somogyi Gyula, Eisemann Mihály és Zágon István zenés vígjátékát, a Fekete Pétert. A bemutató után Mezei Zoltán rendező arról beszélt a BALK-nak, hogy a börleszk világának megidézése jól illik Fekete Péter karakteréhez. A nézők még nem is látták, de már most nagyon szeretik a darabot, a következő előadásokra ugyanis minden jegy elkelt. Szabadka azonban kis “nézőpotenciállal” rendelkezik, ezért kérdés, hogy meddig megy a darab. A bátortalanabb nézőket elriaszthatják azok az áldatlan körülmények, amelyek között a Szabadkai Népszínház kénytelen működni.
Rajzolt világ
Fekete Péter a világ legpechesebb embere, aki mindenhol csak bajt okoz. Kéményseprőként botlik be a színpadra, de hiába tartja a hiedelem úgy, hogy a kéményseprők szerencsés emberek, neki még így sem nagyon sikerül megtalálni a szerencséjét.
A szerelmet viszont nem kerülheti el, amitől váratlan fordulatot vesz az élete, ha akarja, ha nem.
ELSŐ NYERSINTERJÚ: Amikor a riporter nem tudja eldönteni, hogy tegeződjön, vagy magázódjon
– mutatott rá a rendező a Fekete Péter “börleszkesítésének” a lényegére.
Mivel a börleszk leginkább a filmtörténet “fekete-fehér” korszakához tartozik, ezért nem véletlen, hogy a díszleteket is ez a két szín uralja.
A darab apolitikus ugyan – ezért direkt politizálás nincs benne – de Mezei Zoltán egyik tanárát idézve azt mondta, hogy ha egy színész felmegy a színpadra, és tesz valamit – abban már van politika.
Erre edzettünk
A Pierre Lenoirt, vagyis a Fekete Pétert alakító Hajdú Tamás úgy véli, hogy a saját életében nem illik rá a címszereplőt jellemző ügyetlenség.
MÁSODIK NYERSINTERJÚ: Amikor a zenészek elbontják a fél hátteret
– mondta a címszereplő.
A Fekete Péter valójában sokszereplős nagyszínpadi darab, a szabadkai előadásban azonban mindössze hat színész van a deszkákon, ezért van aki öt személyt is alakít. Igaz néha a zenekar tagjait is bevonják a játékba.
A kevés szereplős darabokban nagy teher hárul a színészekre, a szabadkai Fekete Péterre ez fokozottan igaz.
Szabadkán nem túl nagy a nézőtábor, de Hajdú Tamás szerint a zenés darabok kivételek, mert azokat sokan többször is megnézik. Ha egy évadban nincs egyetlen zenés darab sem, akkor a közönség megfogyatkozik.
Színházi “workshop”
A Colette szerepét játszó Fülöp Tímeát az egyetemi évekre emlékeztette a bemutatóra való felkészülés.
HARMADIK NYERSINTERJÚ: Amikor a riporter kifogy a kérdésekből
A fiatal színésznő úgy érzi, hogy a rendező által már említett börleszk felidézése nagyon jót tett a darabnak.
A jelek arra utalnak, hogy a Fekete Péter sikerre van ítélve. A színészek is szeretik, a közönségnek is tetszik. A rendező azonban reméli, hogy a darabra nemcsak Szabadkán vagy a Vajdaságban, hanem Magyarországon is sokan kiváncsiak lesznek.
Ez nem színház, hanem légópince
Lehangoló azonban, hogy a Szabadkai Népszínháznak otthont adó egykori Jadran mozi ma már egy “elhanyagolt légópincére” hasonlít, aminél a közönség és a színészek is többet érdemelnek.
A BALK a szabadkai városházán úgy értesült, hogy a tervek szerint a Szabadkai Népszínház “új épületet” kap.
Az igazság az, hogy ígéretek eddig is voltak, ám azok több évtizede nem teljesültek.
A magyar színházi kultúra pedig továbbra is mostohagyermek Szabadkán. Vagy talán nem?
Lektor nélkül dolgozunk. Ha helyesírási hibát találsz, akkor jelöld ki a szót az egérrel, majd egyszerre nyomd le a következő két billentyűt: Ctrl+Enter. A program semmiféle személyes adatot nem kér, és nem továbbít. Köszönjük, hogy segítesz jobbá tenni a BALK-ot!
';
