Connect with us

Éléskamra

Globális elmélkedés a műhúsról, a vegán burgerről és az egyéb “finomságokról”

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

műhús, vegán burger, acbm
A nyugati világban megdumálták a gyerekeket, hogy mennyire szuper nem állati eredetű élelmiszereket fogyasztani
SZÍV KÜLDI SZÍVNEK! Értékeld ezt a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A világhálón való bóklászás melléktermékeként a múlt héten valahol ráfutottam egy Mark Twain idézetre. Ez körülbelül úgy szól, hogy “14 éves koromban az apám nem tudott semmit. Most 21 éves vagyok és megdöbbentő, hogy az öreg mennyire felfejlődött az elmúlt hét év alatt.” Előbb csak vidultam rajta, de aztán azon kaptam magam, hogy egyre inkább foglalkoztat a generációs különbségekről szóló elmésség.

OK, boomer

Ha még a kedves olvasó vissza tetszik emlékezni, nem olyan régen végigsöpört a világon az “OK, boomer” szófordulat, amely azt volt hivatott hangsúlyozni, hogy a szenior állampolgárok mennyire nem értik a modern világot, szemben a fiatalokkal, akik ugye mindent értenek.

Aztán volt egy gretathunberg-szindróma, aztán van egy woke mozgalom, meg cancel culture, ami leginkább a kínai kulturális forradalomra emlékezteti a sokat megélt embereket, vagy a középkori gyermek keresztes háborúra.

Itt még sok mindent írhatnék, de félő, hogy a politikai korrektségre érzékenyek szirénázva átváltanak pirosba, és végül a BALK hátán csattan az ostor, ezért eltekintek a jóleső morfondírozástól, és átsiklom egy, a modern világ minden hülyeségét magába foglaló, ám ideológiai értelemben – egyelőre – neutrális témára.

Műhús, vegán burger, egyéb ocsmányságok

Szóval, a nyugati világban megdumálták a gyerekeket, hogy mennyire szuper nem állati eredetű élelmiszereket fogyasztani, hanem mindenféle füvecskéket-magvacskákat, némi búzacsírával és tápláló gyökérrel kiegészítve.

műhús, vegán burger, acbm

Vegan burgers with lentils and pistashios stacked on a cutting board

Ezzel még nem is volna semmi baj, mindenki azt eszik, amit akar – mellékesen, miért van, hogy az idősebbek körében szinte nem létező, vagy legalábbis nem regisztrált probléma a glutén-, vagy laktózérzékenység? – viszont az kifejezetten idegesítő, amikor feszítenek, mint két krumpli egy zsákban, és agresszíven hittérítenek, nemegyszer “tudományos kutatások” eredményeire hivatkozva.

Az egyik ilyen – sajnos sűrűn hangoztatott – tévhit hogy többek között azért kellene felhagynunk hagyományos étrendünkkel, mert a szarvasmarha-csordák, disznótelepek metánkibocsátása hozzájárul a globális felmelegedéshez.

Ezért világszerte gőzerővel dolgoznak a laboratóriumokban, állati sejtekből tenyésztett műhús piacra dobásán, éppen a napokban kürtölték szét annak hírét, hogy az Egyesült Államokban engedélyezték a laboratóriumban legyártott csirkehús forgalmazását.

Ha most eltekintünk a gyanúsan valószínűnek tűnő összeesküvés-elméletektől, hogy akárcsak a génmódosított gabonafajták esetében, ez is az élelmiszertermelés nagyobb ellenőrzéséhez vezethet – környezetvédelem ürügyén egy szép napon betiltják az állattartást, ilyen kísérletre már volt példa, lásd Hollandia – ez az egész laboratóriumi izé a valóságban minden, csak nem környezetkímélő.

Neve is van: ACBM

Jelenleg például a laboratóriumi marhahúst, vagy ahogy hivatalosan nevezik, az állati sejtalapú húst (animal cell-based meat, ACBM) még mindig csak elhanyagolható kis mennyiségben és gazdasági veszteségekkel állítják elő.

Ráadásul a legújabb adatok azt sugallják, hogy az ACBM részesedésének további növelése a hústermelésben akár 25-ször több káros kibocsátást idézhet elő, mint amennyit a globális “klasszikus” marhahúsipar ad a világnak.

Egy friss tanulmány szerzői szerint, amelyet most tettek közzé a bioRxiv biológiai tudományok preprint-szerverén, az elmúlt években több milliárd dollárt ruháztak be az ACBM szektorba azzal a tézissel, hogy a laboratóriumban termesztett hús környezetbarát termék lesz, sokkal inkább, mint a természetes körülmények között előállított marhahús.

A kutatók azonban elmagyarázzák: bár igaz, hogy a laboratóriumban termesztett hús kiküszöböli a földterület, a víz és az antibiotikumok stb. igénybevételét, ami szükséges a természetes szarvasmarha-tenyésztéshez, az ACBM hús laboratóriumi előállítása mellett szóló érvek nagy része azonban valójában a szén-dioxid és más káros anyagok kibocsátásának pontatlan elemzésének eredménye.

Így például nem nagyon esik róla szó, hogy jelenleg a műhús előállítása csak olyan tápanyagkeverékek alkalmazásával lehetséges, amelyek nagyon nagy tisztaságúak az úgynevezett gyógyszerészeti tisztaság mértékéig.

És ez a tisztítási folyamat a forrása az ACBM-ek előállításával kapcsolatos legtöbb plusz kibocsátásnak.

A laboratóriumban termesztett hús előállításához továbbá feltétlenül szükséges az endotoxinok eltávolítása – a baktériumok által a természetes környezetben kibocsátott vegyület -, mivel ezeknek a toxinoknak a kis mennyisége a termesztőközegben megakadályozhatja a sejtek szaporodását és növekedését a laboratóriumi kultúrákban.

Mindez oda vezet, hogy feltételezve a magasan finomított tenyészközegek folyamatos használatát, a kutatók becslése szerint az ACBM-hús minden kilogrammja 240-1500 kilogramm szén-dioxid-kibocsátást generál.

Ezen adatok alapján kiszámították, hogy a termesztett hús globális felmelegedési potenciálja 25-ször nagyobb, mint a természetesen termesztett marhahús felmelegedési potenciálja, mire a kiskereskedelembe kerül.

Ennek a hatásnak a nagy részét a fosszilis tüzelőanyagok használatának szükségessége okozza a táptalaj összetevőinek tisztítási folyamata során.

A tanulmány szerzői szerint az ACBM-ek előállítása során a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztása 17-szerese a “természetes” marhahús előállításához használt fosszilis tüzelőanyagok mennyiségének.

És a növényi eredetű “hús”?

A vegán burger, steak, kolbász fantázianév alatt futtatott termékek előállítása is hasonló rejtett kibocsátással jár, magasan feldolgozott termékekről van ugyanis szó.

Ezen felül ezek, az ACBM-mel szemben még kifejezetten egészségtelenek is, mert tipikusan nagy a sótartalmuk, mesterséges ízesítőket, tartósítószert és színezőanyagokat tartalmaznak.

Ezenkívül a brit, a fenntartható mezőgazdaságot, az egészséges élelmiszereket és a környezetvédelmet segítő non-profit szervezet, a Soil Association szerint a probléma egy részét a termelés folyamán felhasznált nyersanyagok képezik.

Cathy Cliff, a szervezet stratégiai tanácsadója szerint az ultra-feldolgozott élelmiszerek előállítása viszonylag kevés mezőgazdasági termékre támaszkodik, mint például a pálma, a szójabab, a búza és a kukorica.

Ezeknek a növényeknek a tömegtermelése monokultúrákhoz vezet, amelyek hozzájárulnak az erdőirtáshoz, a talajromláshoz és az állati élőhelyek elvesztéséhez.

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint az UPF (ultra processed food) iparág felelős lehet az energiafogyasztás 39 százalékáért, a biológiai sokféleség csökkenésének 45 százalékáért és az étrenddel kapcsolatos üvegházhatású gázok kibocsátásának egyharmadáért.

Továbbá, ugyancsak a Soil Association adatai szerint, 2015 és 2018 között több mint 130 000 hektár esőerdőt irtottak ki Indonéziában a pálmaolaj-termelés miatt, és a brazil Sertão, egy száraz és félsivatagos terület Brazília belsejében, még gyorsabban pusztul a szójababtermelés miatt.

SZÍV KÜLDI SZÍVNEK! Értékeld ezt a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
Az olvasás folytatása


QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



KÖVETÉS A FACEBOOKON

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava