Connect with us

Horvátország

KIÁRUSÍTÁS: Tengervizet vegyenek, vagy inkább repülőteret, ki-ki ízlése & pénztárcája szerint

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

braci repuloter arabok
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Horvátországban lustán indult a hét, ami egyáltalában nem rossz. A politikusok jobbára hallgattak, Gordan Jandroković, a parlament elnöke – akit a nép igen tiszteletlenül csak Nyonyóként (Njonjo) emleget – Romániába készül. Mindeközben csak néhány apró halacska cikázott a politikai akvatóriumban, mint például a „hidas” (Most) Marin Miletić, aki mereven elutasította a Most és a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) esetleges koalícióját – mintha erre bárki is komolyan gondolt volna.

Tengervízzel gyógyítanak

Így előtérbe kerültek azok a témák, amelyekkel ritkábban van alkalmunk foglalkozni. Például, hogy a fiumei (Rijeka) Jadranski Galenski Laboratorij, amely tengervíz-alapú készítményekkel van jelen, és nemcsak a horvát piacon, ma bejelentette, hogy a cég történetben először multinacionális klinikai vizsgálatot végeznek németországi, lengyelországi, bulgáriai és horvátországi páciensek bevonásával.

Jelenleg ez a harmadik fázisánál tart, és mintegy 500 alanyon vizsgálják „egy innovatív meghűlés elleni permet” hatását, ami arra enged következtetni, hogy a termék piaci bevezetés előtt áll.

A BALK feltűnően gyanakvó természetű tudósítója azt merészeli feltételezni, hogy a horvátok igen innovatív módon tengervizet igyekeznek rásózni a gyanútlan európai polgárokra, bár ebben az a pozitív, hogy legalább nem mérgezik őket feleslegesen mindenféle vegyszerekkel.

Mindenesetre rajtuk tartjuk a szemünket, ha véletlenül nagy sikersztori kerekedne belőle.

Vásárolgatnak az arabok

A következő történet nem olyan attraktív, mint a Sberbank tulajdonában lévő Fortenova-részvények állítólagos eladása, de azért ebben is van néhány elem az Ezeregyéjszaka világából. A Fortenova eladása egyébként azért állítólagos, mert ahhoz a holland hatóságoknak kellett volna kiadni az engedélyt, miután a Fortenovát (is) birtokló holdingvállalat székhelye valahol a szélmalmok és tulipánmezők között bújik meg. A horvát kormány szerint a hollandok azt állítják, hogy ők nem adtak engedélyt a tranzakcióhoz – de hát ki tudja.

A történteket követően megmozgatta az emberek fantáziáját a Brač szigetén lévő repülőtér lehetséges tulajdoncseréje, merthogy a horvát állam jövőre állítólag ki akar lépni a szóban forgó repülőtér tulajdonosi szerkezetéből.

A DO Consulting és az Agram Brokers értékbecslőként megkezdte a munkát, és a jelenlegi gyakorlat alapján várható, hogy az állami vagyonkezelő (Centar za restrukturiranje i prodaju, CERP) az eladásra vonatkozó pályázatát 2023 elején teszi közzé.

Az ilyen eljárásokat általában akkor kezdeményezik, amikor a befektetők érdeklődésüket fejezik ki, és szándéknyilatkozatot nyújtanak be, vagyis amikor már van érdeklődő, a vagyonkezelő azonban nem hivatalosan azt állítja, hogy az értékesítés a „ helyreállítási program” (Nacionalni plan oporavka i otpornosti 2021-2026) keretében folyik az állami portfólió csökkentésére irányuló terv keretében, az esetleges befektetők által tanúsított előzetes érdeklődés nélkül.

A pletyka szerint, a repülőtér teljes átvételében érdekelt a társaság többségi tulajdonosa – a Sunce hoteli, amely a részvények 50,2% -át birtokolja. A brači repülőtér tulajdonosi szerkezetére vonatkozó adatok szerint az állam összesen 38,5%-kal rendelkezik, míg a fennmaradó részvények különböző kisbefektetők tulajdonában vannak.

A „pláne abban van”, hogy a Sunce szállodáit másfél évvel ezelőtt egy arab befektető vette meg a korábbi tulajdonos Jake Andabaktól, nevezetesen Mohamed Ali Rashed Alabbar, aki az Egyesült Arab Emírségekből származik, a cége pedig az Eagle Hills Real Estate. Alabbar úr egyúttal az Emaar Properties alapítója és ügyvezető igazgatója, amely olyan ikonikus építmény fejlesztője, mint a Burdzs Kalifa, tehát nem jelentéktelen személyről van szó.

Jól értesült körök – akik nem szokták magukat megnevezni – azt állítják, hogy Rashed Alabbar eddig kizárólag a szállodaiparra összpontosított, de állítólag érdekelt abban, hogy teljesen átvegye a repülőteret, ami rendkívül fontos a brači turizmus szempontjából.

Hogy a történet teljes legyen: egy kis gépek fogadására alkalmas helyi repülőtérről van szó, de ezt várhatóan EU-s eszközök bevonásával már a közeljövőben alkalmassá tehetik nagyobb gépek fogadására is, az érdeklődés megnyilvánulása nyilván ebben keresendő.

Horvátország

Atyaisten! Nincs krumpli!

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

krumpli
A krumpli különböző előfordulási formái
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A krumpli, amit alantasabb elmék burgonyának neveznek, hogy ilyen módon is megkülönböztessék magukat tőlünk, parasztoktól, Horvátországban is egyike az alapélelmiszereknek. A tengerparton jellegzetesen főtten adják, mángolddal (lásd blitva, Beta vulgaris var. cicla). Likában szinte mást sem esznek, sülve-főve, jellegzetes delikátesz a pola, ami jól megmosott, felébe vágott krumplit jelent, amit némi zsiradékkal kemencében, sütőben sütnek barna-pirosra. Az ország kontinentális részén ismerik a krumplis tésztákat is, amiből mindenféle mennyei gombócot, vagy akár sufnúdlit gyártanak, vagy zsemlegombócot. Ez utóbbi megfelelő vadas mártással nejem szakértői véleménye szerint akár egytálételnek is megteszi, kell a fenének a hús hozzá. A gyerekek pomfri néven fogyasztják a hasábburgonyát, azzal az undok ketchupnak nevezett vegyszerrel, amit Magyarországon valami miatt kecsöpnek hívnak. (Dettó ugyanaz a misztérium, mint a dönhill, a Dunhill nevezetű finom ánglius cigaretta esetében. Emlékezetes Novák Laci esete a pesti trafikos nénivel, aki miután kért egy danhillt, szigorúan rendre lett utasítva, hogy talán dönhillt kér az úr? Laci erre meggondolta magát és inkább egy mörlbörőt kért…)

A tavalyi nagy szárazság megkésett következménye

Szóval, a helyzet az, hogy Horvátországban kifogytak a krumpliból, a kereskedelmi láncok egyiptomi, ciprusi importtal igyekeznek orvosolni a helyzetet, de importból sincs elég.

A Poslovni dnevnik is felfigyelt a válságra, és az egyik legnagyobb termelőnél, a muraközi Belica helységben székelő Damir Mesarićnál érdeklődött a helyzet után.

Mesarić úr elmondása szerint a mostani krumplihiány részint a magasabb üzemanyag- és vegyszerárakkal kapcsolatos, egyre erősebb vegyszerek kellenek, amiért egyre kevesebb termelő akar burgonyát termeszteni. Egyúttal a változó klíma nyomán a kultúrát sújtó betegségek száma is növekszik, és ez egész Európára nézve igaz.

– Évek óta figyelmeztetünk a dömpingárakra, merthogy ez végül a termelők számának csökkenéséhez vezet, és most éppen ez történt

– mondta Mesarić. Ehhez hozzá kell számítani, hogy a tavalyi nagy szárazság következtében a hozam a megszokottnak csupán 50-60 százaléka volt.

krumpli

KRUMPLISZEDÉSI EMLÉK: Damir Mesarić egy korábbi krumpliszedés alkalmával (Forrás: Twitter)

Mindazonáltal, a helyzet 15 napon belül rendeződik, mert megkezdik a krumpli szedését a Muraközben és Isztriában is, úgy hogy nemcsak belföldi fogyasztásra, hanem az idegenforgalmi szezonra is jut elegendő.

A nagytermelő ugyanakkor egy érdekes mozzanatra is felhívta a figyelmet, nevezetesen arra, hogy a kereskedelmi láncok nemegyszer dömpingáron beszerzett importja miatt a horvátországi termelőknek külföldön kellett értékesíteni a krumplijukat, leginkább Magyarországon és Szlovéniában.

Ha elővesszük az 1×1-et, csak egy valamit vonhatunk le a történetből: az élelmiszerárak további növekedése várható.

Zoki Bond hozta a formáját

A horvát köztársasági elnök, aki a napokban azzal botránkoztatta meg a kormánypárti politikusokat, hogy tüntetőleg nem vett részt az Államiság Napjának megünneplésén (május 30-a, a hivatalos indoklás szerint ezt a napot az első demokratikusan megválasztott többpárti parlament 1990-es első ülésszakának emlékére ünneplik, amely fordulópont volt Horvátország történetében, mert a volt Jugoszláviától történő függetlenedésének kezdetét jelentette), szerdán (május 31-én) ismét nagyot rúgott a horvát-ukrán örökbarátságba.

Zoran Milanović Zágráb város díjának átadási ünnepségén állt mikrofonok és kamerák elé: a mondókáját pedig azzal kezdte, hogy Plenković miniszterelnök, ahelyett hogy rajta kéri számon, miért nem vett részt az Államiság napjának megünneplésén, inkább azokat büntesse meg, akik Zágráb központjában nem tettek eleget törvényes kötelezettségüknek, és nem lobogózták fel az épületeket.

Miután erre valaki oldalról bekiabált, hogy dicsőség Horvátországnak, dicsőség Ukrajnának, Zoki Bond vett egy mély lélegzetet, és kifejtette, hogy éppen ez az amit nem szeretne hallani, ugyanis a Szláva Ukrájini ugyanolyan jellegű jelmondat, mint a horvát Za Dom spremni!

– Ez Nyugat-Ukrajna legradikálisabb sovinisztáinak a kiáltása, akik együttműködtek a nácikkal, és zsidók, lengyelek ezreit ölték meg… Ezt nem akarom hallani Horvátországban. Az, hogy néhány vezető rákattant, nem érdekel. Találjanak ki más üdvözlési módot. Távolítsák el Oroszországot és Ukrajnát a társalgási etikettből

– jelentette ki a mi drága Zoki Bondunk, aki megjegyezte még, hogy Kijev messze van, Moszkva meg még messzebb.

Most az egyszer Milanović egy fontos dolgot mondott, és teljes mértékben igaza van, mert Sztepan Andrijovics Bandera körülbelül annyira számít „nemzeti hősnek”, mint Szálasi Ferenc, vagy mint Vidkun Abraham Lauritz Jonssøn Quisling.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava