Horvátország

Ha esik, akkor zuhog: ennyi eső az elmúlt harminc évben nem hullott Horvátországban

Közzétéve:

3 hét telt el azóta

A megjelenés dátuma

2023.05.17.

Írta

Kalapis Rókus

Davor Božinović horvát belügyminiszter szerint a Mura partján készen állnak az árvízi védekezésre (Forrás: Twitter, Davor Božinović)

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

Mint azt hétfői tudósításunkban hírül adtuk, a szokatlanul bőséges esőzések miatt Horvátország-szerte áradnak a folyók, számos település víz alá került, és újabb lakott területeket fenyeget a tavaszi áradat. A horvátok jobb híján az éghajlati változásokat okolják a néhol négyzetméterenként 240-270 liter csapadékért, megjegyezve, hogy a szomszédságban, Olaszországban, Szlovéniában és Bosznia-Hercegovinában sem jobb a helyzet.

Özönvíz Horvátországban

Davor Božinović belügyminiszter, aki egyben a katasztrófavédelem felelőse is, már hétfőtől járja az országot, az állam pedig támogatásáról biztosítja a legveszélyeztetettebb megyék, városok vezetését.

Božinović szerdán (május 17-én) reggel Varasdra látogatott, ahol az eső, amely kedd délután negyed öttől nem szűnt meg, olyan erőre kapott, hogy özönvíz fenyegeti Varasd egész környékének lakóit. A megyei polgári védelmi parancsnokság ülése után a belügyminiszter sajtótájékoztatót tartott.

– Olyan időket élünk, amikor az éghajlatváltozás hatásai érezhetők, és egyre több ilyen helyzetre kell számítani

– mondta Božinović. Véleménye szerint az államnak elsősorban a megelőzésre kell összpontosítania, és fel kell készíteni mindenkit a váratlan villámárvizekre, és minden másféle árvízre.

A belügyminiszter szerint ebben az a társadalom egészének részt kell vennie, mert nem létezik olyan intézmény, amely egyedül képes cselekedni, átfogó megoldásokra van szükség és mindenkinek, így az embereknek is hozzá kell járulniuk a katasztrófavédelmi intézkedések foganatosításához.

– Mindenkinek, akinek ingatlanja van, gondoskodnia kell arról, hogy miként védje meg azt

– mondta a horvát belügyminiszter.

Ezt nem lehetett előre látni

Damir Trut, az országos polgárvédelem vezetője Hrvatska Kostajnicában állt a mikrofonok elé. Véleménye szerint az árvízvédelmi rendszer nem mondott csődöt, a rendszer minden erejével azért küzd, hogy védelmet nyújtson a rekordokat döntő esőzések és az emelkedő vízszintek ellen.

– Azért harcolunk, hogy megvédjük azt, amit védeni lehet, mert ismétlem ez egy szélsőséges helyzet

– mondta a polgárvédelem vezetője. A folyók mentén lévő védett területeken a töltések állapota kielégítő, az áradások zöme annak az eredménye, hogy a föld felszínén felgyülemlő víz „minden oldalról ellenőrizetlenül jön, és ezzel szemben egyszerűen nincs védelem”.

Példaként említette azokat a töltéseket és védőgátakat, amelyeket 10-15 évvel ezelőtt húztak fel, és amelyek magassága akár 15 százalékkal is afelett van, mint a történelem során mért legmagasabb vízállás szintje, de ezek most túl alacsonynak bizonyulnak.

Mit mondanak a meteorológusok?

Az elmúlt időszakban a gyakori, gyakran heves csapadék miatt a kontinentális területek nagy részén a talaj már nem képes elnyelni a vizet, mert teljesen telített, és az elmúlt két-három napban lehulló eső többnyire a felszínen marad – magyarázta Krunoslav Mikec meteorológus, az Állami Hidrometeorológiai Intézet (DHMZ) Operatív Talajrétegek Osztályának vezetője a Jutarnji list újságírójának.

Kapcsolódó cikk

Horvátország úszik: a szokatlanul bőséges esőzés miatt a folyók kiléptek a medrükből

A napok óta zuhogó eső sokban emlékeztetett a 2014 és 2019 közötti időjárási viszonyokra, amikor áradások sújtották Kelet-Szlavóniát.

A legdrámaibb helyzet akkoriban Vukovár-Szerém megyében volt, ahol 2014. május 17-én átszakadt egy gát, amely veszélyeztette Rajevo Selót, Racsinovcét (Račinovci) és Gunyát (Gunja), ez akkor tizenötezer ember evakuálásához vezetett.

Abban az évben Kostajnicát is árvíz sújtotta, csakúgy, mint öt évvel később, amikor az Una ismét kiöntött. 2019-ben rendkívüli árvízvédelmi intézkedéseket hirdettek meg a Kupa folyónál is Károlyváros közelében.

Lidija Srnec klimatológus a Jutarnji listben a májusi csapadékhozamokat hasonlította össze az 1960 óta rendelkezésre álló adatok alapján, ezek szerint idén május 16-án reggel 8 óráig a zárai hátországban lévő Gračac állomáson lehullott csapadék mennyisége 477,7 milliméter volt, ami az eddigi legmagasabb csapadékmennyiség, a korábbi rekord 329,5 volt, azt 2016-ban mérték.

Srnec egyben azt is kommentálta, hogy a horvátországi hatalmas esőzések összefügghetnek-e a globális felmelegedéssel.

– A jelenleg tapasztalt extrém mennyiségű csapadékot nem könnyű összefüggésbe hozni az éghajlatváltozással. A kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a levegő hőmérsékletének minden egyes fokával a légkör hat-hét százalékkal több vízgőzt tartalmazhat, és ez fokozhatja a csapadék mennyiségét

– hangsúlyozta Lidija Srnec, aki szerint idén május közepéig 3,7-szer annyi eső esett, mint az utóbbi harminc év (1991-2020) átlaga, ami jól jelzi, hogy mekkora víztömegről van szó.

Horvátország

Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)

Közzététel:

14 óra telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.06.07.

Írta

Kalapis Rókus

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a 4. Európai RoboCup Junior versenyt

Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Olvasási idő: 3 perc

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a negyedik európai RoboCup Junior versenyt. Tizennyolc országból (tizenöt európai ország, plusz Dél-Korea, Izrael és Egyiptom) 730 gyerek vesz részt Európa legnagyobb robotikai versenyén. A rangos eseményt, amely ezt az interdiszciplináris tudományterületet népszerűsíti, először rendezik meg Horvátországban.

RoboCup Junior

A Horvát Robotikai Társaság elnöke a Večernji list tudósítójának azt mondta, hogy pontosan 159 csapatot, azaz több mint 700 diákot és mentoraikat tudták elhozni, akik három kategóriában versenyeznek majd: On Stage, Rescue és Soccer.

– Ez három nagyon igényes kategória 15 alkategóriában, ahol 15 Európa-bajnokot kapunk

– tette hozzá Ivica Kolarić, aki egyben a Varasd megyei Robotikai Központ vezetője is.

A versenyzők változatos korcsoportokban lépnek fel, az óvodásoktól középiskolásokig, robotjaik a következő négy napban táncolni, focizni fognak, és áldozatokat mentenek veszélyes területekről, például földrengések romjai alól, stb.

A horvátországi iskolákban rendkívül népszerű a robotika, többek között a Horvát Robotikai Társaságnak köszönhetően.

A húsz évvel ezelőtt alapított lelkes egyesület tizenöt éve Ivica Kolarić professzor vezetésével folyamatosan dolgozik a fiatalok oktatásán, és kiváló eredményeket ér el az európai és világversenyeken.

Ezt a munkát és minden sikerüket az európai Robocup szervezet azzal díjazta, hogy idén Horvátországnak ítélte ennek a rangos versenynek a megszervezését.

A jéghegy csúcsa

Ez a fenti hírecske azonban csak a jéghegy csúcsa.

Kevesen tudják, hogy Horvátországban alapították a szintén „robotbarát” IRIM-et (Institute for Youth Development and Innovation), amely non-profit szervezetként Európa legnagyobb iskolán kívüli oktatási programját fejlesztette ki és hajtja végre – a CroatianMakers mozgalmon keresztül, amely csak Horvátországban több mint 300 000 gyereket ért el.

KIS ÁLMOK: Február 7-e és 16-a között rendezték meg a Horvát Makers League harmadik fordulóját (Forrás: Croatian Makers)

Bár az IRIM Horvátországban indult, és elsősorban itt működik, tevékenységét kiterjesztette Szerbiára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Montenegróra és Svájcra is, ahol a helyi partnerekkel együttműködve valósítja meg projektjeit, és további tízezer gyermeket von be a robotika világába.

Középpontjában a digitális és tudományos műveltség, valamint a technológiai és egyéb kompetenciák fejlesztése áll a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics – Tudomány, Technológia, Mérnöki Tudományok és Matematika) területén annak érdekében, hogy a most cseperedő nemzedékek a 21. század egyenjogú polgáraivá váljanak a földgolyó más tájairól érkező társaikkal.

Az IRIM a STEM-mel kapcsolatos tevékenységet a fontos kompetenciák eléréséhez szükséges eszköznek tekinti olyan kulcskészségek elsajátítása során, mint a tanulási készségek, a problémamegoldás, az együttműködés, a kommunikáció, valamint az olyan személyiségjegyek, mint a kíváncsiság, a kezdeményezőkészség, a kitartás, az alkalmazkodóképesség, valamint a társadalmi és kulturális tudatosság.

Az IRIM nagy mennyiségű felszerelést adományoz elsősorban a tudás széles körű és mély terjesztésének eszközeként szervezett tevékenységek, oktatók képzése (csak Horvátországban több mint 4500 pedagógus részesül ebben), oktatási tartalmak fejlesztése, valamint oktatási weboldalak készítése, stb.

Az IRIM egyedülálló abban, hogy sikerül a „skálázhatóságot”, vagyis a mély tudás átadását nagy mennyiségben elérni.

Az IRIM kezdeti és állandó kulcsfontosságú finanszírozása Nenad és Rujana Bakić adományainak köszönhető, de ugyanakkor az egyesületet polgárok, vállalatok és más források adományaiból is finanszírozzák, de sikeresen pályáznak a nemzeti és európai fejlesztési alapoknál is.

Az IRIM már kifejlesztette az oktatók (nagykövetek) szilárd ökoszisztémáját, és kiépített egy gazdag oktatási platformot, amely lehetővé teszi a tevékenységek sikeres fejlesztését.

Mi ennek az értelme?

Horvátország és a szomszédos országok iskolarendszerei a reform különböző szakaszaiban vannak, de jelenleg még nem képesek minőségi tudást nyújtani a STEM területén, vagy olyan kulcskompetenciákat fejleszteni, mint például az együttműködés a csoportmunkában, kommunikáció, tanulási készségek, kreativitás, kíváncsiság, kitartás és vezetői készségek.

Kapcsolódó cikk

NEM ÖSSZESZERELNEK: Erőteljesen növekszenek a befektetések a térség tech cégeibe

Az IRIM feladata nemcsak az hogy, természetes módon befolyásolja e kompetenciák fejlesztését, hanem tudatosan törekszik azok erősítésére is.

Az Eurostat vonatkozó felmérése szerint a horvát állampolgárok – az EU egészéhez viszonyítva – az oktatásnak és a kemény munkának tulajdonítják a legkisebb jelentőséget a siker elérése terén, szemben a politikai kapcsolatokkal és az egyéni boldogsággal.

Hasonló a helyzet más nyugat-balkáni országokban is, ahol ennek kiküszöbölését, vagyis az IRIM által szorgalmazott tevékenységeket helyi partnerek végzik.

Az IRIM fő társadalmi küldetése ugyanis a siker kultúrájának megteremtése azzal a céllal, hogy megerősítse a meritokráciát, mint a társadalom központi pillérét és fő mozgatórugóját.

Az olvasás folytatása