Connect with us

Horvátország

KIKÖTŐBIZNISZ: Tavaly 10 százalékkal növekedett a forgalom a horvát kikötőkben

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Kirakodás a fiumei kikötőben
Kirakodás a fiumei kikötőben (YouTube, screenshot)

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A Állami Statisztikai Hivatal (Državni zavod za statistiku, DZS) kimutatásai szerint tavaly körülbelül 10 százalékkal növekedett meg a horvát kikötők forgalma 2021-hez képest.
A rendelkezésre álló adatok szerint, tavaly több, mint 342,7 ezer hajó hajózott be, vagyis 10,4 százalékkal több, mint 2021-ben, az utasok száma pedig 33,8 millióval, azaz 23,8 százalékkal növekedett, de ez még mindig kevesebb utas, mint a járvány előtti 2019-ben. A tengeri kikötők 2022 januárja és decembere közötti teljes áruforgalma 2019-hez képest 9,1 százalékkal, 23,6 millió tonnára nőtt. A statisztikai hivatal tavalyi negyedik negyedévre vonatkozó adatai szerint éves szinten is növekedést értek el: 62,98 ezer hajó, azaz 4,9 százalékkal több érkezett, mint 2021 utolsó negyedévében.

Utasforgalomban a néhai császárváros vezet

Az utasforgalomban a néhai Diocletianus római császár városa, Split vezet. 2022 negyedik negyedévében 4,3 millió utas szállt partra a horvát tengeri kikötőkben, ami 17,1 százalékos növekedést jelent 2021 azonos időszakához képest.

De 2019 negyedik negyedévéhez képest még mindig 3,9 százalékos csökkenés tapasztalható – jegyzik meg a pedáns statisztikusok. A komphajók és a személyhajók 2022 negyedik negyedévében 4,1 millió utast szállítottak, ami 14,5 százalékos növekedés 2021 azonos időszakához képest.

A spliti kikötő

Az utasforgalom 2022 negyedik negyedévében Splitben volt a legmagasabb (Forrás: YouTube, Screenshot)

Az utasforgalom 2022 negyedik negyedévében Splitben volt a legmagasabb, 707,7 ezer utassal, vagyis 21,9 százalékkal többel, mint 2021 utolsó negyedévében.

Zára (Zadar) a második 423,2 ezer utassal, azaz 15,7 százalékkal többel, a harmadik pedig Preko (Ugljan szigetén) 353,7 ezer utassal, vagyis 8,5 százalékkal többel, mint 2021 negyedik negyedévében.

Ha már a komphajókat említettük, a DZS adatai azt mutatják, hogy a tavalyi negyedik negyedévben a tengeri kikötőkben az előző év azonos időszakához képest nőtt a hajón szállított személygépjárművek és buszok száma – a komphajók 772 ezer személygépkocsit, azaz 5,6 százalékkal többet, illetve 5.412 autóbuszt szállítottak, ami 16,3 százalékos növekedést jelent.

Tavaly a cruiserek, azaz a tengeri körutazásokat lebonyolító luxushajók is jeleskedtek: a tengeri kikötőkben tartózkodó utasok teljes számából 168 ezret szállítottak partra, ami 126,8 százalékos növekedést jelent 2021 utolsó negyedévéhez képest.

Áruforgalom

2022 negyedik negyedévében a teljes áruforgalom 5,8 millió tonna volt, ami 6,3 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest.

A DZS ezt azzal magyarázza, hogy a cseppfolyós rakományforgalom 21,8 százalékkal nőtt (a teljes áruforgalomban 48 százalékos részesedéssel), a száraz, ömlesztett áruk forgalma pedig 2,6 százalékkal volt nagyobb (a teljes áruforgalom 29 százalékos részesedése) 2021 azonos időszakához képest.

Ugyanakkor a konténerforgalom 14 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest (a teljes áruforgalomból való részesedés 15 százalék).

A tengeri kikötőkben az áruk teljes forgalmának 90 százalékát kitevő öt kikötő közül 2022 negyedik negyedévében észrevehető növekedést regisztráltak 2021 azonos időszakához képest.

Nem meglepő módon a kőolaj- és LNG-terminált magába foglaló Omišalj kikötője vezet, 28,4 százalékos (1,7 millió tonna), illetve Ploče 17 százalékos (1,3 millió tonna) áruforgalom növekedéssel.

Nem biztos, hogy jó lenne, ha lenne kikötőnk

Persze ez az egész kikötőbiznisz többszörösen összetett, hogy ne mondjuk komplex dolog. Specifikus szakértelmet igényel, azaz nem elegendő hozzá az, hogy az ember, vagy az ángyikája nagy potentátnak számít Budapesten.

Erre a lengyelek is rájöttek, ugyanis a varsói tőzsde közlönye szerint a lengyel OT Logistics tulajdonában lévő fiumei kikötő részvényeit hamarosan eladhatják a Prágában bejegyzett Port Acquisitions társaságnak, amelyet Jaroslav Strnad cseh üzletember szárnyai alatt működik, akinek a cégcsoportja tavaly a Đuro Đaković nehézipari konszern többségi tulajdonosa lett.

A Varsói Értéktőzsde (GPW) által közzétett információk szerint az OT Logistics és a Port Acquisitions február 4-én előzetes megállapodást kötött arról, hogy a fiumei (rijekai) kikötő mind a 3 421 224 részvényét megveszi a cseh vállalat, ami 25,38 százalékos tulajdonosi részesedést jelent.

A lengyelek 2015-ben vásárolták be magukat a fiumei kikötőbe, és annyira rosszul csinálták, hogy a kikötő üzletmenetét csak 2019-ben sikerült egyensúlyba hozni, amikor a befektetési alapok a vállalkozás élére Duško Grabovac fiumei üzletembert nevezték ki.

Erre azután került sor, hogy Jedrzej M. Mierzewski volt vezérigazgatót kilenc hónap próbaidőre ítélték a vezetés során elkövetett törvénytelenségek miatt, és le kellett mondania.

Az OT Logistics a gdyniai kikötő tulajdonosi struktúrájában van jelen, amely Fiume közvetlen versenytársa, így a gyanakvó horvát újságírók azt is elképzelhetőnek tartják, hogy a lengyeleknek valójában az volt a céljuk, hogy csődbe vigyék a fiumei kikötőt, és az ingatlanok értékesítése után a forgalmat átirányítsák Lengyelországba.

Horvátország

Robotok, robotok, világít az orrotok (egy költő veszett el a tudósítóban)

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

robot
A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a 4. Európai RoboCup Junior versenyt

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A Horvát Robotikai Társaság szervezésében június 7-e és 10-e között a Varasd Arénában rendezik meg a negyedik európai RoboCup Junior versenyt. Tizennyolc országból (tizenöt európai ország, plusz Dél-Korea, és Egyiptom) 730 gyerek vesz részt Európa legnagyobb robotikai versenyén. A rangos eseményt, amely ezt az interdiszciplináris tudományterületet népszerűsíti, először rendezik meg Horvátországban.

RoboCup Junior

A Horvát Robotikai Társaság elnöke a Večernji list tudósítójának azt mondta, hogy pontosan 159 csapatot, azaz több mint 700 diákot és mentoraikat tudták elhozni, akik három kategóriában versenyeznek majd: On Stage, Rescue és Soccer.

– Ez három nagyon igényes kategória 15 alkategóriában, ahol 15 Európa-bajnokot kapunk

– tette hozzá Ivica Kolarić, aki egyben a Varasd megyei Robotikai Központ vezetője is.

A versenyzők változatos korcsoportokban lépnek fel, az óvodásoktól középiskolásokig, robotjaik a következő négy napban táncolni, focizni fognak, és áldozatokat mentenek veszélyes területekről, például földrengések romjai alól, stb.

A horvátországi iskolákban rendkívül népszerű a robotika, többek között a Horvát Robotikai Társaságnak köszönhetően.

A húsz évvel ezelőtt alapított lelkes egyesület tizenöt éve Ivica Kolarić professzor vezetésével folyamatosan dolgozik a fiatalok oktatásán, és kiváló eredményeket ér el az európai és világversenyeken.

Ezt a munkát és minden sikerüket az európai Robocup szervezet azzal díjazta, hogy idén Horvátországnak ítélte ennek a rangos versenynek a megszervezését.

