VESZÍT-E DODIK? A közvéleménykutatások rendkívül szoros eredményt jósolnak a boszniai választás hajrájában

Bosznia- Hercegovina függetlenedése óta az egyik legszorosabb választási eredményt jósolják mindhárom államelnöksági tag esetében. Egyedül a szerb államelnökségi tagi helyért zajló versenyben mértek a közvélemény kutatások tartósan a statisztikai hibahatáron túli, 5%-ot meghaladó különbséget a jelöltek között. A választási harc nagy meglepetése lehet, hogy az Államelnökségből hátrébb húzódó Milorad Dodik még a boszniai szerb entitás elnöki tisztségéért folyó harcot is elveszítheti.

A bosnyák helyért hárman indulnak

A bosnyák államelnökségi tagi pozícióért három jelölt száll ringbe október 2-án. Bakir Izetbegović, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) elnöke, az “államalapítókan kikiáltott” Alija Izetbegović fia a legnagyobb bosnyák párt éléről indult neki a megmérettetésnek. Izetbegović a kampányában a jobbközép, muszlim vallásos szavazók táborára és a diaszpórára igyekezett építeni.

A győzelme mellett szól az SDA stabil szavazóbázisa, és az a tény is, hogy 2010 és 2018 között már két cikluson át betöltötte ezt a posztot. A kampányban Izetbegović megmutatta külpolitikai befolyását azzal, hogy a bosnyákok körében komoly népszerűségnek örvendő Recep Tayyip Erdoğan is támogatásáról biztosította.

Négy év után újra ringbe száll a bosnyák állanelnökségi posztért Denis Bečirović, aki jelenleg a parlament felső házának tagja a Szociáldemokrata Párt (Socijaldemokratska Partija, SDP) színeiben. Bečirović jelöltségét majd egyéves vita előzte meg, mert a baloldali és progresszív pártok csak nehézkesen tudtak megegyezni a személyéről az őt támogató jobboldali, konzervatív Nép és Igazság (Narod i Pravda, NiP) párt vezetőivel.

A harmadik jelölt Mirsad Hadžikadić, aki az USA-ból 2018-ban tért vissza Bosznia- Hercegovinába, ahol informatikai fejlesztésekkel foglalkozott és egyetemi oktatóként tevékenykedett. Hadžikadić a Platform a Haladáshoz (Platforma za Progres, PP) nevű centrista párt elnökeként lényegében azzal akar évek óta szeletet hasítani magának a boszniai közéletben, hogy a jugoszláv szocialista állampárti kapcsolódástól, a muszlim radikalizmustól és a korrupciógyanús ügyektől mentes jelöltként nyújtana alternatívát az SDA-val, és annak baloldali kihívóival szemben.

A három jelölt közötti versengés csúcspontját a szeptember 21-i és 22-i televíziós viták képezték. Szeptember 22-re az állami köztelevízóként működő BHRT, míg másnapra az N1 Bosna csatorna szervezett jelölti vitát a három jelölt között. Előzetesen mindhárom jelölt jelezte részvételi szándékát, majd meg nem nevezett elfoglaltságára hivatkozva Izetbegović lemondta a BHRT által szervezett eseményen való részvételt.

Ezt követen a bosnyák választók tömege várta másnap az N1 csatornán beharangozott második vitát, ahol élő adásban derült ki, hogy Izetbegović ott sem fog megjelenni. A stúdióban addigra helyet foglaló Bečirović és Hadžikadić közül utóbbi bírta jobban idegekkel az Izetbegović által improvizált választási macska-egér játékot.

Hadžkadića rá egyéb ügyekben is jellemző sztoikus nyugalommal vette tudomásul, hogy a háromoldalú vita újra elmarad. Ezzel szemben Bečirović látványos kirohanást produkált, ami közben nem mulasztotta el sem Izetbegović, sem Hadžikadić minősítgetését, mialatt méltatlankodva kivonult a stúdióból. Az N1 Bosna csatorna rutinos műsorvezetője így kénytelen kellettlen Hadžikadićtyal beszélgetve oldotta meg a majd másfél órásra tervezett adást.

A bosnyák jelölek esélyei kapcsán nagy a bizonytalanság. Izetbegović és Bečirović fej-fej mellett állt még az augusztusi felmérésekben, azonban mostanra Izetbegović győzelmét valószínűsítik a legtöbben minimális, 5%-os különbséggel. Hadžikadić továbbra sem bír olyan fokú támogatottsággal, hogy esélye legyen beleszólni a másik két jelölt közti versenybe, a PP és szövetségesei együttes támogatottságát 5-6% körülire becsülik.

