Connect with us

Bosznia

VESZÍT-E DODIK? A közvéleménykutatások rendkívül szoros eredményt jósolnak a boszniai választás hajrájában

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

boszniai valasztasok

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 5 perc

Bosznia- Hercegovina függetlenedése óta az egyik legszorosabb választási eredményt jósolják mindhárom államelnöksági tag esetében. Egyedül a szerb államelnökségi tagi helyért zajló versenyben mértek a közvélemény kutatások tartósan a statisztikai hibahatáron túli, 5%-ot meghaladó különbséget a jelöltek között. A választási harc nagy meglepetése lehet, hogy az Államelnökségből hátrébb húzódó Milorad Dodik még a boszniai szerb entitás elnöki tisztségéért folyó harcot is elveszítheti.

A bosnyák helyért hárman indulnak

A bosnyák államelnökségi tagi pozícióért három jelölt száll ringbe október 2-án. Bakir Izetbegović, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) elnöke, az „államalapítókan kikiáltott” Alija Izetbegović fia a legnagyobb bosnyák párt éléről indult neki a megmérettetésnek. Izetbegović a kampányában a jobbközép, muszlim vallásos szavazók táborára és a diaszpórára igyekezett építeni.

A győzelme mellett szól az SDA stabil szavazóbázisa, és az a tény is, hogy 2010 és 2018 között már két cikluson át betöltötte ezt a posztot. A kampányban Izetbegović megmutatta külpolitikai befolyását azzal, hogy a bosnyákok körében komoly népszerűségnek örvendő Recep Tayyip Erdoğan is támogatásáról biztosította.

Négy év után újra ringbe száll a bosnyák állanelnökségi posztért Denis Bečirović, aki jelenleg a parlament felső házának tagja a Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska Partija, SDP) színeiben. Bečirović jelöltségét majd egyéves vita előzte meg, mert a baloldali és progresszív pártok csak nehézkesen tudtak megegyezni a személyéről az őt támogató jobboldali, konzervatív Nép és Igazság (Narod i Pravda, NiP) párt vezetőivel.

A harmadik jelölt Mirsad Hadžikadić, aki az USA-ból 2018-ban tért vissza Bosznia- Hercegovinába, ahol informatikai fejlesztésekkel foglalkozott és egyetemi oktatóként tevékenykedett. Hadžikadić a Platform a Haladáshoz (Platforma za Progres, PP) nevű centrista párt elnökeként lényegében azzal akar évek óta szeletet hasítani magának a boszniai közéletben, hogy a jugoszláv szocialista állampárti kapcsolódástól, a muszlim radikalizmustól és a korrupciógyanús ügyektől mentes jelöltként nyújtana alternatívát az SDA-val, és annak baloldali kihívóival szemben.

A három jelölt közötti versengés csúcspontját a szeptember 21-i és 22-i televíziós viták képezték. Szeptember 22-re az állami köztelevízóként működő BHRT, míg másnapra az N1 Bosna csatorna szervezett jelölti vitát a három jelölt között. Előzetesen mindhárom jelölt jelezte részvételi szándékát, majd meg nem nevezett elfoglaltságára hivatkozva Izetbegović lemondta a BHRT által szervezett eseményen való részvételt.

Ezt követen a bosnyák választók tömege várta másnap az N1 csatornán beharangozott második vitát, ahol élő adásban derült ki, hogy Izetbegović ott sem fog megjelenni. A stúdióban addigra helyet foglaló Bečirović és Hadžikadić közül utóbbi bírta jobban idegekkel az Izetbegović által improvizált választási macska-egér játékot.

Hadžkadića rá egyéb ügyekben is jellemző sztoikus nyugalommal vette tudomásul, hogy a háromoldalú vita újra elmarad. Ezzel szemben Bečirović látványos kirohanást produkált, ami közben nem mulasztotta el sem Izetbegović, sem Hadžikadić minősítgetését, mialatt méltatlankodva kivonult a stúdióból. Az N1 Bosna csatorna rutinos műsorvezetője így kénytelen kellettlen Hadžikadićtyal beszélgetve oldotta meg a majd másfél órásra tervezett adást.

A bosnyák jelölek esélyei kapcsán nagy a bizonytalanság. Izetbegović és Bečirović fej-fej mellett állt még az augusztusi felmérésekben, azonban mostanra Izetbegović győzelmét valószínűsítik a legtöbben minimális, 5%-os különbséggel. Hadžikadić továbbra sem bír olyan fokú támogatottsággal, hogy esélye legyen beleszólni a másik két jelölt közti versenybe, a PP és szövetségesei együttes támogatottságát 5-6% körülire becsülik.

A horvátokat balról előznek

A horvát államelnökségi helyért két jelölt indul, miután a Horvát Nemzeti Tanács (Hrvatski Narodni Savez, HNS) elnöksége a rossz nyelvek szerint Zágrábból érkező intenciók alapján felszólította az általa összefogott pártokat, hogy egy közös jelöltet indítsanak.

Mivel a korábbi években a legnagyobb boszniai horvát pártnak számító Horvát Demokratikus Közösség Bosznia- Hercegovinai Pártja (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) elnökeként tevékenykedő Dragan Čović komoly konfliktusokba keveredett a boszniai választási törvény módosítása miatti politikai harcokban, a HNS jobbnak látta, ha helyette egy több párt által támogatott, konszenzusos jelöltet indít.

Így esett a választás Borjana Krištora, aki jelenleg a boszniai parlament képviselő házának egyik alelnöke. Krišto jelölésével a HDZ BiH nem kockáztatott nagyot, tekintettel arra, hogy boszniai horvát berkekben köztudott, hogy évtizedek óta Čović egyik legmegbízhatóbb támogatója a pártvezetésben.

A nagy horvát összefogás immár történelminek mondható előzménye, hogy négy évvel korábban a szerb anyától és horvát apától származó Zeljko Komšić, mint „multietnikus” jelölt nyerte el a horvát tagot megillető helyet. A horvátok azóta minden lehetséges fórumon hangoztatják Bosznián belül és kívül, hogy Komšić győzelme a daytoni békerendszer lábbal tiprása, de minimum felrúgása, mert ő maga nyíltan az „egységes boszniai identitás” ateista élharcosa.

Komšić a horvát nemzetiségi pártokkal szemben az általa vezetett szociáldemokrata Demokratikus Front (Demokratski Front, DF) és a vele szövetséges balközép pártok támogatására számíthat. A két jelölt közti harcot lényegében az döntheti el, hogy a HNS mennyiben volt képes mobilizálni a Čovićhoz köthető botrányok miatt a HDZ BiH-től elfordult szavazókat, és mekkora erőket tud mozgósítani a diaszpórában.

A boszniai horvát pártok mindent bevetettek az elmúlt hetekben, még a szarajevói érsekséget is bevonták a kampányba. A szeptember 28-án megtartott kampányzáró rendezvényre pedig elhívták Andrej horvát miniszterelnököt, aki szintén szavazásra buzdította a boszniai horvátokat.

A HNS által közzé tett felmérés szerint a majd 180.000 horvát szavazat Krišto győzelmét fogja eredményezni. Fontos azonban, hogy Krišto és Komšić között a legtöbb felmérés 4-5%-os különbséget mér, ami a statisztikai hibahatáron belül van, így még nem lehet eldöntöttnek tekinteni a versenyt.

Dodikék sem dőlhetnek hátra

Az államelnökség szerb tagját megillető helyért két jelölt indul. A Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) a belpolitikai harcokban erodálódott és többszörösen nemzetközi szankciókkal sújtott Milorad Dodik pártelnök helyett a szerb entitás jelenlegi elnökét, Željka Cvijanovićot indítja.

Vele szemben a boszniai Szerb Demokrata Párt (Srpska Demokratska Stranka, SDS) elnöke Mirko Šarović méretteti meg magát, aki rutinos szereplőnek számít a boszniai politikai életben, mivel már korábban mind a szerb entitás elnökének posztját, mind az államelnökség szerb tagjának tisztségét betöltötte.

A felmérések alapján jelenleg Cvijanović vezet majd 10%-al, így a három államelnökségi tagi pozíció közül a szerbeket megillető hely kapcsán van a legkevésbé szoros küzdelem.

Ezzel szemben a kampányban újfent kemény retorikát alkalmazó Milorad Dodik nem dőlhet hátra.

A boszniai Szerb Köztársaság elnöki posztjáért induló Dodik több közvéleménykutatás szerint is 5-6%-os hátrányban van Jelena Trivić baloldali közös jelölttel szemben. Így a kampány vége előtt úgy tűnik, hogy a Vladimir Putyinnál tett látogatás és a Trivićtyel szemben megfogalmazott amerikai hattérfinanszírozás vádja sem volt elégséges Dodiknak a hátránya ledolgozásához.

Ennek következtében előfordulhat, hogy az SNSD vezetője hátrébb szorul a boszniai országos politikában az elkövetkezendő négy évben.

English

Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Dodik pénzt kap az EU-tól / Dodik travels to Moscow and receives money from the EU

BALK Magazin applikáció telepítése

play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 5 perc

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.

In Brussels, they loosened their grip

Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.

The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.

Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.

It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.

In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to their accumulated external debt.

While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.

According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb economy.

However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.

One may ask, why did Brussels yield?

The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.

Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.

Troubles within the coalition arise

The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

elmedin konakovic milorad dodik 1

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion

Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.

Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”

Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.

His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.

Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.

When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.

The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.

Dodik needs to pay (or should pay)

Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.

The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.

The numbers speak for themselves.

This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.

A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).

To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.

We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.

According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.

Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava