Nyakunkon a klímaváltozás, az utóbbi 30 évben rontottuk leginkább a levegőt

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

Andrej Plenković horvát miniszterelnök Dubaiban, a COP28 klímagyűlésen tartott beszédében emlékeztetett arra, hogy november 17-én, az emberiség történetében először, a Föld elérte az iparosodás előtti időszakhoz képest két fokkal magasabb felmelegedési határt, ami egészen a közelmúltig elképzelhetetlen volt, és ez egyértelmű figyelmeztetés arra, hogy többet kell tenni ennek megállítására, mint eddig. A horvát miniszterelnök a dubai klímagyűlésen amiatt méltatlankodott, hogy az utóbbi két évszázad kumulatív szén-dioxid-kibocsátásának felét az elmúlt három évtizedben sikerült produkálni. Plenkivel ellentétben Zoran Milanović, alias Zoki Bond sokkal egyszerűbb gondolatokat osztott meg az újságírókkal pénteki, fiumei látogatása alkalmából, szerinte a világ nagy kérdéseit illetően a horvátok a pálya szélén állnak, és csak nézelődnek, ami nem is olyan rossz dolog.

Plenković Dubaiban klímázott

A horvát miniszterelnök szerint most már világos, hogy a párizsi megállapodás célját, hogy 1,5 Celsius-fok alatti felmelegedést érjünk el, nem tudjuk valóra váltani. Plenković ezért fokozott erőfeszítésekre szólított fel annak érdekében, hogy a globális felmelegedést két Celsius-fok alatt tartsuk.

Ez szerinte „monumentális” kihívás ugyan, de semmi azokhoz a következményekhez képest, amelyeket egy ennél nagyobb felmelegedés okozna. Plenki egyúttal megjegyezte, hogy Horvátország is megérezte a klímaváltozást.

– Mindent meg kell tennünk, hogy elkerüljük az ilyen katasztrofális forgatókönyvet

– jelentette ki Plenković, és egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy Horvátország az idén konkrétan szembesült a klímaváltozás következményeivel a rekordáradások és a legnagyobb eddig jegyzett vihar formájában.

Plenković szerint Horvátország nem nagy szennyező, de továbbra is arra törekszik, hogy megduplázza az erőfeszítéseit az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mert – mint mondta – gyermekeink jövője forog kockán.

– Ha Horvátország, amely három évtizeddel ezelőtt kilábalt egy pusztító háborúból, képes többet tenni, mint amennyi rá hárulna, akkor a nagyobb és gazdagabb országok nem engedhetik meg maguknak, hogy kevesebbet tegyenek

– mondta a horvát miniszterelnök, aki itt elsősorban arra gondolt, hogy Horvátország az EU-n belül a megújuló energiaforrásokból történő villamosenergia-termelésben ötödik, az ilyen energia fogyasztásában viszont a nyolcadik.

Ugyanakkor hangsúlyozta, Horvátország bizonyította elkötelezettségét a fenntartható jövő iránt, amit az is alátámaszt, hogy az ENSZ fenntarthatósági céljainak elérésében a 12. helyen áll a világon.

Kapcsolódó cikk

GEOTERMIKUS HORVÁTORSZÁG: A kőolajszármazékok a történelem szemétdombjára kerülnek, jönnek az alternatív megoldások

Szerinte hazája emellett jelentős lépéseket tesz annak érdekében, hogy környezetvédelmi elveket és kritériumokat vezessen be a közigazgatásban és a közbeszerzésben, miközben a kibocsátáskereskedelmi rendszereken keresztül a horvát üzemeltetőknek – beleértve a közlekedési és építőipari ágazatokat is – sikerült 42 százalékkal csökkenteniük kibocsátásukat.

Plenković eldicsekedett azzal is, hogy Horvátország igyekszik kiaknázni hatalmas geotermikus potenciálját, amelyben számos projektet készített elő, megvalósítja a DONES fúziós fejlesztési projektet Spanyolországgal közösen, részt vesz az észak-adriai Hidrogénvölgy projektben, és a jövőben „jelentős regionális szerepet” kíván játszani a hidrogénellátásban.

A horvát miniszterelnök felhívta a leggazdagabb országokat, hogy a jövőben erőteljesen csökkentsék széndioxid kibocsátásukat.

– Ez különösen fontos, amikor tudjuk, hogy a leggazdagabb 10 százalék felelős a széndioxid-kibocsátás feléért, a szegényebb fele pedig csak 8 százalékkal részesedik ebben

– zárta beszédét a horvát miniszterelnök, sürgetve a világot, hogy „haladéktalanul cselekedjen”.

Nem valószínű azonban, hogy a leggazdagabb országok ettől egy kissé elpirultak volna, és a közeljövőben összekapják magukat, merthogy – mint rögtön kiderül – Horvátország a pálya szélén áll.

Zoki Bond szerint Horvátország az első

Plenki miniszterelnökkel ellentétben Zoran Milanović sokkal egyszerűbb gondolatokat osztott meg az újságírókkal pénteki fiumei látogatása alkalmából.

Milanović az abbáziai (Opatija) Turisztikai és Vendéglátóipari Menedzsment Karon tartott előadást a hallgatóknak a Horvátország előtt álló biztonsági kihívásokról és azoknak az idegenforgalomra gyakorolt hatásáról.

Zoki Bond, a Nagy Igazságosztó (Forrás: X-platform)

A horvát köztársasági elnök szerint el kell fogadni azt a tényt, hogy a horvát gazdaságban a turizmus kiemelkedő jelentős szerepet játszik.

Miután ez adott, az országnak elsősorban azon kell dolgoznia, hogy ebből csúcsterméket hozzon ki, mint Ausztria vagy Észak-Olaszország, ami a szerint a horvátok esetében már részben megvalósult.

– Horvátország a békétől, a stabilitástól és a biztonságtól függ. Ha ez nincs, bajban vagyunk, szerencsére azonban az ilyesmi csak súlyos geopolitikai zavarok esetén következik be

– mondta Zoran Milanović, alias Zoki Bond, majd Horvátország biztonsági helyzetét vizsgálva hangsúlyozta, hogy Zágrábnak nem kell geopolitikával foglalkoznia, mert ez a nagy országok vadászterülete, és a horvátok számára ott nem terem babér.

Bondovics az észosztást a következő mélyenszántó gondolattal fejezte be:

– A geopolitika nagyon távoli és kifürkészhetetlen számunkra, ez az eurázsiai lemez, az óceánok kérdése, valamint hogy ki ellenőrzi a tengeri útvonalakat, a globális versenyt és a világűrt. Mi nem vagyunk része egyik egyenletnek sem. A pálya szélén állunk, nézelődünk, és ez jó hír

– mondta Milanović, aki a BALK által használt nevéhez illően minden kérdésre tudja a megoldást.

A horvát köztársasági elnök véleménye szerint, Horvátországnak csak akkor kell konfliktusba bocsátkoznia, ha konkrét, főbenjáró érdekei sérülnek. Hogy ezek mik lehetnének, azt már nem részletezte, de nyilván köze van Bosznia-Hercegovinához, és annak horvát lakosságú részéhez.