Görögország megkapta az amerikai szenátus jóváhagyását az F-35 típusú vadászgépek beszerzéséhez. A görög kormány a most megrendelt 20 db gép mellé egy ugyanekkora kontingens jövőbeli beszerzése mellett is döntött. A törökök eközben pénzt és energiát nem kímélve a saját TF-X jelzésű ötödik generációs vadászgép projektjüket erőltetik, azonban a hírek szerint a típus 2025-re tervezett első repülése legalább három évet késik.

Amerika vadászgépekkel segít

Nikosz Panajótopulosz görög védelmi miniszter tájékoztatása alapján Görögország 20 db F-35 Lightning II típusú vadászgép vásárlására adott ajánlatot az amerikai gyártónak. Az első darabot az ötödik generációs vadászgép típusból 2028-ban veszi át a görög légierő.

A miniszter nyilatkozata alapján a görög fél összesen 40 db F-35 gépből álló egység felállítását tervezi, a második 20-as kontingens konkrét megrendelése azonban még várat magára.

Az USA kormánya február 8-án tájékoztatta az athéni vezetést, hogy az amerikai szenátus jóváhagyta a görög vételi ajánlatot.

A hellén légierő már a nyolcvanas évek eleje óta nagyrészt az USA által fejlesztett eszközökre támaszkodva próbálja ellensúlyozni a török irányból érkező fenyegetést.

Az elmúlt három évtizedben a görögök az F-16 típusú vadászbombázóra támaszkodva védték a honi légteret. A világszerte alkalmazott F-16 utolsó megrendelt példányát 2008-ban vette át a görög légierő.

Görög légifölény a Balkánon

A most bejelentett beszerzés mellett a görög fél komoly lépéseket tett a légi erejének fejlesztésére. Legutóbb 2021 januárjában kötöttek szerződést a francia kormánnyal Dassault Rafale vadászrepülők beszerzésére.

Akkor a szerződést több kritika érte, mert a fokozódó török fegyverkezés mellett meglehetősen „kényszer szülte” megoldásnak mutatkozott a 18 db „gall kakas” megvásárlása.

A görög kormány végül 6 további Rafale megvásárlása mellett határozta el magát a növekvő társadalmi nyomás, illetve az orosz-ukrán háború miatt megnövekedett regionális feszültség hatására.

Egy F-16-os vadászgép Houston felett női pilótával (Forrás: YouTube)

Az athéni kormány az F-35 gépek beszerzése előtt 2021-ben szerződést kötött az amerikai Lockheed Martin céggel a 83 darab görög F-16 repülőgép „Viper” altípussá történő modernizálására. Az első Viper már Athénban van, a maradékra pedig a jelenlegi tervek szerint körülbelül egy évet kell várni.

A görög védelmi minisztérium nem titkolt célja, hogy a közös NATO tagság ellenére a török légierő érdemi ellenfeleinek bizonyuljanak. A jelenleg zajló beszerzések alapján 2030-ba ténylegesen a görög légierő lesz a legmodernebb a Balkánon.

Törökország lassított

A legfeljebb kutya–macska barátsághoz hasonlító görög-török NATO szövetségesi viszonyt kellő fenntartással kezelik Athénban.

Így fellélegezhettek a görög védelmi minisztériumban, amikor a törökök és az USA között hosszas diplomáciai adok-kapok eredményeként kenyértörésre került sor, és megszakadtak a tárgyalások az F-35 beszerzésről 2019-ben.

Akkor a török vezetés által képviselt külpolitikai irányvonal miatt az USA elzárkózott attól, hogy Ankara is vásárolhasson az egyre nagyobb hírnévnek örvendő F-35 típusból.