A horvátokat balról előznek

A horvát államelnökségi helyért két jelölt indul, miután a Horvát Nemzeti Tanács (Hrvatski Narodni Savez, HNS) elnöksége a rossz nyelvek szerint Zágrábból érkező intenciók alapján felszólította az általa összefogott pártokat, hogy egy közös jelöltet indítsanak.

Mivel a korábbi években a legnagyobb boszniai horvát pártnak számító Horvát Demokratikus Közösség Bosznia- Hercegovinai Pártja (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) elnökeként tevékenykedő Dragan Čović komoly konfliktusokba keveredett a boszniai választási törvény módosítása miatti politikai harcokban, a HNS jobbnak látta, ha helyette egy több párt által támogatott, konszenzusos jelöltet indít.

Így esett a választás Borjana Krištora, aki jelenleg a boszniai parlament képviselő házának egyik alelnöke. Krišto jelölésével a HDZ BiH nem kockáztatott nagyot, tekintettel arra, hogy boszniai horvát berkekben köztudott, hogy évtizedek óta Čović egyik legmegbízhatóbb támogatója a pártvezetésben.

A nagy horvát összefogás immár történelminek mondható előzménye, hogy négy évvel korábban a szerb anyától és horvát apától származó Zeljko Komšić, mint “multietnikus” jelölt nyerte el a horvát tagot megillető helyet. A horvátok azóta minden lehetséges fórumon hangoztatják Bosznián belül és kívül, hogy Komšić győzelme a daytoni békerendszer lábbal tiprása, de minimum felrúgása, mert ő maga nyíltan az “egységes boszniai identitás” ateista élharcosa.

Komšić a horvát nemzetiségi pártokkal szemben az általa vezetett szociáldemokrata Demokratikus Front (Demokratski Front, DF) és a vele szövetséges balközép pártok támogatására számíthat. A két jelölt közti harcot lényegében az döntheti el, hogy a HNS mennyiben volt képes mobilizálni a Čovićhoz köthető botrányok miatt a HDZ BiH-től elfordult szavazókat, és mekkora erőket tud mozgósítani a diaszpórában.

A boszniai horvát pártok mindent bevetettek az elmúlt hetekben, még a szarajevói érsekséget is bevonták a kampányba. A szeptember 28-án megtartott kampányzáró rendezvényre pedig elhívták Andrej Plenković horvát miniszterelnököt, aki szintén szavazásra buzdította a boszniai horvátokat.

A HNS által közzé tett felmérés szerint a majd 180.000 horvát szavazat Krišto győzelmét fogja eredményezni. Fontos azonban, hogy Krišto és Komšić között a legtöbb felmérés 4-5%-os különbséget mér, ami a statisztikai hibahatáron belül van, így még nem lehet eldöntöttnek tekinteni a versenyt.

Dodikék sem dőlhetnek hátra

Az államelnökség szerb tagját megillető helyért két jelölt indul. A Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) a belpolitikai harcokban erodálódott és többszörösen nemzetközi szankciókkal sújtott Milorad Dodik pártelnök helyett a szerb entitás jelenlegi elnökét, Željka Cvijanovićot indítja.

Vele szemben a boszniai Szerb Demokrata Párt (Srpska Demokratska Stranka, SDS) elnöke Mirko Šarović méretteti meg magát, aki rutinos szereplőnek számít a boszniai politikai életben, mivel már korábban mind a szerb entitás elnökének posztját, mind az államelnökség szerb tagjának tisztségét betöltötte.

A felmérések alapján jelenleg Cvijanović vezet majd 10%-al, így a három államelnökségi tagi pozíció közül a szerbeket megillető hely kapcsán van a legkevésbé szoros küzdelem.

Ezzel szemben a kampányban újfent kemény retorikát alkalmazó Milorad Dodik nem dőlhet hátra.

A boszniai Szerb Köztársaság elnöki posztjáért induló Dodik több közvéleménykutatás szerint is 5-6%-os hátrányban van Jelena Trivić baloldali közös jelölttel szemben. Így a kampány vége előtt úgy tűnik, hogy a Vladimir Putyinnál tett látogatás és a Trivićtyel szemben megfogalmazott amerikai hattérfinanszírozás vádja sem volt elégséges Dodiknak a hátránya ledolgozásához.

Ennek következtében előfordulhat, hogy az SNSD vezetője hátrébb szorul a boszniai országos politikában az elkövetkezendő négy évben.