Ha esik, akkor zuhog: ennyi eső az elmúlt harminc évben nem hullott Horvátországban

Mint azt hétfői tudósításunkban hírül adtuk, a szokatlanul bőséges esőzések miatt Horvátország-szerte áradnak a folyók, számos település víz alá került, és újabb lakott területeket fenyeget a tavaszi áradat. A horvátok jobb híján az éghajlati változásokat okolják a néhol négyzetméterenként 240-270 liter csapadékért, megjegyezve, hogy a szomszédságban, Olaszországban, Szlovéniában és Bosznia-Hercegovinában sem jobb a helyzet.

Özönvíz Horvátországban

Davor Božinović belügyminiszter, aki egyben a katasztrófavédelem felelőse is, már hétfőtől járja az országot, az állam pedig támogatásáról biztosítja a legveszélyeztetettebb megyék, városok vezetését.

Božinović szerdán (május 17-én) reggel Varasdra látogatott, ahol az eső, amely kedd délután negyed öttől nem szűnt meg, olyan erőre kapott, hogy özönvíz fenyegeti Varasd egész környékének lakóit. A megyei polgári védelmi parancsnokság ülése után a belügyminiszter sajtótájékoztatót tartott.

– Olyan időket élünk, amikor az éghajlatváltozás hatásai érezhetők, és egyre több ilyen helyzetre kell számítani

– mondta Božinović. Véleménye szerint az államnak elsősorban a megelőzésre kell összpontosítania, és fel kell készíteni mindenkit a váratlan villámárvizekre, és minden másféle árvízre.

A belügyminiszter szerint ebben az a társadalom egészének részt kell vennie, mert nem létezik olyan intézmény, amely egyedül képes cselekedni, átfogó megoldásokra van szükség és mindenkinek, így az embereknek is hozzá kell járulniuk a katasztrófavédelmi intézkedések foganatosításához.

– Mindenkinek, akinek ingatlanja van, gondoskodnia kell arról, hogy miként védje meg azt

– mondta a horvát belügyminiszter.

Ezt nem lehetett előre látni

Damir Trut, az országos polgárvédelem vezetője Hrvatska Kostajnicában állt a mikrofonok elé. Véleménye szerint az árvízvédelmi rendszer nem mondott csődöt, a rendszer minden erejével azért küzd, hogy védelmet nyújtson a rekordokat döntő esőzések és az emelkedő vízszintek ellen.

– Azért harcolunk, hogy megvédjük azt, amit védeni lehet, mert ismétlem ez egy szélsőséges helyzet

– mondta a polgárvédelem vezetője. A folyók mentén lévő védett területeken a töltések állapota kielégítő, az áradások zöme annak az eredménye, hogy a föld felszínén felgyülemlő víz „minden oldalról ellenőrizetlenül jön, és ezzel szemben egyszerűen nincs védelem”.

Példaként említette azokat a töltéseket és védőgátakat, amelyeket 10-15 évvel ezelőtt húztak fel, és amelyek magassága akár 15 százalékkal is afelett van, mint a történelem során mért legmagasabb vízállás szintje, de ezek most túl alacsonynak bizonyulnak.

Mit mondanak a meteorológusok?

Az elmúlt időszakban a gyakori, gyakran heves csapadék miatt a kontinentális területek nagy részén a talaj már nem képes elnyelni a vizet, mert teljesen telített, és az elmúlt két-három napban lehulló eső többnyire a felszínen marad – magyarázta Krunoslav Mikec meteorológus, az Állami Hidrometeorológiai Intézet (DHMZ) Operatív Talajrétegek Osztályának vezetője a Jutarnji list újságírójának.

Kapcsolódó cikk

Horvátország úszik: a szokatlanul bőséges esőzés miatt a folyók kiléptek a medrükből

A napok óta zuhogó eső sokban emlékeztetett a 2014 és 2019 közötti időjárási viszonyokra, amikor áradások sújtották Kelet-Szlavóniát.

A legdrámaibb helyzet akkoriban Vukovár-Szerém megyében volt, ahol 2014. május 17-én átszakadt egy gát, amely veszélyeztette Rajevo Selót, Racsinovcét (Račinovci) és Gunyát (Gunja), ez akkor tizenötezer ember evakuálásához vezetett.

Abban az évben Kostajnicát is árvíz sújtotta, csakúgy, mint öt évvel később, amikor az Una ismét kiöntött. 2019-ben rendkívüli árvízvédelmi intézkedéseket hirdettek meg a Kupa folyónál is Károlyváros közelében.

Lidija Srnec klimatológus a Jutarnji listben a májusi csapadékhozamokat hasonlította össze az 1960 óta rendelkezésre álló adatok alapján, ezek szerint idén május 16-án reggel 8 óráig a zárai hátországban lévő Gračac állomáson lehullott csapadék mennyisége 477,7 milliméter volt, ami az eddigi legmagasabb csapadékmennyiség, a korábbi rekord 329,5 volt, azt 2016-ban mérték.

Srnec egyben azt is kommentálta, hogy a horvátországi hatalmas esőzések összefügghetnek-e a globális felmelegedéssel.

– A jelenleg tapasztalt extrém mennyiségű csapadékot nem könnyű összefüggésbe hozni az éghajlatváltozással. A kutatások ugyanakkor azt mutatják, hogy a levegő hőmérsékletének minden egyes fokával a légkör hat-hét százalékkal több vízgőzt tartalmazhat, és ez fokozhatja a csapadék mennyiségét

– hangsúlyozta Lidija Srnec, aki szerint idén május közepéig 3,7-szer annyi eső esett, mint az utóbbi harminc év (1991-2020) átlaga, ami jól jelzi, hogy mekkora víztömegről van szó.