A törökök évekkel ezelőtt mintegy 100 db F-35 vadászgép megvásárlását próbálták nyélbe ütni Washingtonban, az Erdoğan-rezsim és az amerikai külügyminisztérium között a gülenista csoportokkal szembeni török fellépés, valamint az orosz irányú török közeledés érdemi elhidegüléshez vezetett, az évek óta diplomáciai viták miatt húzódó repülőgép-beszerzésnek pedig az orosz S-400 típusú légvédelmi rakétarendszer vásárlása adta meg a kegyelemdöfést.

Az elnehezült diplomáciai kapcsolatok miatt a török fél maga kezdete meg az F-16 repülőgépek modernizációját.

Ennek egyik legkomolyabb eredménye, hogy az amerikai típusban lévő korábbi radart török cégek által kifejlesztett új radarberendezéssel váltották fel.

A török T-FX vadászgép (Forrás: YouTube, animációs videó)

Ez azonban még mindig nem oldotta meg a török vezetésnek az ötödik generációs vadászgép beszerzése kapcsán kialakult problémáját. A helyzet áthidalására a török légierő saját típus fejlesztésébe kezdett T-FX elnevezéssel.

A teljesen honi gyártású ötödik generációs török vadászgép a tervek szerint az első repülését 2025-ben tette volna meg. Mostanra ez a céldátum 2028-ra változott, mert a műszaki kihívások mellett a török gazdaság problémái is lassításra kényszerítették a fejlesztőket.

A teljesen hazai gyártmányú gép melletti politikai elhatározás miatt Törökország lemaradhat a görögöktől a légierő fejlesztése terén, mert a TF-X első repülésének idejére a görög légierő már rendelkezni fog F-35 típussal és a francia Rafale-okkal.

---

---

A bosznia-hercegovinai kormányváltást követőn az utca emberéből boszniai külügyminiszterré avanzsált Elmedin Konaković, aki terjedelmes interjúban ismertette, milyen irányú lépéseket tervez hazája külpolitikájában. A január közepén hivatalba lépett bosznia-hercegovinai külügyminiszter, a bosnyák származású Elmedin Konaković első hivatalos útja Brüsszelbe vezetett, ahol hazája uniós csatlakozásáról folyatott tárgyalásokat. Az alig egy hónapja hivatalba lépett boszniai külügyér az uniós csatlakozás előmozdítását tekinti a legfőbb feladatának, és érdemi változtatásokat helyezett kilátásba a török kormányzattal kialakított kapcsolatokban. A bosnyák származású Konaković, aki a Nép és Igazság (Narod i Pravda) párt vezetője, korábban kosarazóként megfordult Szlovéniában, Romániában és Magyarországon is.

Brüsszelben kezdte

A január közepén hivatalba lépett új bosznia-hercegovinai külügyminiszter, Elmedin Konaković a rá jellemző sportos lendülettel és kemény kiszólásokkal „rúgta be” az eddig szerinte tetszhalott állapotban lévő boszniai külügyi infrastruktúrát, és jócskán módosította az eddigi külkapcsolati irányokat.

A boszniai Dritan Abazović névvel illetett korábbi kosárlabdasztár a jobbközép Nemzet és Igazság (Narod i Pravda, NiP) elnöki székéből került a külügyi apparátus élére.

A boszniai N1 hírcsatornának adott terjedelmes interjúban Konaković részletesen beszámolt az általa alig több mint egy hónapja vezetett minisztérium kapcsán érzékelt problémákról, és az ezekhez kötődően megfogalmazott elképzeléseiről.

Konaković az új bosznia-hercegovinai koalíciós kormány által egységesen képviselt irányvonalat szem előtt tartva, az uniós tagság elnyerését tekinti a legfontosabb feladatának.

---

Elmedin Konakovićot Washingtonból is megkeresték. Antony Blinken amerikai külügyminiszter gratulált neki a kinevezéséhez, és az amerikai közlemény szerint megvitatta vele az euro-atlanti integráció fontosságát a Nyugat-Balkán stabilitása és biztonsága szempontjából. Blinken természetesen kitért Ukrajna támogatásának fontosságára is, amely brutális orosz támadással szembesül. A közlemény nem említi, hogy az amerikai külügyminiszter sürgette-e az Oroszország elleni szankciók bevezetését Bosznia-Hercegovina részéről.

---

Emiatt első hivatalos útja Brüsszelbe vezetett, ahol több napos tartózkodása alatt találkozott Várhelyi Olivér bővítési politikáért felelős biztossal és David McAlisterrel, az EP külügyi bizottságának elnökével.

A brüsszeli út kapcsán Konaković vegyes impulzusokat kapott. A bővítés kapcsán, mint mondta, „az EU-ban szélesre tárt ajtókkal várnak Boszniára”, azonban az előző ciklusban a külpolitikai vezetés passzivitása miatt Bosznia-Hercegovina számos lehetőséget szalasztott el.

Az uniós vezetőkkel folytatott tárgyalások tematikája kapcsán elmondta, hogy a korábban felfüggesztett projektek és támogatások is szóba kerültek. A szankciókkal egyenértékű projekt befagyasztások kapcsán az uniós vezetők tájékoztatták, hogy azokat a Milorad Dodik által még 2021. és 2022. között képviselt szecessziós politikai irány tette indokolttá.

Konaković szerint az EU egyes politikai vezetői meg vannak arról győződve, hogy a projekt befagyasztásokkal el lehet érni Dodik elmozdítását. Ennek kapcsán igyekezett meggyőzni az uniós vezetőket, hogy egy politikai vezető magatartása miatt aránytalan az egy egész országot elzárni a forrásoktól.

Az EU Bizottság által a csatlakozáshoz meghatározott 14 kritérium kapcsán Konaković kifejtette, hogy igyekezett megnyugtatni az uniós vezetőket, hogy a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsa (Vijeća Ministara) már a tavasszal tárgyalni fogja a Legfőbb Bírói és Ügyészi Tanács (Visoko Sudsko i Tužilačko Vijeće, VSTV) szerkezetét módosító törvényt.

Az igazságszolgáltatási reformot követően a korrupció elleni harc lesz a boszniai kormány legfontosabb feladata.

A csatlakozási feltételekről folytatott egyeztetés kapcsán Konaković elmondta, hogy számára egyértelművé vált, hogy jelentős pénzösszeget hívhatna le Bosznia az IPA alapokból, ha konkrét lépéseket tudna felmutatni.

A brüsszeli tapasztalatainak ismertetése alkalmat adott arra is, hogy a hivatalát január közepén átadó Bisera Turković (SDA) korábbi külügyminiszter nyugati orientációval kapcsolatos elhivatottságát is megkérdőjelezze.

Konaković állítása szerint a brüsszeli boszniai nagykövetség a Turković regnálása alatt alig működött, és nem kapott a boszniai külügyminisztériumtól semmilyen utasítást.

Az új miniszter jelezte, hogy a jövőben a Turković által szakmai érvekkel nehezen indokolthatóan preferált úticélok – mint Bali és a Maldív-szigetek – helyett gyakrabban fog Brüsszelbe látogatni, és a minisztérium kiadásait csökkentendő ő maga nem fogja a hivatalos útjaira magával vinni az utazni vágyó családtagjait.

Régiós turnéval nyitna

Az EU kapcsolatok mellett Konaković kiemelte, hogy a regionális szereplőkkel és a szomszédos államokkal szeretné szorosabbra fűzni a külkapcsolatokat.

A tervei között szerepel egy „regionális turné”, aminek a keretében első külföldi útjára Zágrábba utazna, hogy találkozzon Gordan Grlić Radman horvát külügyminiszterrel és Andrej Plenković miniszterelnökkel.

A horvátországi látogatást belgrádi utazás fogja követni a jelenlegi tervek szerint, aminek kapcsán Ivica Dačić szerb külügyminiszterrel folytat egyeztetést.

A szerb féllel tervezett tárgyalás központi témája a Drinára tervezett Buk Bijela elnevezésű vízierőmű projekt lesz.

A projekt kapcsán Konaković hangsúlyozta, hogy előremutatónak tartja a két érintett állam közös beruházását, és azt mindenképpen támogatni fogja a jövőben. Ugyanígy pozitívan nyilatkozott a sokak által támadott trebinjei nemzetközi repülőtérprojektről.

A 2020 nyarán bejelentett beruházás keretében a szerbiai kormány támogatásával épülne meg a nemzetközi légi kikötő a boszniai szerb entitás déli részén, annak nemzetközi forgalomba való bekapcsolása végett. A tervek szerint a reptér építésére és működtetésére szerbiai cégek kapnának koncessziós jogot.

Konaković ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ő maga nem osztja azokat a véleményeket, amelyek szerint a létesítmény tovább erősíthetné a szerb szeparatista törekvéseket Hercegovinában. Azonban a horvát féllel is egyeztetnie kell a leendő reptér miatt, mert annak tervezett földrajzi elhelyezkedése miatt felmerülhet később a horvát légtér használatának szükségessége, alig pár kilométerre a dubrovniki reptértől.

A technikai kérdések tisztázásán túl a boszniai külügyminiszter jelezte továbbá, hogy szerbiai cégek csak koncessziós jogot szerezhetnek az érvényben lévő boszniai jogszabályok alapján, a létesítmény és az annak helyt adó terület tulajdonjogát azonban nem szerezhetik meg.

Végezetül kiemelte, hogy mind a horvátországi, mind a szerbiai látogatása során találkozni akar a bosnyák diaszpóra vezetőivel, hogy az ottani bosnyákok helyzetéről részletesen tájékozódjon.

A törököket hátra sorolta

Lényeges változás a Bisera Turković, korábbi külügyminiszter vezette külpolitikai irányvonalhoz képest, hogy Konaković lazítani kívánja Szarajevó és Ankara viszonyát, bár ő sem hanyagolja el teljesen a török kapcsolatot.

Korábban úgy volt, hogy csak márciusban látogat Ankarába, a legfrissebb hírek szerint azonban már el is utazott Törökországba, ahol találkozik török kollégájával, Mevlüt Çavuşoğluval és felkeresi a kis-ázsiai országban tartózkodó bosznia-hercegovinai mentőcsapatokat, amelyek a katasztrofális földrengések által sújtott területeken segédkeznek Hatay tartományban.

Nem kizárt, hogy a látogatást éppen a földrengés miatt bekövetkezett tragédia miatt hozták előre.

– Elmedin Konaković bosznia-hercegovinai külügyminiszter 2023. február 14 és 16-a között felkeresi Törökországot, hogy szolidaritást mutasson és részvétét fejezze ki az országunkat ért földrengések miatt – olvasható a hivatalos törökországi közleményben (Forrás: török külügyminisztérium)

A Turković érában a török és a katari kapcsolatok megkülönböztetett figyelmet élveztek olyannyira, hogy azok még az EU-s és a szomszédos országágokkal szembeni együttműködést is megelőzték.

A török féllel folytatandó tárgyalások kapcsán Konaković egyértelművé tette, hogy szakít az elődjei által képviselt irányvonallal. Vélhetően nem felejtette el az ankarai vezetésnek, hogy 2020-ban még az akkor új pártnak számító Narod i Pravda elnökeként Törökországba utazott, de az akkor a sajtóban megjelent hírek szerint csak az isztambuli városházáig jutott.

A török vezetés ráadásul a 2020-as boszniai önkormányzati választáson, majd a 2022-es országos voksoláson is a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt (Stranka Demokratske Akcije, SDA) mellett állt ki.

Ennek legemlékezetesebb momentuma volt Recep Tayyip Erdoğan (a BALK-on lásd még: török szultán) 2022. augusztusi szarajevói látogatása, amikor a török elnök az államelnökség tagjai mellett csak Izetbegovićtyal ült külön tárgyalóasztalhoz a boszniai pártvezetők közül.

Az új boszniai külügyminiszter konkrétumot ugyan nem mondott a Törökországgal folytatandó kapcsolatokról, kijelentette azonban, hogy „a török félnek el kell fogadnia, hogy az SDA helyett új tárgyaló fél áll vele szemben. A két állam közti kapcsolatoknak pedig intézmények közti csatornákon, és nem egyes személyek közti nexuson kell alapulniuk”.

Konaković itt utalt az Erdoğan és az Izetbegović között évtizedek alatt elmélyült, baráti jellegű viszonyra.

A török féllel szembeni korábbi nagyfokú alárendeltség csak részben hozta meg a várt eredményeket különös tekintettel arra, hogy a törökországi gazdasági problémák elmélyülése miatt a korábbi években jelentősen csökkent a boszniai török gazdasági befolyás.

A jobboldali bosnyák szavazók jelentős része csalódott az Erdoğan-rezsimben, mert elvárták volna, hogy a közös gyökereket szem előtt tartva legalább akkora mértékű működő tőke áramoljon a nyugat-balkáni Csodaországba, mint Szerbiába, ám a valóságban annak csak a töredéke érkezett Ankarából.

A török vezetés megítélése amiatt is megromlott a bosnyákok körében, mert nem tudták felszínen (értsd a kormányban) tartani az az Izetbegović-féle SDA-t, ami sokak szerint a török softpower befolyásolás hanyatlásának egyik első jeleként értelmezhető a nyugat-balkáni régióban.

A síppal-dobbal meghirdetett, és fő műsoridőben adott interjú során az uniós integráció mentén balanszírozandó, de a bosnyák nacionalista felütésektől sem mentes politikai irányt folytató Nép és Igazság (Narod i Pravda) elnöke nem felejtette el, hogy a párt a korábbi években komoly támogatást kapott több öböl menti államtól.

A gesztus diplomácia eszközével élve, vélhetően ennek törlesztése érdekében Konaković elsőként Rezeq Namoort, a Szarajevóba akkreditált palesztin nagykövetet fogadta a hivatalában.

---

---

A február 6-án bekövetkező földrengések (ebből a két legnagyobb 7,7 és 7,6-es erősségű volt Kahramanmaraş megyében, az ország délkeleti részén) óta eltelt hetedik napon már 29 ezer fölé emelkedett a halálos áldozatok száma, a sebesülteké pedig átlépte a 80 ezer főt. A túlélők utáni kutatások a hideg időjárás ellenére gőzerővel folynak, noha egyre kevesebb az esély arra, hogy a romok között élőket találnak. Ennek ellenére vannak csodák.

Az egész török társadalom megmozdult

Az ebben az évben fennállásának 100. évfordulóját ünneplő Török Köztársaság történelmének második legpusztítóbb földrengését élte meg – az áldozatok száma már az 1999-es izmiti (Isztambul környéki) katasztrófa számait is meghaladta -, s közelít az 1939-es erzincani földrengés közel 33 ezres veszteséglistájához.

A pusztítás hatalmas, tíz délkeleti-megyét érintő katasztrófa Magyarországnál is nagyobb területet jelent, mintegy 14-15 millió lakossal, számos, budapestnyi méretű nagyvárossal. Sok városrész dőlt össze szó szerint, az infrastruktúra jelentős károkat szenvedett, miközben kisebb-nagyobb lökéshullámok, utórengések vannak.

Igaz, ezek jellemzően az alig érzékelhető Richter-skála szerinti 4-es erősség alatt maradtak, amelyek a törésvonalak mentén lévő régióban nem számítanak újdonságnak – a 7-es erősség fölötti földrengés mindenképp történelmi.

