GEOTERMIKUS HORVÁTORSZÁG: A kőolajszármazékok a történelem szemétdombjára kerülnek, jönnek az alternatív megoldások

Pár évvel ezelőtt Európában megtanultuk, hogy létezik „poláris örvény”, és azt is megtapasztaltuk, hogy ez az örvény a klímaváltozás miatt hajlamos arra, hogy meggyengüljön, és a felfelé törekvő meleg(ebb) légtömegek helyére egészen Afrikáig küldje el a sarkkör üzenetét. A Nyugat- Európában kirobbant energetikai hisztéria okait „öreg és örök barátunk” Vlagyimir Putyin magyarázta el, mondván, hogy aminek most szemtanúi vagyunk, az nem más, mint az elhamarkodott energiapolitika következménye: az európaiak szerinte ugyanis túl gyorsan igyekeznek áttérni a megújuló energiaforrásokra, és megfeledkeztek arról, hogy a földgázbizniszbe több évre előre kell befektetni.

Áprilist követően jön a fekete leves

Ami bennünket a Balkánon illet, írja zágrábi tudósítónk, mi csak közvetve részesülünk a lassanként energetikai világválsággá csúcsosodó helyzet következményeiből, miután ez nem az a térség, ahol telente befagynak a tengerek.

A horvát nagyközönséget Igor Grozdanić energetikai szakértő tanítgatta az „energetikai egyszeregyre” az N1 televízió közvetítésével.

Ebben a kanapéban körülbelül 60 liter kőolaj van

Az energetikai guru szavai szerint a földgáz ára az év elejétől több mint 200 százalékkal növekedett az európai piacokon, és ennek oka elsősorban, hogy a tavalyi kemény tél miatt a kontinens földgáztartalékai negyedével alacsonyabbak, mint az utóbbi öt éves átlag. A problémákat csak tetézi a kereslet növekedése Ázsiában, főleg Kínában, és az is, hogy az oroszok „játszadoznak” az Északi Áramlat 2-vel.

Grozdanić mindenkit megnyugtatott, hogy a gázárak égbe szökkenésére – legalábbis ami Horvátországot illeti – a jövő év áprilisa előtt nem kell számítani, de ami utána következik, az durva lesz.

– Az árak növekedésére április elseje előtt nem kell számítani, azt követően azonban jön a drágulás. Ha növekszenek a tranzitdíjak, akkor a földgáz ára akár 30-50 százalékkal növekedhet, de miután áprilisban már nem várhatók nagy hidegek, körülbelül 20 százalékos áremelkedést tartok reálisnak

– nyilatkozta Grozdanić, aki szerint – mondjon bármit is öreg és örök barátunk, Putyin – a kőolaj származékok mennek a történelem süllyesztőjébe, persze, nem egyik-napról a másikra, főleg ha nem a megfelelő ütemben terjed az elektromobilitás.

– A kőolajszármazékok felhasználása az elkövetkező időszakban csökken, de ez nem lesz olyan gyors folyamat, mint ahogy azt mindannyian szeretnénk. Az alternatív energiaforrások bevezetése nem lesz olcsó, a hidrogénalapú gazdaság kiépítése pedig ma még inkább csak kívánság, mint valóság

– mondta Grozdanić.

A horvátok és a meleg víz

Ami Horvátországot illeti, az energetikai helyzet viszonylag kedvező, mert időben elkezdték fejleszteni az alternatív – megújuló – energiaforrásokat, és már 2030-ig elérhetik, hogy nem lesz szükség többé az Isztriai-félszigeten lévő Plomin széntüzelésű erőmű üzemeltetésére.

A szél- és napenergia mellett Horvátország jelentős geotermikus erőforrásokkal rendelkezik – a minap jelentették be az ország második geotermikus erőművének kiépítését a muraközi Merhatovacnál.

Dragutin Domitrović, a Calida Aqua tanácsadó cég igazgatója a Poslovni dnevnik üzleti napilapnak úgy nyilatkozott, hogy Horvátország e tekintetben majdnem a legjobb helyzetben van Európában.

– Szinte az egész kontinentális Horvátország alatt nagy geotermikus tartalékok rejlenek: mindenhol 2,5-3,5 kilométer mélységben 150 C fokos termálvizet lehet találni

– mondta Domitrović, aki hozzáfűzte, hogy Európában néhány helyen ugyan foglalkoznak a geotermikus energia kinyerésével – Izlandon, Olaszországban, Franciaországban és Németországban – ez ez azonban más technológián alapszik, Horvátország azonban lényegében – Törökország(!) mellett – potenciálisan vezető szerepre tehet szert a geotermikus energia kihasználása terén.

A horvátok mázlija, hogy a horvát kontinentális övezet szinte teljesen feltárásra került, elsősorban az INA kutatásainak köszönhetően. A horvát, illetve ma már horvát-magyar kőolajipari vállalat az elmúlt 50 évben több mint 4000 próbafúrást végzett kőolajat és földgázt keresgélve.

Olajat is találtak imitt-amott, viszont nagy mennyiségű adatot halmoztak fel az annak idején haszontalannak tűnő meleg vizes forrásokról, most viszont megtérülhetnek a több évtizedes kutatások eredményei.

A horvát szénhidrogénekkel foglalkozó állami ügynökség meglehetősen konzervatív felmérései szerint, Horvátországban körülbelül évi 500 MW-nyi elektromos energiát lehetne termelni a geotermikus forrásoknak köszönhetően, a kisebb, fűtési célokkal létrehozott létesítmények száma pedig közel korlátlannak tekinthető.