Olcsóbb lett a roaming a Balkánon

Úgy tetszik, ezen a héten nem lehet megszabadulni a technológiai témáktól. Az Európai Unió és a Nyugat-Balkán távközlési szolgáltatói tavaly év végén Tiranában megállapodásra jutottak a roamingdíjak csökkentéséről. Az “EU-Nyugat-Balkán” csúcstalálkozón mérföldkőnek számító megállapodás született, amelynek célja elsősorban az adatátviteli roaming néha ijesztően magas árának csökkentése volt.

Végre a politikusokból is volt némi haszon

A megállapodás az EU-ban megszokott tempóhoz képest villámgyorsan, október 1-jén lépett életbe, és az unióban nagy nehezen kiharcolt “hazai” tarifás roaminghoz hasonlóan a Nyugat-Balkán országaira vonatkozik. Azaz konkrétan Albániára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Montenegróra, Észak-Macedóniára és Szerbiára.

A megállapodást kezdetben 38 távközlési szolgáltató támogatta. Bár maga a megállapodás nem kötelez senkit sem, azaz a szolgáltatók önkéntesen csatlakozhatnak hozzá, vagy sem, a legfontosabb szolgáltatók megállapodtak abban, hogy az adatroaming maximális ára adóval együtt nem haladhatja meg a 18 eurót gigabájtonként.

Tarifáktól és országoktól függően egyes helyeken az árak 1,6 euróra csökkentek per gigabájt és az árcsökkenés mértéke általában legalább 25%, egyes esetekben akár 99% is lehet.

Az EU és a hat nyugat-balkáni ország közötti Barangoló (Roaming) megállapodás aláírása Tiranában, némi haszon csak van a politikusokból (Forrás: X-platform)

Ha létezik egyáltalán olyan olvasója a BALK-nak, aki nem tudja mi az adatroaming, arról a kedves jelenségről beszélünk, hogy amennyiben átlépünk mondjuk Szerbiába, és nem kapcsoljuk ki az adatátvitelt, a telefonunkra telepített alkalmazások továbbra is úgy használják az internetet, mint otthon, csak ezt az EU-n kívüli vendéglátó ország szolgáltatói ezt aranyárban fizettetik meg velünk.

Persze a “mi” szolgáltatóink sem maradnak adósak, de mindegy, végül mindig a fogyasztón csattant az ostor.

A mérsékelt roaming tarifák

Hogy végül ki mit beszélt meg, nem tudjuk, ám ha a horvát szolgáltatók árjegyzékeit vesszük alapul, a helyzet következőképpen alakul: az 500 megabájtos “kiscsomag” 5,99 euró, a “nagy” 3 gigabájtos csomag ára pedig 9 és 9,99 euró között mozog, természetesen ÁFÁ-val.

A mezei beszélgetések ára átlagban 73 százalékkal lesz olcsóbb, mint eddig volt. Bár én személy szerint nem utazgatok, pláne nem a Balkánon, ahhoz nem kell különösebben nagy fantázia, hogy az ember kiókumlálja mi itt a nagy “keleti kérdés”.

Vajon mi éri meg jobban, az a) új kedvezőbb tarifák használata, vagy a b) határátlépés utáni első benzinkúton vásárolt “hazai” SIM-kártya használata? A hosszabb tartózkodás esetén a b) megoldás tűnik kedvezőbbnek, de ezt majd úgyis megmutatja a gyakorlat.

Visszaköszön az aksikérdés

Miután nemrégiben körüljártuk némileg az akkumulátor-csomagok terén körvonalazódó kínai-magyar-horvát együttműködést, a napokban a kirakós újabb darabja látott napvilágot.

Kapcsolódó cikk

Jön az új BMW kínai-horvát-magyar akkumulátor csomaggal?

A Rimac-holding legújabb vállalata, a Rimac Energy a horvát piacon is bemutatta a SineStack-ot, ami lényegében egy hálózati stacionáris táróló, hasonló a Tesla PowerWalljához.

A SineStack nem házi használatra készült, ez egy nagy, helyhez kötött energiatároló rendszer az elektromos hálózat számára, 790 kWh kapacitással. A moduláris megoldás LFP (lítium-vas-foszfát) akkumulátorokon alapul, és egy modul kimeneti teljesítménye 400 kVA.

Roger Moorhouse, termékfejlesztési igazgató szerint ezt a terméket az architektúrája különbözteti meg versenytársaitól.

Moorhouse elárulta, hogy ebben a megoldásban az inverter funkció lehetővé teszi mind a 18 akkumulátorcella független vezérlését. Ezért az ilyen megoldást néha “váltakozó áramú akkumulátornak” nevezik.

Egy ilyen rendszerkialakítás jobb egyensúlyt teremt a működésben, nagyobb biztonságot eredményez a rendszerben, meghosszabbítja az élettartamot, és nagyobb hatékonyságot biztosít a működés során.

A LFP (lítium-vas-foszfát) akkumulátorokat nemcsak Debrecenben fogja gyártani a CATL, de a versenytárs ElevenEs is szabadkai üzemében, de miután a Rimac a CATL-el szerződött, nyilván a magyarországi akkumulátorokat használja majd.

A találgatások szerint 12 ezer euró körül lehet a szerb elektromos autó ára, Szerbiában pedig – ha lesz támogatás – akár ez alá is mehet (Forrás: X-platform)

Szerintünk nem elképzelhetetlen, hogy a 2024-re tervezett elektromos meghajtású Fiat Pandának is van köze az egészhez, amelyet a kragujeváci autógyárban kezdenek gyártani.

Kapcsolódó cikk

REPÜLŐ AUTÓK HELYETT: Elektromos autókat gyártanak majd Szerbiában

A szerbek halálszellemesen Strujadin-nak keresztelték az elektromos kisautót, ami egy lefordíthatatlan szójáték, a Zastava egyik legsikeresebb modellje a Zastava 101-es nevére utal. Ezt ugyanis Stojadinnak becézték, a szóeleji “struja” szó pedig áramot jelent.

A közeljövőben aztán megjelennek az eredeti Zastava modellek is, amelyek kedvező áruk miatt bizonyára sikeresek lesznek majd az EU-piacon is.

Miután ehhez mindenki hozzászokik, felbukkan majd egy kínai autógyár és felvásárolja a Zastavát. Így lesz a kínai autóból európai autó, valahogy úgy, ahogy a Volvo esetében is történt vala.