Connect with us

Horvátország

Gazdag szegények, szegény gazdagok, lehet variálni

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

gazdag
A zágrábi városi temetőben egyszerre legalább négy miniszter koszorúzott (Forrás: X-platform, horvát kormány)
A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Ahogyan a Dráva túlpartján, a Mindenszentek Horvátországban is munkaszüneti nap. Nagyjából ez az oka annak, hogy a polgárok ma tódulnak a temetőbe, és nem holnap, a Halottak Napján, ahogy kellene. Süldő tudósító koromban, vagy harmincöt évvel ezelőtt meghökkenve tapasztaltam, hogy Horvátországban kevés kivétellel, szinte mindenki katolikus. Még az átkosban is különjáratok szállították a polgárokat a temetőkbe, elsősorban a Mirogojra. A zágrábi városi temetőt a 19. század végén adták át rendeltetésének, és Európa egyik legszebb temetőjeként tartják számon. Miután már ifjú koromban is túltengő képzelőerővel voltam megáldva, valami olyasmit találtam írni, hogy ennek nem lesz jó vége. Ha jól emlékezem, Lengyelországgal példálóztam, ami akkoriban nagy téma volt. Hogy végül lehozták-e a cikket, vagy sem, arra már nem emlékszem, de hogy a sztorinak nem lett jó vége, azt rövidesen megerősítették a 90-es évek háborús történései. Ma csak egy nyugis nap a Mindenszentek, nincs benne semmi politika, illetve ha van is, az egész pici, földhözragadt: a kormány engedélyezte a virágárusok, standok működését a munkaszüneti napon. A biznisz működik, a virág ára jócskán megugrott. Aki nem vásárolta meg időben a gyertyát a kiskereskedelmi láncok alkalmi akcióin, szintén pórul járt: a temető bejáratánál aranyáron kínálják ugyanis portékájukat az árusok.

A horvátok 37,6 milliárd eurót tartanak a bankokban

A dörzsölt balkáni üzleti vénával megáldott lakosság a valós életben mindig rácáfol az EU-s statisztikákra. Bár Horvátország valahol a sor végén kullog az Unióban, ami a fizetéseket illeti – ott vagyunk valahol, mint Magyarország -, igazából az emberek jelentős részének mégis van mit a tejbe aprítani.

gazdag

Ebből eddig jutott a tengerpartra is, jövőre már Szlavóniában is hiánycikk lesz (Forrás: X-platform, Hrvatski glasnik)

A horvátok ugyanis azt csinálják, amivel a politikusokat szokták vádolni: szétlopják az országot. A masszív idegenforgalomnak köszönhetően, rengeteg áru mozog a kontinentális országrész és a tengerpart között, ennek egy nem kis része fekete, készpénzzel, számla nélkül végzett tranzakciók következményeképpen kerül az Adriára.

Például a szlavóniai bor, hús, zöldség, gyümölcs, de a schwarz ügyeknek csak a képzelőerő szab gátat. Például pár hónappal ezelőtt azon derült az ország, hogy egy atyafi a Krka nemzeti parkban elkerített egy darab földet, és belépődíjat szedett a turistáktól, minden jogi, etc. alapot nélkülözve.

A fesztiválokon is nagyot lehet kaszálni, mert ki a csuda figyel oda, hogy kapott-e számlát, vagy sem, de meglepődne az ember, hogy mennyit lehet keresni a főtt kukorica árusításával a strandokon, vagy vizet, fagyit, hűtött italt kínálva a kompkikötő felé kilométer hosszan kígyózó járművek ideges sofőrjeinek, családtagjainak.

És hol van még a tengerpartiak kedvenc sportja, a vendégek szelektív bejelentése. Cérnai szomszédom szerint, aki vállalkozóként igencsak ismeri a helyi viszonyokat, a házigazdák a vendégeknek legalább a felét eltitkolják. Ezzel súlyos milliárdokkal károsítják meg az államháztartást, de az illetékesek nem törődnek túlzottan vele, mert jut is, marad is.

A gazdag horvátok fejenként 9714 euró takarékbetéttel rendelkeznek

Miután ebben a banki “per koponya” számításban benne vannak az újszülöttek és a csövesek is, illetve az alig ezek szintje felett tengődő kisnyugdíjasok, a gazdagság elosztásában nyilván van némi diszpoporció.

Akárcsak a takarékbetétek megyék szerinti lebontásában. Nem meglepő módon a leggazdagabbak az isztriaiak, ahol a lakosság átlagosan 15 224 euró megtakarítást ért el. Ezt követi a főváros, Zágráb, 13 840 euróval, a Tengermelléki-Fennsíki megye lakossága 13 360 eurót takarított meg, Dubrovnik-Neretva megye polgárai 13 036 euróval, a Zára megyeiek pedig 11 842 euróval büszkélkednek.

gazdag

A Horvát Nemzeti Bank nem minden eurót tud megszámolni

Split-Dalmácia megye az egy főre jutó 10 892 euró takarékbetéttel a középmezőnyt vezeti, ezt követi Šibenik-Knin megye 9 426 euróval és Lika-Zengg megye nyolcezer euró egy főre jutó megtakarítással. Igen jellemzően, a sereghajtók Verőce-Drávamente megye 4547 euróval és Vukovár-Szerém megye 4393 euróval.

A Horvát Nemzeti Bank elemzői szerint a kuna euróra történő átváltása során meglepő mennyiségű pénz került a rendszerbe. Az a tény, hogy még a magas inflációs ráta sem tartotta vissza a polgárokat a banki megtakarítástól, azt a szokás hatalmával, illetve a horvátországi megtakarítások “természetes állapotával” magyarázzák.

No, persze. Ahogy az is “természetes állapot”, hogy az emberek szó szerint zsákban vitték a készpénzt, amivel ingatlant vásároltak a konverziót megelőző időszakban.

Hogy végül mekkora vagyon felett rendelkeznek a horvátok, nehéz lenne megítélni, nem ritka ugyanis, hogy az emberek nagy mennyiségű készpénzt tartanak otthon. A betörésekről beszámoló rendőrségi jegyzőkönyvekben gyakran több százezer euró eltulajdonított készpénz szerepel, miközben a betörők nem milliomosékat látogatták meg, hanem egyedül élő idős emberek, kisvállalkozók, vagy csak tehetősebb termelők otthonát.

A Balkánon, legalábbis ennek ex-jugoszláv részén az emberek még mindig tartják magukat a komcsi idők szállóigéjéhez, miszerint “Találd fel magad, elvtársam!” Aztán van, akinek sikerül, van, akinek nem.

A labdák segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava