A török elnök kihívójának a videója a legnézetteb a Twitteren, Messit is megelőzi

Bármilyen hihetetlen is, Kemal Kılıçdaroğlu jobb, mint Messi, a török elnök legfőbb kihívója ugyanis “népszerűbb a Twitteren”, mint az argentin labdarúgó válogatott vezéralakja, pedig ő legfeljebb csak török elnökválasztást nyerhet, és nem világbajnokságot. Kemal Kılıçdaroğlunak az a videója vitte el a pálmát a madárkás csatornán, amelyben nyíltan beszél alevi hitéről: a három perces felvétel néhány nap alatt 106,1 millió megtekintőt vonzott a közösségi médiaplatformra.

A társadalom gyors átalakítása

A halk szavú Kılıçdaroğlu – akit Kemal Gandhinak is becéznek az egykori indiai polgárjogi vezetőhöz hasonló kinézete és habitusa miatt – a közelgő, május 14-i törökországi választásokon Recep Tayyip Erdoğan legfőbb kihívója lesz.

A 85 milliós Törökországban az aleviták a lakosság mintegy ötödét teszik ki, és sokan közülük úgy érzik, hogy a szunnita többségű országban rejtegetniük kell az iszlám síita ágához kapcsolódó identitásukat.

– Kedves fiatalok, kedves fiatalok, akik először szavaztok a választásokon, itt az ideje, hogy ma este egy nagyon személyes, nagyon érzékeny témáról beszéljünk: Én alevi vagyok… muszlim vagyok

– jelentette ki Kılıçdaroğlu, aki saját bevallása szerint az Istenben, Mohamed prófétában és az Ali kalifában való hitben nevelkedett.

Az április 19-én késő este közzétett “Alevi” című videóüzenetben Kılıçdaroğlu azt mondta, hogy az identitás olyan érték, amely az embereket azzá teszi, akik.

– Az identitás tesz minket azzá, akik vagyunk. Természetesen büszkén meg kell tartanunk. Nem választhatjuk meg az identitásunkat, velük születünk… de vannak fontosabb dolgok, amelyeket választhatunk az életben

– mondta Erdoğan (a BALK-on néha “török szultán”) kihívója, aki ezzel egyértelműen a közelgő elnökválasztásra utalt, amelyen a megszólított fiatalok és mások is dönthetnek úgy, hogy jó, becsületes és tisztességes embereket választanak, és ezáltal jobb életet élhessenek egy szabad és virágzó országban.

Kılıçdaroğlu véleménye szerint “az emberek döntése (a választásokon) gyorsan átalakíthatja a társadalmat”.

Az ellenzéki elnökjelölt Törökország keleti, többségében alevita lakosságú Tunceli tartományából származik, ahol ez a vallási kisebbség sajátos muszlim hitet követ, saját imaházakkal.

Síiták és szunniták

Mielőtt Kılıçdaroğlut, a fő ellenzéki és szekuláris Köztársasági Néppárt (CHP) vezetőjét a hatpárti Nemzeti Szövetség elnökjelöltjének választották, egyesek megjegyezték, hogy a szunnita muszlimok soha nem szavaznának egy alevi vallású személyre, mert eretneknek tekintik az alevitákat.

Egyelőre nem világos hogy a három perces videó sikere “kritikus fordulatot” jelentett-e a török politikában, a nézettség alapján annyi viszont bizonyos, hogy megmozgatta a törökországi társadalmat.

Kapcsolódó cikk

Erdoğan népszerűsége alacsony, történelmi lehetőség a török ellenzéknél

Ez különösen azért fontos, mert azokhoz a fiatal generációkhoz szól, akik az első szavazók népes csoportját alkotják, és mintegy 5 millióan vannak.

Soner Cagaptay, a Washington Institute török kutatási programjának igazgatója a Twitteren azt írta, hogy Kılıçdaroğlu videója arra irányult, hogy a Twitteren közzétett beismeréssel megfossza a jelenleg regnáló török elnököt egyik fontos ütőkártyájától.

Cagaptay a 74 éves kihívó lépését bátor húzásnak minősítette, ugyanakkor az idei év legnézettebb videója erős ellenérzéseket is kiváltott.

Tallha Abdulrazaq, az Exeteri Egyetem Stratégiai és Biztonsági kutatója – aki egyebek között a Washington Postban, az Independentben és az Al Jazeerában is publikál – azzal a Twitter-bejegyzéssel reagált Kılıçdaroğlu videójára, hogy “Szelim szultán puszta emléke tartsa távol szektádat a hatalomtól”.

Ezzel kapcsolatban a Washington Institute török kutatási programjának fentebb említett vezetője arra figyelmeztetett, hogy nagy-britanniai kollégája a Szelim szultánra történt utalással a mintegy 10 millió törökországi alevita tömeges meggyilkolására szólított fel, és az ellenük való felbujtásra tett kísérletet.

Az idézet történelmi előzménye, hogy az ottomán Szelim szultán 1514-ben janicsárjaival döntő győzelmet aratott Izmail sahon, a síita szafavida birodalom akkori “királyán”.

Ezt követően a szunniták tűzzel-vassal próbálták írtani vagy áttéríteni a síitákat, akik az alevitizmus által a mai napig megőrizték a vallásukat, ám másodrendű állampolgárként, gyakran üldözések között kellett, és kell még ma is élniük.

A modern Török Köztársaság és az oszmán korszak történelme során számos támadást érte ezt a nép- és vallási csoportot, néha tömeggyilkosságok áldozatává váltak.

Mindezek után nyilvánvaló, hogy a közelgő törökországi választásokon a szavazók nem csak két politikai opció, hanem két vallás között is választanak, kérdés azonban, hogy a többségi szunniták átszavaznak-e a síita kisebbségből származó jelöltre.