Kötelező sorkatonaság: az Egyetemista Lista önkénteseket akar, nem behívókat

Vučić behívói helyett hat hónap önkéntes szolgálatot és fizetett tartalékosokat terveznek

Állítsd be a Google‑t, hogy a BALK mindig kéznél legyen!

A szerbiai választásokat megnyerő Egyetemista Lista nem kívánja visszaállítani a kötelező sorkatonaságot. A kormányzásra készülő politikai erő helyette hat hónapos, önkéntes katonai szolgálatot, fizetett tartalékos rendszert, jobb munkakörülményeket és a hadsereg működésének átfogó felülvizsgálatát tervezi.

A program éles ellentétben áll Aleksandar Vučić korábbi elképzelésével, amely szerint a fiatal férfiakat 70–75 napra ismét kötelezően laktanyába kellett volna küldeni.

A szerb hadsereg fejlesztésének ezek szerint nem feltétlenül az a legfontosabb feltétele, hogy minél előbb minél több fiatalt betereljenek a kaszárnyákba. Legalábbis erre lehet következtetni az Egyetemista Lista védelmi programjából, amelyről pénteken számolt be a belgrádi Vreme.

A dokumentum ugyanis egyetlen ponton sem kezdeményezi a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását. Ehelyett egy olyan rendszert vázol fel, amelyben a katonai szolgálat vállalása önkéntes, a tartalékosokat szerződéses alapon foglalkoztatnák, a hivatásos állomány megtartását pedig jobb anyagi feltételekkel próbálnák biztosítani.

Hat hónap önkéntes szolgálat a kötelező sorkatonaság helyett

Az Egyetemista Lista elképzelése szerint az önként jelentkezők hat hónapot töltenének a hadseregben. Ez lényegesen hosszabb idő annál, mint amennyit a korábbi belgrádi vezetés kötelező szolgálatként tervezett, ám a legfontosabb különbség nem az időtartamban, hanem az önkéntességben rejlik.

A jelentkezők legalább havi 20 ezer dináros juttatást kapnának, a katonai szolgálat időtartamát pedig beszámítanák a szolgálati, illetve munkaviszonyban töltött időbe.

Kapcsolódó cikk

Szerbia visszaállítja a kötelező katonai szolgálatot, állítólag nem készül háborúra

A havi 20 ezer dinár nem tekinthető különösebben jelentős összegnek, így kérdéses, hogy mekkora vonzerőt jelenthet azoknak a fiataloknak, akik egyébként civil munkát is vállalhatnának. Az önkéntes rendszer sikeréhez azonban nemcsak a juttatás nagysága, hanem a kiképzés színvonala és a későbbi elhelyezkedési lehetőségek is hozzájárulhatnak.

A hathónapos szolgálat ugyanakkor szakmai szempontból is eltér a korábban tervezett rövid kiképzéstől. A katonai szakértők ugyanis rendszeresen figyelmeztettek arra, hogy két-két és fél hónap alatt legfeljebb az alapvető katonai ismeretek sajátíthatók el, a korszerű hadviseléshez szükséges felkészültség aligha.

Az Egyetemista Lista tehát nem kevesebb, hanem alaposabb kiképzést szeretne – csak éppen nem kötelező jelleggel.

Háromezer szerződéses tartalékos, külön juttatásokkal

A program egyik fontos eleme az aktív tartalékos állomány megerősítése.

Az elképzelések szerint háromezer tartalékost szerződtetnének állandó jelleggel, akik évente legfeljebb 45 napot töltenének katonai szolgálatban vagy kiképzésen.

A tartalékosok a fizetésük mellett hozzávetőleg napi ötezer dináros tereppótlékot is kaphatnának. A program további ösztönzőket is felvet: tizenharmadik havi fizetést vagy öt-tíz százalékos kiegészítő juttatást, valamint kedvezményeket az állami szektorban történő elhelyezkedésnél.

Az elképzelés lényege, hogy a tartalékos állomány ne csupán papíron létezzen, hanem olyan emberekből álljon, akik rendszeresen részt vesznek a kiképzésben, megfelelő felkészültséggel rendelkeznek, és szükség esetén valóban mozgósíthatók.

Ez egyúttal azt is jelentené, hogy a hadseregnek nem kellene minden évben tömegesen behívnia olyan fiatalokat, akik közül sokan eleve nem kívánnak katonai pályára lépni.

Vučić még a sorkatonasággal akarta megnevelni a fiatalokat

A mostani terv azért is jelent politikai fordulatot, mert Aleksandar Vučić éveken keresztül a kötelező katonai szolgálat visszaállítása mellett érvelt.

A BALK már 2024 szeptemberében beszámolt arról, hogy a szerb elnök hozzájárulását adta a 75 napos kötelező sorkatonaság bevezetéséhez. Az akkori elképzelés alapján a férfiakat kötelezően behívták volna, a nők számára pedig megmaradt volna az önkéntes jelentkezés lehetősége.

Kapcsolódó cikk

Vučić aláírta a sorkatonaság visszaállítását

Vučić nemcsak Szerbia védelmi képességeinek erősítésével érvelt, hanem a fiatalok nevelésével, felelősségtudatuk és fegyelmük fejlesztésével is.

Ezzel a katonai szolgálatot nem honvédelmi kérdésként kezelte, hanem olyan intézményként, amelynek a fiatalok gondolkodására és magatartására kellett volna hatnia.

A kötelező sorkatonaság bevezetését azonban többször elhalasztották. A BALK januári cikkében már arról írtunk, hogy a tervek végrehajtását a megfelelő jogszabályok hiánya, a laktanyák állapota és a kiképzőszemélyzet kérdése is nehezítette.

Kapcsolódó cikk

Tényleg indul a kötelező sorkatonaság Szerbiában?

Az idei katonai bemutatókon Vučić ismételten a sorkatonaság visszaállítását sürgette, és már 2027 márciusát emlegette a kötelező szolgálat lehetséges indulási időpontjaként. A szolgálat tervezett időtartama ekkor már 70 napként szerepelt a nyilatkozatokban.

A katonai szolgálat visszaállítása körüli huzavona többszörösen tovább tartott, mint amennyi időt a fiataloknak a laktanyában kellett volna tölteniük.

Az Egyetemista Lista programja viszont arra utal, hogy a korábbi politikai szándékból nem feltétlenül lesz törvény.

Nem a sorkatonák hiányoznak, hanem a képzett katonák

Az Egyetemista Lista szerint a szerb védelmi rendszer problémái elsősorban a pénzügyek nem megfelelő kezeléséből, az elavult felszerelésekből és a képzett szakemberek hiányából fakadnak.

Különösen súlyos gondnak tartják a tisztek tömeges távozását a hadseregből.

A program ezért a katonák alapilletményének rendezését, illetve az állam által támogatott, kedvezményes kamatozású lakáshitelek bevezetését irányozza elő a katonai állomány számára.

A cél az lenne, hogy a hivatásos katonák számára a pályán maradás kiszámítható életpályát és megfelelő egzisztenciát jelentsen.

Kapcsolódó cikk

Szerb hadsereg: Vučić és a katonai látványpolitika

Ez jelentős hangsúlyeltolódás a korábbi katonai látványpolitikához képest, amelyben a modern fegyverrendszerek bemutatása sokszor nagyobb nyilvánosságot kapott, mint a hadsereg személyi állományának helyzete.

A BALK júniusi írásában részletesen foglalkoztunk azzal, miként kapcsolódott össze a szerb hadsereg modernizációja Vučić politikai szerepépítésével és szereptévesztésével.

Az Egyetemista Lista ugyanakkor nem kíván lemondani a haditechnikai fejlesztésekről. A program a nagyberuházások és a hadászati tartalékok finanszírozásának növelését is előirányozza.

Emellett egy, Szerbia teljes területét lefedő, integrált, többrétegű légvédelmi rendszer kialakítását javasolja.

Újranyitnák a hadsereg tisztázatlan haláleseteinek aktáit

A védelmi program egyik legérzékenyebb része azonban nem a fegyverekről, hanem a hadseregen belüli, máig vitatott halálesetekről szól.

Az Egyetemista Lista három olyan esetet emel ki, amelyek vizsgálatának újranyitását szükségesnek tartja.

Az egyik a két szerb gárdista 2004-es halála a belgrádi Topčideren található, titkos katonai objektumban. Az ügyben hosszú éveken át vitatták a hivatalos magyarázatokat és a halálesetek körülményeit.

A második a szerb hadsereg Mi–17-es helikopterének 2015-ös lezuhanása, amely ugyancsak súlyos kérdéseket vetett fel a katonai döntéshozatal és a felelősség megállapítása körül.

A harmadik egy őrmester 2021-es halála a „Munjeviti udar” (Villámcsapás) elnevezésű katonai gyakorlaton.

Az Egyetemista Lista ezeknek az ügyeknek az újbóli kivizsgálását ígéri. Ez nem jelenti azt, hogy a korábbi eljárások minden megállapítását eleve elvetnék, de azt igen, hogy nem tekintik lezártnak a katonák halálával kapcsolatos felelősségi kérdéseket.

A hadiipari szerződéseket is átvizsgálnák

Az Egyetemista Lista a szerb hadiipart is korszerűsítené.

A jelenlegi gyárakból úgynevezett intelligens üzemeket alakítanának ki, amelyekben nagyobb szerepet kapna a korszerű elektronika, az automatizálás és a szoftverfejlesztés.

Ennek érdekében a műszaki egyetemek bevonásával létrehoznák a Nemzeti Katonai Elektronikai Központot, és külön programot indítanának a védelmi célú szoftverek fejlesztésére.

A tervezett intézkedések között azonban szerepel egy olyan független, több minisztériumot érintő kormánybizottság felállítása is, amely a fegyvergyártás, a katonai beszerzések és a fegyverexport során történt esetleges visszaéléseket, szabálytalanságokat és korrupciós ügyeket vizsgálná.

A bizottság feladata lenne a korábbi hatalom idején megkötött hadiipari és fegyverbeszerzési szerződések általános felülvizsgálata is.

De ez már nem egyszerűen katonai, hanem politikai és gazdasági kérdés is. A szerb hadiipar az elmúlt években jelentős állami megrendelésekből és nemzetközi fegyverüzletekből részesült, miközben a beszerzések és az exportügyletek átláthatóságát rendszeres kritikák övezték.

Az Egyetemista Lista most ezekbe a szerződésekbe is betekintést ígér, beleértve azokat az ügyleteket, amelyeket a Vučić-korszakban a szerb hadsereg modernizációjának részeként kötöttek meg.