A jéghegy csúcsa

Ez a fenti hírecske azonban csak a jéghegy csúcsa.

Kevesen tudják, hogy Horvátországban alapították a szintén „robotbarát” IRIM-et (Institute for Youth Development and Innovation), amely non-profit szervezetként Európa legnagyobb iskolán kívüli oktatási programját fejlesztette ki és hajtja végre – a CroatianMakers mozgalmon keresztül, amely csak Horvátországban több mint 300 000 gyereket ért el.

robot

KIS ÁLMOK: Február 7-e és 16-a között rendezték meg a Horvát Makers League harmadik fordulóját (Forrás: Croatian Makers)

Bár az IRIM Horvátországban indult, és elsősorban itt működik, tevékenységét kiterjesztette Szerbiára, Bosznia-Hercegovinára, Koszovóra, Montenegróra és Svájcra is, ahol a helyi partnerekkel együttműködve valósítja meg projektjeit, és további tízezer gyermeket von be a robotika világába.

Középpontjában a digitális és tudományos műveltség, valamint a technológiai és egyéb kompetenciák fejlesztése áll a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics – Tudomány, Technológia, Mérnöki Tudományok és Matematika) területén annak érdekében, hogy a most cseperedő nemzedékek a 21. század egyenjogú polgáraivá váljanak a földgolyó más tájairól érkező társaikkal.

Az IRIM a STEM-mel kapcsolatos tevékenységet a fontos kompetenciák eléréséhez szükséges eszköznek tekinti olyan kulcskészségek elsajátítása során, mint a tanulási készségek, a problémamegoldás, az együttműködés, a kommunikáció, valamint az olyan személyiségjegyek, mint a kíváncsiság, a kezdeményezőkészség, a kitartás, az alkalmazkodóképesség, valamint a társadalmi és kulturális tudatosság.

Az IRIM nagy mennyiségű felszerelést adományoz elsősorban a tudás széles körű és mély terjesztésének eszközeként szervezett tevékenységek, oktatók képzése (csak Horvátországban több mint 4500 pedagógus részesül ebben), oktatási tartalmak fejlesztése, valamint oktatási weboldalak készítése, stb.

Az IRIM egyedülálló abban, hogy sikerül a „skálázhatóságot”, vagyis a mély tudás átadását nagy mennyiségben elérni.

Az IRIM kezdeti és állandó kulcsfontosságú finanszírozása Nenad és Rujana Bakić adományainak köszönhető, de ugyanakkor az egyesületet polgárok, vállalatok és más források adományaiból is finanszírozzák, de sikeresen pályáznak a nemzeti és európai fejlesztési alapoknál is.

Az IRIM már kifejlesztette az oktatók (nagykövetek) szilárd ökoszisztémáját, és kiépített egy gazdag oktatási platformot, amely lehetővé teszi a tevékenységek sikeres fejlesztését.

Mi ennek az értelme?

Horvátország és a szomszédos országok iskolarendszerei a reform különböző szakaszaiban vannak, de jelenleg még nem képesek minőségi tudást nyújtani a STEM területén, vagy olyan kulcskompetenciákat fejleszteni, mint például az együttműködés a csoportmunkában, kommunikáció, tanulási készségek, kreativitás, kíváncsiság, kitartás és vezetői készségek.

Az IRIM feladata nemcsak az hogy, természetes módon befolyásolja e kompetenciák fejlesztését, hanem tudatosan törekszik azok erősítésére is.

Az Eurostat vonatkozó felmérése szerint a horvát állampolgárok – az EU egészéhez viszonyítva – az oktatásnak és a kemény munkának tulajdonítják a legkisebb jelentőséget a siker elérése terén, szemben a politikai kapcsolatokkal és az egyéni boldogsággal.

Hasonló a helyzet más nyugat-balkáni országokban is, ahol ennek kiküszöbölését, vagyis az IRIM által szorgalmazott tevékenységeket helyi partnerek végzik.

Az IRIM fő társadalmi küldetése ugyanis a siker kultúrájának megteremtése azzal a céllal, hogy megerősítse a meritokráciát, mint a társadalom központi pillérét és fő mozgatórugóját.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava