Migráció
KARÓRÁK: Fehérorosz határőrök érdeklődnek a migránsok karórái iránt

A tavaly novemberi migránsfránszt követően a lengyelek azt állítják, hogy az ukrán hatóságok továbbra is segítik a migránsok bejutását az Európai Unióba. Ezzel kapcsolatban egy Fehéroroszországgal foglalkozó Twitteres hírcsatorna drónfelvételeket tett közzé a migránsok és a fehérorosz határtőrök barátkozásáról. A videót állítólag a lengyel határőrség készítette egy drón segítségével.
A Fehéroroszországról szóló és a Fehéroroszországból érkező információkat terítő MotolcoHelp csatorna tette közzé a lengyel határőrség videóját, amelyen jól látható, hogy két fehérorosz határőr migránsokkal barátkozik a litván-fehérorosz-lengyel hármashatár közelében, valahol a Szviszlacs folyó mentén, kisebb anyagi haszon reményében.
A videóból körülbelül az derül ki, hogy a határőrök civilben órásmesterséget űzhetnek, mert több migráns karóráját is alaposan megvizsgálták, majd amikor meglátták a drónt, szégyenlősen a fejükre húzták a kapucnijukat.
Miután a videónak nincs hangja, így arra nem derült fény, hogy a belarusz határőröknek melyik karóra tetszett meg leginkább, és hogy netalán barterozásról volt-e szó a természet lágy ölén. Erre a portál nem tért ki, pedig köztudott, hogy a keleti szláv kultúrákban igen erős az órák iránti vonzódás.
Kapcsolódó cikk
A MotolkoHelp inkább a politikai összefüggésekre összpontosít, és így arra helyezi a hangsúlyt, hogy a lengyel határőrség által közzétett videón két fehérorosz határőr látható, amint migránsokat segít a határ átlépésében.
A hírcsatorna szerint a videót egy quadrocopter készítette október 26-án a Szviszlacs folyó közelében, Bobrovniki (Babrouniki) térségében.
– állapítja meg végül a MotolkoHelp, amely számára a videó kitűnő eszköznek bizonyul a fehérorosz TSZ- és egyéb elnök rezsimje elleni küzdelemben, miközben figyelmen kívül hagyja a fehérorosz határőrök érdeklődését a karórák iránt.
Migráció
BALKÁNI KERÍTÉS, EURÓPAI NAGY FAL: Zöldre van a, zöldre van a szárnyas kapu festve

Egyre komolyabbá válnak a balkáni kerítéssel kapcsolatos elképzelések. Tegnap (csütörtökön, január 26-án) az Európai Unió belügyminisztereinek nem formális stockholmi találkozóján megvitatták Karl Nehammer osztrák kancellár javaslatát, hogy az EU mintegy két milliárd euróval támogassa a balkáni giga-szárnyaskapu, azaz magyarul: az előző mondatban már nevén nevezett kerítés építését. A kerítést előbb a bolgár-török határon húznák fel, később Macedónia, amelyet északinak mondanak, és lehet, hogy még Románia is sorra kerülne.
A kerítő kancellár
A zágrábi Jutarnji list tudósítása értelmében Nehammer azt mondta, hogy a kerítések hatékonyak.
– mondta az osztrák kancellár, aki annak a véleményének is hangot adott, hogy az Európai Unió külső határainak védelme európai kötelesség, és a külső határainkon fekvő országokat nem szabad magukra hagyni.
Az osztrákoknál ebben a témában teljesen új szelek fújnak, és a közbeszédből is eltűnt a legendás szárnyas kapu. Az osztrákok nemcsak hogy kerek perec kerítést emlegetnek, hanem még Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is meggátolták az illegális migrációra hivatkozva. De miért is?
A sógoroknál betelt a pohár
A pálfordulás nyilván gyakorlati okokra vezethető vissza. Az osztrákok azt állítják, hogy csak 2022-ben több mint 100 000 illegális bevándorlót tartóztattak le, akiknek 40 százaléka Bulgárián keresztül érkezett Törökország irányából.
Kapcsolódó cikk
Többnyire afganisztáni, szíriai, marokkói, egyiptomi és szomáliai migránsokról van szó.
Nehammer szerint a kerítés megváltoztathatja ezt a helyzetet. Azt is hangsúlyozta, hogy kerítésekre szükség van “olyan országok támogatása esetében, mint Bulgária, Románia, Szerbia és Magyarország”.
Az osztrák kancellár javaslatával lényegében támogatta Rumen Radev bolgár elnököt, aki már ezt megelőzően 2 milliárd eurót kért az EU-tól a kerítés a Törökország felé létesített “balkáni kerítés” kibővítésére, “hogy valódi védelmet biztosítson az Európai Unió és annak polgárai számára”.

Ylva Johansson, uniós belügyi biztos (Screenshot)
Ezzel, úgy tűnik, ismét nagy vita nyílik/nyílott meg az Unión belül, mert ugyancsak csütörtökön Ylva Johansson, az uniós belügyekért felelős biztos elutasította Nehammer kérését, hogy finanszírozza a bolgár-török határ mentén építendő kerítés további építését.
Szerinte az Európai Uniónak nincs pénze egy ilyen projektre.
– hangsúlyozta Ylva asszony, aki ezzel lényégében csak megismételte az Európai Bizottság hivatalos álláspontját, hogy nem fogja anyagilag támogatni a falak és kerítések építését.

– Új határkerítés épült Lengyelországban. Lengyelország fehérorosz határa nagyon jól őrzött. A Fehéroroszország és Lengyelország közötti határ illegális átlépése nehezebb lesz, mint korábban – írta a képhez fűzött Twitter-bejegyzésében Stanisław Żaryn, a lengyel miniszterelnöki kancellária államtitkára. A balkáni kerítés mellett a lengyel kerítés is az “európai nagy fal része lesz”.
Az európai nagy fal
Az Európai Bizottságtól és az Európai Parlament többségi holdkórosaitól függetlenül, fokozatosan kezd formát ölteni a Baltikumtól az Égei-tengerig húzódó nagy európai falról vallott elképzelés.
A lengyelek és a baltiak a beloruszból “áttolt” migránsokat szeretnék akkurátusan felhúzott kerítésekkel kívül tartani, a szlovákok nem szeretnék ha feléjük fordulna a forgalom, a magyarok már régen megmondták, hogyan vélekednek a dolgokról és, valószínűleg a románok is valamit lépni fognak, ha be szeretnének bekerülni a schengeni térségbe.
A szerbek (ma már) nem ellenzik az ötletet, sőt, de legszívesebben más pénzéből húznák fel a műszaki határzárat. A macedónok már építkeznek egy ideje, akárcsak a görögök.
A görögországi kerítés – amelyet a héten meglátogatott az EU 26 országának küldöttsége, plusz Svájc és Nagy Britannia – Donald Trump texasi falának mintájára épül: az öt méter magas, acélidomokból kialakított fal, tetején pengés dróttal “habosítva”. Jelenleg 27 kilométer hosszúságban húzódik, de mint ezt a házigazda, Takisz Teodorikakosz görög belügyminiszter elmondta, 2023-ban még 140 kilométer hosszúságban számítják meghosszabbítani.
A Stockholmban ismét fellángoló vita, tulajdonképpen már 2021 óta folyik, amikor tizenkét uniós ország (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia) kérte Brüsszeltől a határzárak finanszírozását.
Az ukrajnai háború miatt rohamosan romló biztonsági helyzet lehet az apropó, hogy végül is rákényszeríti a brüsszeli bizottságot és a rózsaszín pónikon rohangászó EP-képviselőket a határvédelem hatékony megerősítésre.
Mert végeredményben csak egy túlméretezett szárnyas kapuról van szó, nem kerítésről. Tekintettel az Európai Unió költségvetésére, nem is olyan nagy összegről van szó, Ylva Johansson megnyugodhat, bőven marad pénz tankra, rakétára és egyéb hadfelszerelésre.
Migráció
SZÁZÁVAL MENEKÜLNEK: Most 30 csecsen akadt fenn a boszniai-horvát határon