A kezdeti sokk után felocsúdó török hatóságok és maga a török társadalom is hatalmas erőfeszítéseket tett és tesz azért, hogy minél több embert mentsenek meg és segítsenek a túlélőknek. A tv-csatornák állandó közvetítése mellett a szolidaritás felemelő, megható példáit látni.

A török állam vasárnapra már több mint 218 ezer embert küldött a helyszínre (katasztrófavédelmisek, csendőrség, katonaság stb.), és közel 12 500 jármű vesz a mentésben.

Az egész török táradalom megmozdult: megindult az adománygyűjtés – a Magyarországról adományozni kívánóknak érdemes a budapesti török nagykövetség honlapjáról, facebook-posztjaiból tájékozódni –, az otthonukat elhagyni kényszerülők befogadása.

Egyelőre viszont nehezen győzik – a szolidaritás megható példája azok a képek, ahol a katonák a sátraikat a túlélők rendelkezésére bocsátva hálózsákban töltik az éjszakát.

Nem elegendő a hazai összefogás

A kiterjedt pusztítás miatt azonban nem elegendő a hazai összefogás. A török külügyminisztérium már az első nap jelezte, hogy az ország fogadja a nemzetközi felajánlásokat.

A világ pedig megmozdult: eddig 68 ország küldött mentőcsapatokat. A hétvégén már több mint 7000 külföldi igyekszik segíteni a bajbajutottakon – de további segítségre van szükség.

A legnagyobb kontingenst a testvérnépként kezelt azeriek küldték, ők több hullámban már több mint 747 embert indítottak az érintett megyékbe, maga az azeri külügyminiszter is a területre látogatott.

Vélhetően az olajban és földgázban gazdag dél-kaukázusi ország, amely rengeteget köszönhet a török katonai támogatásnak a 2020-as 2. karabahi háborúban, ráadásul 2021 óta formális szövetségese Törökországnak, majd az újjáépítésben is részt fog venni.

A korábbi évek konfliktusos viszonya ellenére a szomszédok részéről is jelentős segítség érkezik. Ennek szép példája Izrael, amely az egyik legnagyobb csapatot küldte az országba, mintegy 450 főt.

Az utóbbi bő egy év diplomáciai kardcsörtéje tükrében a görög mentőosztag is nagy figyelmet kapott a török közösségi médiában.

Török részről ugyan korábban elhangzott, hogy „az éj leple alatt meglepik majd őket” – célozván erre egy esetleges török támadásra a külpolitikai hergelés részeként – most sokan arról szóltak, hogy az éj leple alatt a görögök jöttek, de nem harcolni, hanem éppen segíteni.

Mindez visszaidézi az 1999-es földrengést, amikor hasonlóképp segítette egymást a két szomszéd.

A szomszédos, 3 milliós Örményország szintén segítőkezet nyújtott, onnan több mint két tucatnyian érkeztek.

A Magyarország által küldött 167 fős csapat 29 kutyával is a nagyobbak közé számít a külföldi kontingensek között. Az Európai Unió tagállamaiból eddig több ezer fő érkezett az országba – kereső csapatok érkeztek még a törökök által korábban gyakran bírált Finnországból és Svédországból is.

Ahogy telnek a napok, a fő hangsúly a romok eltakarítására, a statikailag problémás állapotú, de éppen megmaradt épületek lerombolására, a károk felmérésére és végül az újjáépítésére fog helyeződni.

Miközben a török államnak azt is meg kell oldania, hogy a sok százezer fedél nélkül maradtnak otthont biztosítson (egyelőre már több mint 1 millió fő számára alakítottak ki ideiglenes szálláshelyet).

A nem sokkal a katasztrófa után régióba látogató Recep Tayyip Erdoğan államfő már jelezte: a városokat újjá fogják építeni. A földrengés akár az ő politikai jövőjét is romba döntheti, de minden azon múlik, hogy miként tudja kezelni a jelenlegi helyzetet.

---

---