Connect with us

Albánia

Az albán szamár az új balkáni desztináció jelképe, Albánia elit turizmust szeretne

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Albán szamár
Albán szamarak baktatnak hegynek felfelé (Forrás: BALK)
Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Albánia – Horvátországhoz hasonlóan – az elit turizmust célozza meg, legalábbis ez derült ki a berlini Nemzetközi Turisztikai Vásáron (Internationale Tourismus- Börse, ITB Berlin 2023), amellyel kapcsolatban Mirela Kumbaro albán idegenforgalmi és környezetvédelmi miniszter nemrégiben azt mondta, hogy az ország “új balkáni desztináció” létrehozására törekszik. Egy magyar vállalkozó az “albán szamárral” népszerűsíti ottani turisztikai ajánlatait.

Újoncok, de tele vannak energiával

Albániának ugyan mindössze 2,8 millió lakosa van, ehhez képest elég nagynak tűnik az a szám, amely szerint az ország tavaly 7,5 millió külföldi vendéget fogadott: arányaiban nézve ez olyan, mintha Magyarországot egy év alatt 35 millió turista kereste volna fel.

Ez igazi rekordnak számít Albánia esetében, ami a járvány előtti számokat is meghaladta.

– Albánia mediterrán ország, de a múltban nem helyeztek nagy hangsúlyt a turizmusra. Ez mára már megváltozott, hiszen a kormány kiemelten kezeli a turizmust, támogatja szükséges jogszabályi keretekkel, infrastruktúrával és adatforrásokkal. Most a nyaralás fogalmáról áttértünk a turizmus fogalmára

– nyilatkozta Kumbaro miniszter asszony.

albán szamár

Középen Mirela Kumbaro albán idegenforgalmi és környezetvédelmi miniszter (Forrás: az említett tárca)

A Turisztikai Világszervezet (World Tourism Organization, UNWTO) Albániát a turizmus terén a leggyorsabban fejlődő országok közé sorolta. A szervezet szerint az albánok a szomszédaikhoz képest ugyan “újoncok” az iparágban, de tele vannak energiával és reménnyel a turizmus gyors fejlesztését tekintve.

Albánia a fenntartható és környezetbarát turizmus fejlesztésére törekszik, és Horvátországhoz hasonlóan a cél itt sem a tömegturizmus, hanem kormányzati irányvonalként az elit turizmus bevonzása az év 365 napján az ország egész területére, nem csak a tengerpartra.

Albániának a tengerek leosztása során kettő is jutott, az ország az Adria és a Jón-tengerpartján fekszik, közel 400 kilométeres partszakasszal, a kormány azonban szeretné népszerűvé tenni az északi magas hegyeket is, amelyeket “Albán Alpok” néven szokás errefelé emlegetni.

Albániában van Európa “utolsó vad folyója”, a Vjosa folyó 192 kilométeren keresztül szeli át az országot, és az UNESCO-nak tett ígéret alapján nemzeti parki oltalmat kapott annak érdekében, hogy érintetlen maradhasson ez az “utolsó európai vadság”.

A Vjosa folyó medencéje közel 1100 állat- és növényfaj élőhelye, köztük 13 állat- és két növényfaj található itt, amely nemzetközileg veszélyeztetettnek számít.

Rengeteg a negatív sztereotípia

Albánia egyedülálló gasztronómiával, agroturizmussal és kultúrával rendelkezik, az ország vonzerejét pedig tovább fokozza, hogy Gjirokastra és Berat városa, valamint Butrint ókori romváros az UNESCO világörökségének részét képezi.

– Célunk a turizmus fejlesztése és egyben a környezet védelme. “Albániában mindent megtalálsz, amire szükséged van” – ez Albániának a 2023-ra szóló legtermészetesebb szlogenje. Ha megkérdezik az országba látogató turistákat, biztosan azt mondják, hogy bármit is kerestek, azt itt megtalálták – minden elképzelhető ajánlattal együtt

– dicsérte a portékáját az albán idegenforgalmi és környezetvédelmi miniszter, aki szerint a turisták számára a meglepetések skáláját jelenti ez a sokféleség.

Albániát az teszi igazán különlegessé, hogy valóban könnyen elérhető minden, amit kínál, az ember alig fél óra alatt a hegyekből elérheti a Jón-tenger partján lévő strandokat.

A rengeteg negatív sztereotípia miatt azonban az a tapasztalat, és a felmérések is ezt mutatják, hogy a turisták eleinte nehezen veszik rá magukat arra, hogy felkeressék Albániát, mondván, hogy Albániában háború van, nincs mit enni és inni, valamint hogy az idegeneket egészen biztosan megtámadják, kifosztják vagy elrabolják a lelketlen szervkereskedők és egyéb helyi bűnözők. Természetesen ez szamárság, maradjunk stílusosak.

albán szamár

A Bovilla tó, Tirana ivóvízbázisa (Forrás: BALK)

Az albán kormány célja a vendéglátásba történő befektetés ösztönzése, és ennek köszönhetően 2022-ben jelentősen megnőtt a turistaforgalom a nyugati világból: Spanyolországból, Hollandiából, Nagy- Britanniából, Németországból és az észak-európai országokból, természetesen a Nyugat- Balkánról, a Lengyelországból és az Egyesült Államokból érkező vendégek mellett.

Külön érdekesség, hogy már szerb portálok is népszerűsítik az albániai nyaralást.

Az albán kormány igyekszik becsalogatni az ázsiai vendégeket is. Néhány hete például Albánia turisztikai együttműködési megállapodást írt alá a kínai kulturális és idegenforgalmi minisztériummal.

Az albán idegenforgalmi illetékesek nemrég Tokióba is elkalandoztak, ahol állításuk szerint nagyon pozitív találkozókat folytattak az ottani ügynökségekkel, amelyeket arra igyekeztek rábeszélni, hogy a japánok vegyék fel Albániát az ajánlataik közé.

További intézkedések

Az albán kormány ugyanakkor támogatja az agroturizmust, jelenleg 260 ajánlat van a kabinet előtt az agroturizmus fejlesztésére!

Mindeközben a főváros, Tirana a nemzetközi események központja, tavaly ezt a várost nyilvánították Európa ifjúsági fővárosává, de otthont adott az UEFA Konferencia-liga döntőjének, és a “politikai turizmus” terén is történt előrelépés, nemrég ugyanis Tirana volt a házigazdája az EU–Nyugat- Balkán csúcstalálkozónak.

Ez volt az első alkalom, hogy Albánia látta vendégül Európa összes vezetőjét, idén pedig az albán fővárost választották meg a sport európai fővárosának, ráadásul a Turisztikai Világszervezettel együttműködve április elején Tiranában rendezték meg a Nemzetközi Turisztikai Fórumot.

albán szamár

A kommunista időkben bunkerokat építettek, és nem szállodákat. Ez a bunker most üres, de volt már tengerparti bár is (Forrás: BALK)

A törvényes befektetési kereteknek köszönhetően megjelentek a nemzetközi vállalatok is Albániában. Tíz évvel ezelőtt még nem voltak multinacionális szállodaipari cégek Albániában, viszont ma már jelen van a Maritim, a Radisson, a Marriot, a Melia, az Intercontinental, a Hilton, a Hyatt, és szinte biztosra vehető, hogy ezeket más márkák is követik.

Az elmúlt években Albánia az európai léptékű események “forró országává” (hot country) vált. Az UNUM Fesztivál, a South Outdoor Fesztivál, a Kala Fest és a Lova Fest csak néhány a nyári hónapok nagy eseményei közül, ahol fiatalok ezrei vesznek részt Európából.

Tetszik-e a magyaroknak az albán szamár?

A BALK erről megkérdezett egy Albániában élő és dolgozó magyar jogászt, aki többek között turizmussal is foglalkozik.

– 2015-től vagyok jelen az albán piacon, ezért közvetlen és folyamatos tapasztalataim vannak a magyarok albániai turisztikai szokásairól, a változó trendekről és lehetőségekről

– nyilatkozta Dr. Koczkás Sándor, aki Alban Tregu üzleti néven a Facebook-profilján keresztül több, mint 23 ezer magyar taggal működő csoportot tart fenn, Albania I ❤ néven.

albán szamár, elit turizmus

Dr. Koczkás és az albán szamár

– Tapasztalataim szerint a magyar turisták albániai jelenléte jelentősen fellendült, miután 2017-ben a Wizz Air közvetlen járatot vezetett be Budapest és Tirana között, amelyet ugyan rövid ideig szüneteltetett, de ez újraindítva, az olykor-olykor igen alacsony repülőáraknak köszönhetően erősen fellendítette a magyarok érdeklődését Albánia iránt.

Jelenleg heti két alkalommal közlekedik a járat a két főváros között, nagyjából egy órás repülőúttal.

– A 23 ezer fős csoportomban megjelenő posztokból, kérdésekből, hozzászólásokból, valamint a napi személyes találkozókból azt szűröm le, hogy a magyarok elsősorban az alacsony árak, a különleges gasztronómiai élmények, a csodálatos táj, nem utolsó sorban pedig az albán emberek igen kedves, mediterrán vendégszeretete miatt választják az országot

– mondta Alban Tregu, aki szerint viszonylag új tendencia, hogy évről évre növekszik a magyar turisták szezonon kívüli, őszi, tavaszi vagy téli látogatása is.

– Kész programokkal várjuk mi magunk is a turistákat, kiszolgálva őket négykerék meghajtású terepjáró autókkal, 12 és 20 személyes buszokkal, szamaragolással és tengeri túrákkal

– dicsekedett Koczkás. Szerinte aki egyszer felkeresi Albániát, az biztosan beleszeret. Ezt a kijelentését arra alapozta, hogy ügyfelei közül sokan visszatérnek, vagy ingatlant vásárolnak Albániában, de vannak olyanok is, akik már kitelepültek, és egzisztenciát teremtettek maguknak Albániában.

Alban Tregu, aki üzleti karrierjét a világszerte közismert “albán szamárral” is igyekszik népszerűsíteni, szeretettel és jó szívvel ajánlja a kicsi, de kedves kis országot, boldog, vidám és rendkívül vendégszerető lakosságával együtt.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Három nap legjava