Svevlad Hoffman, a boszniai határőrség helyettes vezetője megerősítette, hogy az elmúlt két hét során többszáz csecsen nemzetiségű személy érkezett Szarajevóba nemzetközi légi járatokon. A migráció legújabb nyugat-balkáni hulláma Hoffman szerint komoly biztonsági kockázatot hordoz magában, mert a menekülthullámot kihasználva a csecsen, vagyis inkább az orosz vezetésnek lehetősége nyílhat a hozzá hű harcosok nyugat-európi országokba juttatására.
Oroszok után csecsenek jöttek
Tavaly decemberben számolt be a boszniai sajtó arról, hogy jelentősen megnőtt a nemzetközi légi járatokon Szarajevóba érkező csecsen nemzetiségű, orosz állampolgárok száma.
A jövevények amiatt nem keltettek nagy feltűnést Szarajevó környékén, mert boszniai tartózkodásuk jellemzően pár napig tart.
Semmiféle kapcsolatba nem kerülnek a helyi lakossággal, és igyekeznek minél gyorsabban átjutni Horvátországba, hogy onnan valamely nyugat-európai államba folytathassák útjukat, ami a schengeni belépést követően könnyebbé válhat számukra.
Kapcsolódó cikk
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy jelentőden megnőtt az afgán és szír menekültek mellett a közép-afrikai országokból Boszniába érkezők száma.
Az unióba való trükkös bejutás nem újkeletű az orosz állampolgárok körében, mert az ukrajnai konfliktus kirobbanását követően a nyáron elrendelt mozgósítás után jelentős számban érkeztek katonaköteles korba eső orosz fiatalok Boszniába.
A nyugat-balkáni csodaország egyfelől a horvátországinál lényegesen enyhébb vízumszabályok, másrészt a hírhedten fejletlen határőrizeti rendszere miatt válik rendre a fegyveres konfliktusok elől menekülők tranzitországává.
A horvát-boszniai határon pár hete rendre megjelenő csecsen családokról annyit tudni, hogy isztambuli átszállással érkeznek nemzetközi légijáratok igénybevételével Szarajevóba a hazájukból.
A legtöbben rövid szarajevói tartózkodás után a boszniai migráció által leginkább sújtott Velika Kladušába utaznak, ahol legális vagy illegális módokon megkísérlik átlépni a január 1. óta schengeni külső határnak minősülő boszniai-horvát határszakaszt.
Ezúttal is Nyugat-Európa cél
A boszniai és a horvát hatóságok közös tapasztalata, hogy mindkét államban a csecsenek megkísérelnek menekült státuszt szerezni, hogy biztosítsák a tartózkodásuk jogalapját.
A boszniai hatóságoknál beadott kérelmekben a családfők rendre az orosz hadsereg által végrehajtott sorozásra hivatkoznak.
A kérelmekből az is megállapítható, hogy a legtöbben nem akarnak tartósan a nyugat-balkáni államokban maradni, hanem valamilyen nyugat-európai államban munkavállaóként élő rokonukhoz akarnak eljutni.
A boszniai hatóságoknál jelentkező csecsenek abban mindenképpen különböznek az afganisztáni és közel-keleti migránsoktól, hogy kivétel nélkül rendelkeznek Oroszországban kiállított személyazonosítást lehetővé tevő iratokkal.
A legtöbb esetben a család is elkíséri a katonai szolgálat elől menekülő családfőt, mert tartanak az ottani hatóságok megtorló intézkedéseitől.
Velika Kladuša lakossága szerint a csecsenek hamar elhagyják az érkezésüket követően a települést a közeli Maljevac határátkelő felé tartva, ahol harminc-negyven fős csoportokba verődve, gyalog kísérlik meg a határtálépést.

Bosnyák rendőrök ellenőrzik az új jövevényeket (Slobodna)
Ennek első mozzanataként a boszniai határőrség munkatársai igazoltatják őket, majd a beérkezett csoportról tájékoztatják a horvát oldalt.
A boszniai határőrség a csoportok beérkezésének rendszeressé válása miatt a határállomás mellé helyezett egy rendőrségi kisbuszt, ahol külön foglalkoznak a csecsenekkel.
A határt átlépni szándékozók emellett a jármű mellett várakoznak, amíg a horvát hatóságok jelzést adnak arra vonatkozóan, hogy a csoport átléphet a horvát oldalra.
A Csecsenföldtől a horvát határátkelőig tartó út költségét az érintettek fejenként 600,- euróra tették. A legtöbben Franciaországot és Belgiumot jelölték meg végleges úti célként.
Kadirov embereitől tartanak
A Slobodna Dalmacija nevű horvát lap információi szerint a boszniai hatóságok figyelmeztették a zágrábi belügyminisztériumot, hogy a menedékkérők között a jelenlegi csecsen vezetéshez hű személyek is lehetnek, akik a nyugat-európai diaszpórába akarnak beszivárogni.
Svevlad Hoffman a boszniai határrendészet helyettes vezetője megerősítette, hogy az elmúlt két hét során többszáz csecsen érkezett Bosznia-Hercegovinába.
Kapcsolódó cikk
Köztük több olyan gyanús személyt azonosítottak be, akik kapcsán valószínűsíthető volt, hogy a jelenlegi csecsen vezetés (értsd valójában Moszkva) utasítására akarnak a most kialakult migrációs hullámmal nyugat-európai csecsen diaszpóra közé vegyülni.
Hoffman a helyzetet mind Bosznia-Hercegovina, mind az Európai Unió biztonsága szempontjából veszélyesnek nevezte, mert kevés eszköz áll rendelkezésre a menekültstátuszért folyamodók múltjának ellenőrzésére.
Szerbia
FOGÁS: Franciaország által körözött terroristák a migránsok között Szabadkán

A szerb rendörök két, Franciaország által körözött terroristát kaptak el, amikor Szabadka közelében razziát tartottak a migránsok egyik illegális táborában. Az egyik férfi az afganisztáni hadsereg tábornoka, a másik pedig egy mesterlövész, akik ellen Franciaország nemzetközi elfogatóparancsot adott ki terrorizmus és a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetése miatt.
A szerbiai belügyminisztérium közleménye szerint a Szabadka melletti radanováci erdőben végrehajtott akcióban 109 illegális migránst találtak egy illegális táborban, közülük 25 személy biztonsági szempontból is “érdekes”.
A hivatalos közleményben az olvasható, hogy a migránsok között két olyan személyt fedeztek fel, akiket a világ több rendőrsége is keres.
A belgrádi Informer azt írja, hogy az egyik személy Mer Hamza tábornok, akit Franciaország több, terrorizmussal kapcsolatos súlyos bűncselekmény elkövetése miatt adott ki elfogató parancsot.
A másik személy Hashimi Abdul Bashir, más néven Kapitány, aki az afgán hadsereg mesterlövésze, és a “313” csempészszervezet egyik vezető embere.
Kapcsolódó cikk
A szerb belügyminisztérium sajtószolgálata közölte, hogy az akció során a rendőrök átvizsgálták a környéket, és egy automata fegyert találtak két hozzá tartozó tárral és lőszerrel, valamint kisebb mennyiségű marihuána is előkerült.
A közlemény szerint az embercsempészet és az illegális migráció ellen küzdelmet folytató munkacsoport tagjai fokozott ellenőrzést hajtottak végre Horgos területén is, ahol 93 migránst találtak, akiket a befogadóállomásokra szállítanak.
-
Szerbia4 nap telt el azóta
Az Australian Opennek megint meggyűlt a baja Novak Đoković szerb teniszezővel
-
Szerbia7 nap telt el azóta
A szerb elnök fejében megfordult, hogy pénteken kidobja a nyugati közvetítőket
-
Szerb Köztársaság6 nap telt el azóta
KALABUHOV: Oroszország győzni fog, hiszen a csevap is győzött a “big mac” felett
-
Szerbia3 nap telt el azóta
FEGYVERES ÖSSZECSAPÁS ZOMBORBAN: Egy férfi feküdt az utcán, lőtt sebbel a fején
-
Szerbia5 nap telt el azóta
ARANYÁSÓK: Szerbiában mindig találnak aranyat, amikor válság van
-
Szerbia5 nap telt el azóta
Elutasították a feljelentéseket az orosz nagykövet, a BIA igazgatója és a Népi Járőrség ellen
-
Bosznia20 óra telt el azóta
Okirati machináció és nacionalista karlendítés árnyékolja be a kormány munkáját
-
Migráció3 nap telt el azóta
BALKÁNI KERÍTÉS, EURÓPAI NAGY FAL: Zöldre van a, zöldre van a szárnyas kapu festve