EGY HARGITÁVAL KEVESEBB: Drámai az erdélyi magyarság számának csökkenése

A cikk meghallgatása

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) Országos Elnöksége a romániai népszámlálás előzetes eredményeinek ismeretében megállapította, hogy drámai méretű az erdélyi magyarság lélekszámvesztése. Az EMSZ vezetése a fogyás mértékét igen erős szavakkal igyekezett érzékeltetni, szerintük ugyanis a számok jól mutatják “a magyarság ellen békeidőben folytatott csendes genocídium eredményességét”.

Már csak egymillió erdélyi magyar

Az EMSZ közleménye arra emlékeztet, hogy a legutóbbi, 2011-es cenzushoz képest a Romániában élő magyarság száma 225 ezer fővel, alig egymilliónyira csökkent. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt az erdélyi magyar nemzetrész elvesztette lélekszámának egyötödét.

– Hogy jobban érzékeltessük a helyzet súlyosságát, a népességfogyás közel annyi, mintha a legnagyobb magyar lakosságszámmal rendelkező Hargita megye teljes magyar lakossága eltűnt volna

– olvasható a közleményben, amelyet az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt összeolvadásából létrejött EMSZ országos elnöksége írt alá.

Aláhúzták, hogy a fogyás mértéke és aránya az elmúlt három évtizedben folyamatosan gyorsult, összességében pedig a rendszerváltás utáni első, 1992-es népszámláláshoz viszonyítva több mint 620 ezerrel csökkent a romániai magyarság lélekszáma.

– Ez azt jelenti, hogy három évtized alatt elvesztettük közösségünk közel 40 százalékát, és ezzel az erdélyi és partiumi magyarság száma az 1850-es évek szintjére esett vissza

– közölte az EMSZ, amely arra figyelmeztet, hogy amennyiben nem változik semmi, az egykor államalkotó erdélyi magyarság még ebben a században több mint egy évezredes történelme végére érhet.

Drámai népességvesztés

Az EMSZ országos elnöksége úgy véli, hogy ebben a súlyos helyzetben a közösséggel szemben elkövetett bűn minden olyan magyarázkodás, amely kisebbíti a bajt, vagy részsikerként próbálja tálalni az eredményt.

– Ha ezen a negatív trenden nem sikerül változtatni, a század végére az erdélyi magyar nemzetrész szinte teljesen eljelentéktelenedik, és a fél évszázaddal ezelőtt még erős és életképes, mára szinte teljesen elenyészett erdélyi szászok vagy zsidók sorsára jut

– szögezte le az EMSZ, amely szerint egyenesen ki kell mondani, hogy maga az a tény, miszerint a három évtized alatt több mint hatszázezer fővel zsugorodott romániai magyarság 2022-ben még egymillió főt számlált, ám ez nem eredmény, nem siker, nem ok az örömre, hanem “súlyos és riasztó népesedési katasztrófa”.

– Nem létezhet olyan politikai haszon és pártérdek, amely miatt a népszámlálási eredményt akár csak részsikerként is lehetne közölni, ezért arra szólítunk valamennyi magyar politikai szereplőt, hogy a saját kommunikációs szempontjaikat legalább ebben a kérdésben szorítsák a közösségi érdek mögé

– olvasható a közleményben, amely szerint szembe kell nézni azzal, hogy “az elmúlt három évtized viszonylagos szabadsága és jóléte több szempontból is többet rombolt a romániai magyar közösségen, mint a megelőző hetven év nagyromán és nacionálkommunista totalitárius rendszerei együtt”.

Az EMSZ szerint a drámai népességvesztésnek nem csupán a magyarságnak az országos átlaghoz képest rossz gazdasági helyzete vagy alulképzettsége az oka, hanem legalább annyira közrejátszik az az általános értékválság is, amely abból a hibás politikai gyakorlatból származik, amely valamennyi – a közösségi identitásmegőrzés szempontjából maghatározó – helyi és országos ügyet a bukaresti parlamenti választási eredményességnek és a folyamatos kampánykommunikáció szempontjainak rendeli alá.